Amikor az ellátás alapját megállapítják, akkor megnézik, hogy a számítási időszakban mennyi volt az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem. Ehhez az erre az időszakra bevallott jövedelmet nézik. Ha ez normálisan van bevallva, akkor nem lett volna gond, de ritka, hogy normálisan lenne, megmondom őszintén, hogy én is csak annál játszadozom el manuálisan az utólagos kifizetések megfelelő időszakra pakolgatásával, akinél tudom, hogy jelentősége lesz, mert macerás és a józan paraszti észen kívül semmi nem írja ezt elő.

A munkáltatónak minden hónapra van egy `08-as számú bevallása, 2017-ben ez a 1708 volt, idén a 1808. Ennek az első oldalán ott van az időszak, hogy melyik hónapra szól a bevallás. Az esetek 99%-ában a jövedelmet a tárgyhóra fizetik ki, ezért a bevallás "külsején" az időszak megegyezik azzal az időszakkal, ami a bevallás "belsejében, magánszemélyenkénti analitikájában" van. A bevallás úgy épül fel, hogy a magánszemélyenkénti kötelezettségek együtt adják ki a munkáltató összes fizetendő közterhét, a magánszemélyekről pedig egy csomó részletező lapot ki kell tölteni, pl. olyat is, ami a biztosításban töltött időszakot tartalmazza. A programok úgy állítják elő a bevallást, hogy - nagyon ritka eseteket leszámítva - automatikusan az "A" lapon lévő időszakot teszik be az "M" lapokra is, az egész tárgyhavi kifizetést 1 db M-es lapra. Ezért amikor ellátás megállapításához pl. a szeptemberi jövedelem is érdekes, akkor a szeptemberi bevallásban bevallott jövedelmet veszik alapul, akkor is, ha ebben nem a szeptemberre járó jövedelem van benne, hanem mondjuk a júliusi, mert ez nem derül ki semmiből. Az esetek egy részében ezzel jól lehet járni, a másik részében rosszul. Amíg valaki jól jár vele, addig nem kell bolygatni, hogy nem feltétlen jó a bevallás úgy, ahogy bement, de itt most pont rosszul jársz vele - gondolom, hogy a számítási időszak végén nem vettek figyelembe egy oda tartozó, de később, már a számítási időszakon túl kifizetett jövedelmet.

A program által előállított 1 db M-es lapot kézzel meg lehet bontani és lehet annyi db-ot csinálni, ahány hónapra vonatkozott a kifizetés, tehát lehet eltérő az időszak az A és az M lapon. Ellátás megállapításánál az M-es lapok időszakát nézik. Jogszabályi szinten ez nincs kimondva, hogy így kéne, a kitöltési útmutató is csak egy bizonyos esetre ír példát megbontásra és az pont nem ilyen, az ember pedig nem szívesen ad magának plusz feladatokat. A MÁK-ban ráadásul gondolkodni és dönteni eleve nem divat, ezért nem foglalkoztak a manuális korrekcióval.

Ha ezt így nehéz elképzelni, akkor a nav honlapjáról töltsd le az ÁNYK nevű keretprogramot és a 1808-as bevallást, ebben meg tudod nézni, hogy mi van egy M-es lapon, amit az A lap megfejelése után lehet kérni, hogy dobjon fel a kitöltőprogram, M08 és M09 lapból többet is lehet tölteni, mindegyiket más vonatkozási időszakkal.

Amíg nem módosítják (hivatalos neve: helyesbítés) a bevallást, addig mehetsz bárhova a problémáddal, azt fogják mondani, hogy a bevallott jövedelem alapján állapították meg az ellátás alapját. Ha még nem telt le a fellebbezési határidő, akkor az illetményszámfejtést kellene közvetlenül megkeresni és kérni, hogy a valóságnak megfelelően módosítsák a `08-as bevallást, a vonatkozás időszakát közöljék az M-es lapokon, így más lesz a számítási időszakban kifizetett jövedelem, ami az ellátások alapját képezi. Ha nem sikerül elérni, vagy már eleve lejárt a fellebbezésre nyitva álló határidő, akkor még mindig tehetsz panaszt a munkáltató székhelye szerinti kormányhivatal kifizetőhelyeket ellenőrző osztályánál, de szerintem max akkor foglalkoznak érdemben a panaszoddal, ha ezt legalább ilyen részletesen leírod, mert egyébként csak azt látják, hogy a bevallott jövedelem és vonatkozási időszak alapján rendben van a megállapítás.