Olvasói kérdés
Kedves Szakbarbár,
2016.09.25-én járt le a GYES-em, most szabadságon vagyok október 21-éig. Szeretnénk még egy babát, és nem szeretnék/nem tudok visszamenni dolgozni már addig, mert közben elköltöztünk a munkahelyemtől 200 km-re. Úgy terveztem, hogy 2016.12.31-ig fizetés nélküli szabadságot kérek, hogy ne szakadjon meg a munkaviszonyom (elég magas fizetésem volt, amit nem szeretnék elveszteni), és ha addig összejön a "tesó", akkor minden rendben (és a korábbi fizetésem alapján kapom a táppénzt/csedet/gyedet), ha pedig nem jön össze, akkor keresek munkahelyet a közelben, és egy kicsit felfüggesztjük a tesó-projektet.
Azonban a mai napon megtudtam, hogy a fizetés nélküli szabadság alatt ugyanúgy megszűnik a biztosítási jogviszonyom 30 nap után, tehát igazából nem sokat érek vele.
A kérdésem az lenne, hogy:
1.) ha mégis elmegyek dec. 31-éig fiz.nélküli szabadságra, és közben összejönne a baba, akkor táppénzt egyáltalán nem kapnék a CSED-ig? És ebben az esetben mi alapján számolnák a csed és a gyed összegét? (2005 óta folyamatos munkaviszonyom van.)
2.) ha csak max. 30 napra mennék el fizetési nélküli szabadságra, és összejönne addig a baba, akkor megkapnám a táppénzem is (tehát tudnék rögtön fiz.nélküli szabadságról táppénzre menni?)? És ebben az esetben mi alapján számolnák a táppénz/csed/gyed összegét?
3.) ha okt. 22-étől új munkahelyre mennék (várhatóan jóval alacsonyabb fizetéssel, de folyamatos maradna a biztosítási jogviszonyom), és 2 hónapon belül - 2016.12.31-ig) teherbe esnék, akkor mi alapján számolnák a táppénz/csed/gyed összegét? Az új (alacsonyabb) munkabérem alapján, vagy az első gyermekem születése előtti fizetésem alapján?
Lényegében a fő kérdésem, hogy anyagilag (táppénz/csed/gyed) hogyan járnék a legjobban: a fizetés nélküli szabadsággal (ebben az esetben számít-e, hogy 30 napnál kevesebb az ideje), vagy azzal, ha újra munkába állok SOS, egy jóval alacsonyabb fizetésért.
Köszönöm!
2016.09.25-én járt le a GYES-em, most szabadságon vagyok október 21-éig. Szeretnénk még egy babát, és nem szeretnék/nem tudok visszamenni dolgozni már addig, mert közben elköltöztünk a munkahelyemtől 200 km-re. Úgy terveztem, hogy 2016.12.31-ig fizetés nélküli szabadságot kérek, hogy ne szakadjon meg a munkaviszonyom (elég magas fizetésem volt, amit nem szeretnék elveszteni), és ha addig összejön a "tesó", akkor minden rendben (és a korábbi fizetésem alapján kapom a táppénzt/csedet/gyedet), ha pedig nem jön össze, akkor keresek munkahelyet a közelben, és egy kicsit felfüggesztjük a tesó-projektet.
Azonban a mai napon megtudtam, hogy a fizetés nélküli szabadság alatt ugyanúgy megszűnik a biztosítási jogviszonyom 30 nap után, tehát igazából nem sokat érek vele.
A kérdésem az lenne, hogy:
1.) ha mégis elmegyek dec. 31-éig fiz.nélküli szabadságra, és közben összejönne a baba, akkor táppénzt egyáltalán nem kapnék a CSED-ig? És ebben az esetben mi alapján számolnák a csed és a gyed összegét? (2005 óta folyamatos munkaviszonyom van.)
2.) ha csak max. 30 napra mennék el fizetési nélküli szabadságra, és összejönne addig a baba, akkor megkapnám a táppénzem is (tehát tudnék rögtön fiz.nélküli szabadságról táppénzre menni?)? És ebben az esetben mi alapján számolnák a táppénz/csed/gyed összegét?
3.) ha okt. 22-étől új munkahelyre mennék (várhatóan jóval alacsonyabb fizetéssel, de folyamatos maradna a biztosítási jogviszonyom), és 2 hónapon belül - 2016.12.31-ig) teherbe esnék, akkor mi alapján számolnák a táppénz/csed/gyed összegét? Az új (alacsonyabb) munkabérem alapján, vagy az első gyermekem születése előtti fizetésem alapján?
Lényegében a fő kérdésem, hogy anyagilag (táppénz/csed/gyed) hogyan járnék a legjobban: a fizetés nélküli szabadsággal (ebben az esetben számít-e, hogy 30 napnál kevesebb az ideje), vagy azzal, ha újra munkába állok SOS, egy jóval alacsonyabb fizetésért.
Köszönöm!
Szakértői válasz
(Most, hogy így belegondolok érdekes módon) a folyamatos biztosítás nem szerepel azok között a feltételek között, amelyek megléte esetén az ún. kedvezményszabályt lehet alkalmazni, aminek eredményeképp a következő csed és gyed alapja az előző csed alapjával egyezik meg, ha az általános szabályok szerint - itt: szabadságból számított átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese - alacsonyabb lenne ennél.
A táppénzt viszont megakadályozza a a +30 napos szünet a biztosításban.
Az ennél rövidebb nem, ott csak arra kell vigyázni, hogy a fizetés nélkülit szüntesd meg a táppénz előtti nappal. Vagy előbb vedd ki az idei pár nap szabit, ezzel nyilvánvaló lesz, hogy már nem vagy fizetés nélkülin. Ebben az esetben a táppénz alapja annyi lesz, amennyi az előző gyedé volt, kivéve, ha az általános szabályok szerinti több lenne, de az elég magasnak írt fizetésből felteszem, hogy így is, úgy is legfeljebb csak a maximális lesz a táppénz.
A táppénzt viszont megakadályozza a a +30 napos szünet a biztosításban.
Az ennél rövidebb nem, ott csak arra kell vigyázni, hogy a fizetés nélkülit szüntesd meg a táppénz előtti nappal. Vagy előbb vedd ki az idei pár nap szabit, ezzel nyilvánvaló lesz, hogy már nem vagy fizetés nélkülin. Ebben az esetben a táppénz alapja annyi lesz, amennyi az előző gyedé volt, kivéve, ha az általános szabályok szerinti több lenne, de az elég magasnak írt fizetésből felteszem, hogy így is, úgy is legfeljebb csak a maximális lesz a táppénz.
Szakbarbár