Jól tudod, nem szülő élettárs akkor jogosult családi pótlékra, és emiatt családi kedvezményre, ha a gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában. Pontosabban az ilyen élettárs a családi kedvezmény év közben történő érvényesítésre jogsoult, mert utólag, a bevallásban enélkül is meg lehet vele osztani. Tehát a párod év közben 2026. áprilistól tudja érvényesítni. Addig marad az, hogy 2025-re a bevallásban egy jó nagy összeget vissza tud majd igényelni. Mivel idén év közben nem jár neki semmit, ezért a kihasználás optimalizálása év közben nem értelmezhető. Az egész éves jövedelmetek alapján a bevallásban lehet majd úgy sakkozni, hogy amire Nálad nincs fedezet, azt vegye igénybe ő.

Az orvosok össze-vissza írták a kódokat akkoriban, én nagyjából 80%-ban találkoztam 8-as és 20%-ban 7-es kódokkal - ez egyformán így volt a csak pozitívak és a pozitív, tünetet mutatók között is, már akinél tudtam, hogy melyik van. Ha jól értem, akkor Neked 7-es volt, amire táppénzt kaptál, és attól tartasz,hogy ez kedvezőtlenül befolyásolja a nyugdíjadat. Teljesen alaptalan a félelmed.

Akár betegszabadságra járó távolléti díjat, akár táppénzt kaptál, mind a kettő egyformán szolgálati idő, a táppénz pedig nem rontja a nyugdíj összegét. (5 nap akkor sem rontaná, ha beleszámítana az átlagba és többmilliós fizetésből százezres összeggel lett volna a betegszabadság, gondolj bele, hogy pl. 40 év=14.610 napon belül 5 napnak mennyi jelentősége van.)

Ha abban az évben végig dolgoztál, akkor 365 nap szolgálati időt szereztél, abból az évből pedig a nagyon hosszú, átlagot számoló képlet számlálójába (ide minden év ad egy összeget) 360 napi bér lesz benne, a nevezőben (itt is minden évre van egy szám) 360-as osztóval. A számlálóban ugyanis csak a járulékköteles jövedelem van, és a táppénz nem ilyen, a nevezőben pedig annyi nap, ahányra a járulékköteles jövedelem vonatkozott.) Az így megkapott átlagkeresetnek - adott esetben még pár művelet után - akkora %-a a nyugdíj, amennyi a szerzett szolgálati időhöz tartozik. A szolgálati idő összesítésébe ez az év 365 napot ad. Tehát táppénz esetén két külön dolog a szolgálati idő és az átlagkereset, és mind a kettő úgy van, ahogyan az előnyös: amibe jó, ha beleszámít, abba beleszámt, amibe nem jó, abba nem, úgyhogy nincs mitől tartanod.

Ha alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, akkor ennek a rendezését egybéként 5 éven belül lehet kérni, de itt nem erről van szó. Nincs olyan ember vagy szerv, amelyik nekiállna azzal foglalkozni, hogy mi lett volna a helyes kód, és Te sem fogod a betegszabadságra járó bért visszafizetni, főleg, hogy a munkaviszonyból származó igények 3 éven belül évülnek el, és lehet, hogy már nem is dolgozol. Bármilyen "felülvizsgálat" teljesen értelmetlen, mert semmilyen előnnyel nem jár. Ha járna, a gyakorlatban akkor sem lenne opció az előzőek miatt.

Itt munkáltató személyében bekövetkező változás történt. Ilyenkor speciális módon kell bejelenteni a munkavállalót a munkáltatói jogutódhoz, ezalapján - gondolom én - a kormányhivatal látja, hogy jogutódlás történt, vagyis úgy kell kezelni, mintha ugyanott dolgozna most is, és alkalmazható a kedvezményszabály, ami alapján az új csed alapja annyi, mint az előzőé volt, ha az általános szabályok szerint kevesebb lenne.

A bejelentéseket és a változásbejelentéseket ügyfélkapus azonosítással belépve egy felületre lehet látni, de tartok tőle, hogy ami itt a lényeg, az munkavállalói oldalról nem látható. Kérjétek meg a munkáltatót, hogy mutassa meg azt az év1041 számú nyomtatványt, amelyiken a jogutód megtette a bejelentést. Az első oldalt kell nézni, ahol a munkáltató adatai vannak, a jogutódlást itt lehet és kell jelölni. Ha itt látjátok a jelölést, akkor valószínűleg minden további nélkül alkalmazni fogják a kedvezményszabályt. Ha biztosra akartok menni, akkor kérjétek meg a munkáltatót, hogy a CSED vagy CSEDGYED kérelem mellé küldje be azt a dokumentumot, amin a munkáltató tájékoztatta őt a jogfolytonosságról.

Ha a 1041-es nem jól ment be, akkor azt javítani kellene, hogy látszódjon belőle a jogutódlás, a másik tanácsom pedig ugyanaz: egyéb csatolmányként beküldni a jogutódlásról szóló dokumentumot.

A kata beáldozása, kb. egy hónap egyáltalán nem dolgozás és kb. 360.000 Ft közteher megfizetése árán van megoldás, amiből maximális gyed lesz. Ha ezek vállalhatóak, akkor kérd el a mailcímemet a családinettől.

Táppénz és gyes minden további nélkül jár együtt, de ezzel nem vagy kisegítve. Azzal lennél, ha a gyodhoz is értenék, de az a rendszerben egy egészen máshol lévő ellátás, tb-vel foglalkozóknak az erről szóló jogszabállyal nincs dolguk, mivel ilyen ellátást kizárólag a hivatalok állapítanak meg.

Próbáltam megérteni a Szociális törvényből, hogy vonatkozik-e a táppénzre valamelyik "ide nem értve" szófordulatot tartalmazó rendelkezés, mert ha egy ilyet kell alkalmazni erre a helyzetre, akkor ez egy kivétel lehet, de nem sikerült, úgyhogy sajnos érdemben nem tudok segíteni.

Nem tag, hanem "külsős" ügyvezető akár 0 Ft-os megbízási szerződéssel is ügyvezethet, úgyhogy itt nem is az eredeti kérdés az érdekes, hanem hogy a tagok járulékfizetésével mi van, mert legalább egy teljesen úszhatja meg.

Személyesen közreműködő tagnak - és legalább egyikőtöknek illene annak lenni, egyébként nagyon életszerűtlen a felállás - muszáj valamilyen jogviszonyban állnia a társasággal, ez lehet tagi jogviszony, megbízás, vagy munkaviszony. Az előbbi kettő esetén a tb járulékokot középfokú végzettség vagy szaképzettség szükségességétől függően legalább a minimálbér/garantált bérminimum után meg kell fizetni, a szociális hozzájálási adót pedig ennek a 112,5%-a után. Munkaviszony esetén lehet részmunkaidő, de a járulékokat akkor is legalább a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni - ennél kevesebb bér esetén az előző kettő alapja a minimálbér 30%-a, az SZJA alapja pedig a tényleges, tehát akár nagyon kevés bér.

Tagi jogviszonyosként az a tag mentesül a kötelező járulékfizetés alól, aki nappali tagozatos, nyugdíjas, vagy van legalább heti 36 órás munkaviszonya.

Ha fizetés nélküli szabadságként kezelitek a 1,5 hónapot, akkor egyetlen nap táppénzre sem vagy jogosult, mert 30 napnál hosszabb szünettel megszakad a biztosítás folyamatossága, táppénz pedig a folyamatos biztosítással megegyező időre, de legfeljebb 1 évre jár. Ha marad a munkaviszony, akkor egész évben jár a szabadság, iktassatok be pár napot a 1,5 hónapba úgy, hogy ne legyen 30 napnál hosszabb lyuk a biztosításban. Mondjuk, hogy 3 hét fizetés nélküli, 1 hét fizetetett szabadság, majd megint 3 hét fizetés nélküli, és ezután induljon a táppénz. Ennek az alapjánál még semmi jelentősége a fizetés nélkülinek, mert ez az időszak nincs benne abban az időszakban, aminek a jövedelmét alapul veszik. A csednél, gyednél már benne lesz, ott majd ezeket a napokat átugorják, nem veszik figyelembe, ugyanúgy, mint ahogy a táppénzt sem. Mennek hátrébb és a régebbi jövedelem lesz az ellátások alapja, sem a táppénz, sem a fizetés nélküli szabadság nem befolyásolja hátrányosan a csed és a gyed összegét.

Ha nem lesz megoldva a biztosítás folyamatossága, akkor szünetel a biztosítás, táppénz az előzőek miatt nem jár, és fizeti kell magad után az egészségügyi szolgáltatási járuékot egészen szülésig (az előző esetben csak 2*3 hétig). Csedre és gyedre jogosult lehetsz, ha 2 éven belül van 1 év biztosítási időd, a megszakadt biztosítás miatt nem lesz figyelembe vehető jövedelmed, ilyenkor a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese a csed és a gyed alapja.

Munkáltatói felmondás később kiderült, de a felmondás közlésekor már fennálló terhesség esetén működik. A közös megegyezés megtámadható, ha később ismered fel, hogy nem tudtál valamit, aminek az ismeretében nem kötöttél volna megegyezést, de ez nagyon bonyolult jogi procedúra, úgyhogy én inkább abból indulnék ki, hogy biztosnak vehető az, hogy a munkaviszony megszűnt. (A kijelentésre 8 nap van és kb. 1 percnyi munkát igényel a könyvelőtől, úgyhogy nem tudom, mire várnak még.)

Passzív csedre az jogosult, aki a biztosítási jogviszony megszűnését követő 42 napon belül szül. Passzív gyedre az, akinek legalább a csed 1. napján még fennállt a biztosítási jogviszonya.

Az álláskeresési járadék, amit szüneteltetve lehet csedet és gyedet kapni, a nappali tagozat miatt nem opció, ez egyébként is csak a minimálbérből számolódik és ilyen előzménnyel következő baba után már csak csed járna, gyed nem.

Ha az alapból járó diplomás gyednél többet szeretnél, akkor mindenképpen kellene valamilyen biztosítási jogviszony magas járulékalappal, ismerősnél, vagy egyéni vállalkozás. De a 30 napnál nagyobb szünet miatt azzal már nem számolhatsz, hogy elég egy rövid időre járulékot fizetni és utána a terhességet táppénzen töltöd. Megjegyzem, alkalmazottként ez is pénzbe kerül, mert a táppénz harmadát a munkáltató fizeti. Talán egy egyéni vállalkozás lenne a legjobb megoldás, de a rövid folyamatos biztosítás miatt itt nagyon alaposan meg kellene szervezni mindent. Ha érdekel rá egy ajánlat, kérd el az elérhetőségemet.

Kapcsolatfelvétel megtörtént.

Méltányosság rövid biztosítási idő esetén jön szóba, csak erre az esetre találta ki a jogszabály, itt nem erről van szó.
Ha csak szünetel a járadék, akkor nem tudom, hogy mi a gond. Van vagy 10 éve, hogy utoljára szünetelő járadék mellett megállapított gyedet láttam, ezért tegnap először azt sem tudtam, hogy hol keressem a jogszabályi hátterét, mármint azon kívül, hogy biztosított az, aki járadékban részesül, addig, amíg abban részesül, mert ez a része egyértelmű.
Egyéni vállalkozás kb. 5 perc - a létrehozás. Nullás bevallások beadása adózási módtól - kata semmiképp, de van másik 2 -, függően havonta vagy negyedévente, ez megatanulható. Van pár dolog, amihez kell könyvelő. De ev-ként csak a minimálbér lesz a gyed alapja, a munkaviszonnyal jobban jársz.

Az volt a gond, hogy hagytad lejárni a járadékot. Szüneteltetni kellett volna, praktikusan a 2., de legkésőbb az utolsó előtti naptól, és így megigényelni a gyedet. Én is írhattam volna többet, Te is visszakérdezhettél volna, hogy ok, akkor járadék, és utána mi legyen.
Flt. 29. §  (1)  Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső
a)  csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítását jelenti be, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozást segítő ellátás esetén a jogosultság megállapításának napjától...

Azt már korábban írtam, hogy mindig az előzetes biztosítás az, amit nehéz összehozni, egy aktuálisat bármikor lehet szerezni, és akkr együtt van a két jogosultsági feltétel. Elment pár hónap, de ennek van egy jó oldala is: így most magasabb gyedre van esélyed. A járadék szünetelése mellett kapott gyed alapja legfeljebb a 2024-es minimálbér lett volna - gyanítom, hogy a járadék alapja ezt elérte, akkor lett volna így. Most még mindig lehetsz egyéni vállalkozó, és akkor pár nap járulékfizetés után a 2025-ös minimálbér után kaphatsz gyedet, vagy ha tudsz találni egy munkaviszonyt, amiben legyen nyoma annak, hogy tényleg dolgoztál is, akkor a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet egy innen - még a jogviszony fennállása alatt - igényelt gyednek. Ha tudsz, akkor jelentkezz egy valódi állásra, ahol magas a béred, dolgozzál végig egy hetet, aztán mondjál fel próbaidő alatt azonnali hatállyal, a gyedet, ami a munkaviszony mellett is jár, pedig igényeld meg a belépés napjától. Nem szép a munkáltatóval szemben, de szükség törvényt bont.

Az igény beadásától és a határozat kiküldésétől függetlenül az igényelt gyed első napja az, amikor biztosítottnak kellett volna lenned, mert ez a gyed egyik jogosultsági feltétele (vagy az, hogy a csed alatt szűnt meg a biztosítás.) Az álláskeresési járadék lejártával a biztosítási jogviszonyod megszűnt,tehát a következő napon, amikortól igényelted volna a gyedet, nem voltál biztosított.
Egyelőre igényeld meg a GYES-t, decemberben beadva legkorábban október 1-ig visszamenőleg tudod megigényelni. Ha valamikor, valahogyan jogosult lennél GYED-re, akkor még mindig lehet utólag variálni ezzel, hogy mégsem a GYES-t kéred, számítsák be a GYED-be.
Nézzük meg, hogy van-e bármi esély egy későbbi időponttól igényelt, addig jól alakított körülmények esetén! Ehhez többet kéne tudni. Mit lehet tudni a szülést megelőző 2 évről? Mettől meddig milyen jogviszonyod volt? Jövedelmek nem érdekesek, csak a dátumok.

A betegszabadság független a biztosítási előzményekről, csak a munkaviszony kezdetétől függ. Aug. 1-én kezdődő munkaviszonynál az évi 15 munkanap arányos része 6 munkanap. Ennek a leteltét követően táppénzre vagy jogosult.

A GYOD-dal kapcsoltban nem tudok segíteni, az nem az én asztalom.

Gyedre az jogosult, aki biztosított és a szülés előtti 2 évben van legalább 365 nap biztosítási ideje. Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével nem vagy biztosított. Biztosított az, aki a természetbeni és a pénzbeli ellátásokra is jogosult. Az egészségügyi szolgáltatási járulék csak természetbeni ellátásra jogosít. Pénzbeli ellátásra csak az ilyen-olyan jövedelmekből, leggyakrabban munkabérből fizetett 18,5%-os tb járulék jogosít.

Havi - jelenleg - 11.300 Ft-ért - nem lesz jogosult valaki 2 évig csedre és gyedre, ami csak a minimálbér után megállapítva is bruttó 3,5 milliió Ft a 2 év alatt - tudom, hogy Te dolgoztál előttte és "rendes járulékot" fizettél, de amit feszegetsz,az arra is vonatkozna, ha valaki kizárólag a filléres összegeket fizette maga után.

Biztosítási jogviszonyba kerülni nem nehéz, igényelhetsz álláskeresési járadékot, lehetsz egyéni vállalkozó, vagy dolgozhatsz ismerősnél... Előbbi két esetben a minimálbér, (ha a járadék alapja ezt eléri), utóbbi esetben a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese a gyed alapja.
Ezzel a másik jogosultsági feltétel, az aktuális biztosítás rendben lenne. Az előzetes 365 napból meg pontosan 365 nappal rendelkezel 2021.08.17 és 2022.08.16 között - ha itt nem voltál fizetés nélküli szabadságon.

Igen. Az utolsó, 2024 áprilisi bérezett napot megelőző 180 bérezett napi átlag lesz a csed alapja. Ha márciusban is volt pár nap táppénz, akkor az utolsó 180 nap keresésénél ezt átugorják és mennek ennyi nappal hátrébb.

Teljesen mindegy, hogy mi volt a gyes előtt, most egy munkaviszonyból vagy gyesen, az 1. napja óta újra fennáll a biztosítási jogviszony és számolódnak a napok a 365-höz. Viszont, ez fontos, és korábban nem említettem, a munkáltató mindenképpen tudjon róla, mert elképzelhető, hogy az apa által igényelt gyed 1. napjától bejelentette a biztosításod szünetelését és az azóta is így van nyilvántartva, akkor pedig a hivatal nem fogja látni az újrainduló biztosításban töltött napokat. Bármikor rendezhető akár évekkel visszamenőleg is, de egyszerűbb, ha rögtön jól van kezelve. Ügyfélkapu birtokában több helyen is ellenőrizhető, hogy a munkáltató mit jelentett be a biztosítás szünetelésével kapcsolatban, de egyszerűen csak őt is megkérdezheted erről.

A filléres (távolléti díj, ami általában az alapbér, ennek a 10%-a) szülői szabadságot csak akkor javaslom, ha nem ebből a munkaviszonyból akarsz csedet és gyedet igényelni, mert egyébként nagyon lehúzza az átlagot. A kedvezményszabály, hogy nem lehet kevesebb az új csed alapja, mit a régié volt, az bejönne, de mivel azóta lehetett béremelés, ezért akár több is lehetne az átlag sima szabadságból, mint az előző csed alapja volt.

A táppénz többszöröse a szülői szabadságnak és nem húzza le az átlagot, mert nem számít bele, úgyhogy egyszerűbb simán csak kivenni a szabadságot a gyes vége után, majd a szülés előtti 29. napig táppénzre menni.

Ha ketteske a 3. szülinap ünneplése után születik, akkor rendben lesz az előzetes biztosítás, hiszen 2 és 3 éves kor között megvolt a 365 nap. A csedet akkor is érdemes a lehető legkorábbi időponttól, a szülés várható idejét megelőző 28. naptól igényelni, ha utána apuka lesz gyeden, mert így hamarabb elkezdődhet a gyede. Ha Te igényelnéd, akkor meg azért, mert a táppénz, a csed és a gyed közül előbbi a legkevesebb, tehát a legrövidebb ideig kellene kapni.

A gyed kezdete óta szünetel a biztosításod. A csed és a gyed jogosultsági feltétele, hogy a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosítási jogviszonnyal rendelkezzél, ez így nem fog teljesülni egyik ellátás előtt sem, tehát a kistesóval csak gyesre leszel jogosult fél évig, utána tudja az apuka a gyedet megigényelni.

A csednek lazább szabályai vannak, van olyan helyzet, amivel valaki csedre még jogosult lehet, de gyedre már nem, Neked azonban a csed is esélytelen akkor, ha nem dolgozol előtte 365 napot (ami lehet fél év munka és fél év táppénz is).

Táppénzre egyáltalán nem leszel jogosult, mármint úgy nem, hogy rögtön táppénzzel kezdesz, mert táppénz a folyamatos biztosítással megegyező napokra (de legfeljebb 1 évig) jár, és a Te folyamatos biztosításod 0 nap. Ha kiveszed a szabadságodat, akkor annyi naptári napra lehetsz utána jogosult táppénzre, ahány naptári nap a szabadság volt.

A gyest mindenképpen Te igényeld meg, így ennek az időtartama alatt már ketyeg a biztosítás és a korkülönbségtől függően (ha ez legalább 3 év) akár a ketteske utáni csed és gyed is sanszos lehet, illetve táppénzen is többet lehetsz.

Ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor lesz legalább 15 év szolgálati ideje, akkor jogosult lesz résznyugdíjra, ami mellé jár az egészségügyi ellátás.

Ha nem lesz még 15 éve sem, akkor egyedülállóként jogosult lesz az időskorúak járadékára, ami egy filléres ellátás, de szintén van hozzá tb. Ha van párja, akkor csak abban az esetben jogosult erre, ha az 1 főre jutó jövedelem olyan alacsony – jelenleg 24.225 Ft -, ami kizárt, hogy ilyen alacsony lenne, mert akkor már rég éhenhaltak volna.

A nyugdíjat nagyon bonyolult szabályok alapján lehet kiszámítani, ezek egy része egy olyan szorzó, ami minden évben változik és amit nem ismerünk előre. Ezért nem lehet azt megmondani, hogy érdemes-e X Ft befektetést eszközölni a járulékokra, mert így Y, ami a többletnyugdíj, az több lesz-e ennél.

Aminek viszont mindenképpen van értelme, az 60 éves kora előtt legalább 450 napra egy munkaviszony – egészen pontosan úgy kellene, hogy a 450 nap a 60. éve előtt 45 nappal legyen meg. Van egy nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) nevű ellátás, amire az jogosult, akinek az öregségi nyugdíj betöltéséig legfeljebb 5 éve van hátra, és ezelőtt legalább 45 napig álláskeresési járadékra volt jogosult. 45 nap járadék 450 nap munkaviszony után jár. A NYES szolgálati idő és jár mellé a zöld lámpa. A nyugdíj összegét nem rontja, mert a járadék és a NYES is olyan ellátás, meg még van pár ilyen, amivel ha kevesebb lenne a nyugdíj, akkor figyelmen kívül hagyják.

Minden ellátás alapja a kezdetét megelőző 3. hónap végétől visszafelé számolt 180 napi átlag, feltéve, hogy az aktuális jogviszonyban volt legalább ennyi bérezett nap. Ha nem lenne ennyi, akkor további szabályok jönnek be, de Neked lesz, ha marad a munkaviszonyod. Csak a járulékfizető napok számítanak bele, tehát a csed előtti táppénz nem alapja a csednek, a gyed előtti táppénz és csed pedig nem alapja a gyednek.

Tehát nem befolyásol semmit hátrányosan egy táppénz, viszont mivel nem tudni, hogy mikor mész táppénzre, ezért nehéz megmondani, hogy mennyi lesz a csed és a gyed alapja.
De ha még két hónapot dolgozol a jelenlegi bérrel, akkor bármelyik lesz is az utolsó 6 hónap, ott a jelenlegi, 6 órás béred lesz az átlag alapja. Azt feltételezve, hogy 30 év alatti vagy, az ezutáni adókedvezménnyel 434.000 Ft-os átlagból nettó 434.000 Ft körüli csed várható, mert a csed mértéke 100%, SZJA az előzőek miatt nincs, járulék meg nem terheli. Ilyen átlagból 30 év alattiként a gyed havi nettó 273.000 Ft körüli.

A fennálló munkaviszony mellett másik munkaviszony létesítésének nincs értelme, ha valójában nem dolgozol benne, mert táppénzen kívül mást nem kapnál, mivel több jogviszony esetén mindegyikben külön-külön kell rendelkezni 1 év előzetes biztosítással. De ha csak egyetlen munkaviszonyod lenne a 2027-re gondolt minimálbér kétszeresét meghaladó bérrel, akkor a csed és a gyed alapja a minimálbér kétszerese is lehetne, a gyed pedig két év elején is emelkedne az újévi maximumhoz képest.

A jelenlegi szabályok szerint gyedbe, gyesbe szülés esetén a következő csed és gyed alapja az általános szabályok szerint megállapított összeg és az előző csed alapja közül a magasabb. Általános szabályokból 4 van, attól függ, hogy melyik kerülne alkalmazásra, hogy mi lesz a helyzet ketteske születése előtt. Szerintem egyelőre nyugtassa meg az, hogy kevesebbet semmiképpen sem fog kapni, vagy ugyanannyit, vagy többet fog kapni, mint az első baba után.