Olvasói kérdés
Tisztelt Szakbarbár!
2013. decemberben született első fiunk. Anyuka alkalmazott volt, a születéskor a munkaviszonya megszűnt, így passzív TGYÁS-t és GYED-et kapott.
Jelenleg a második gyermekünket várjuk 2017. január közepére.
Anyukának jelenleg sincs munkaviszonya, én viszont KATÁ-s egyéni vállalkozó vagyok, így szeretném bejelenteni alkalmazottnak, ennek részleteihez kérnék segítséget.
GYED:
Mivel tudomásom szerint anyuka passzív GYED-e a GYED jogosultságnál nem számít biztosított jogviszonynak, emelt KATA adót fizetnék 9 hónapig, így a kb minimálbérnek megfelelő GYED-et apaként én igényelném.
CSED:
Anyuka CSED jogosultságához nem feltétlenül lesz 180 napnyi biztosítotti jogviszony, ekkor úgy tudom OEP a minimálbér kétszeresével számol, ha az épp aktuális alkalmazotti bér eléri azt.
Mivel táppénzt is csak annyi ideig kap, ameddig járulék volt fizetve utána, az a tervem, hogy 2016. októbertől bejelenteném 260ezer bruttóra, majd 1-1,5 hónap után 2 hónap táppénzre (és betegszabadságra) menne, így a szüléskor még nem csúszik ki a táppénzre jogosult időszakból.
Ezzel számításom szerint megkapja a 150ezer Ft körüli CSED-et, és csak 2 hónapnyi járulékot kellene befizetnem.
Tisztelettel kérném, hogy vizsgálja meg a fenti tervet, és mutassa meg a buktatóit, sajnos nem vagyok hozzáértő.
Köszönöm szépen!
2013. decemberben született első fiunk. Anyuka alkalmazott volt, a születéskor a munkaviszonya megszűnt, így passzív TGYÁS-t és GYED-et kapott.
Jelenleg a második gyermekünket várjuk 2017. január közepére.
Anyukának jelenleg sincs munkaviszonya, én viszont KATÁ-s egyéni vállalkozó vagyok, így szeretném bejelenteni alkalmazottnak, ennek részleteihez kérnék segítséget.
GYED:
Mivel tudomásom szerint anyuka passzív GYED-e a GYED jogosultságnál nem számít biztosított jogviszonynak, emelt KATA adót fizetnék 9 hónapig, így a kb minimálbérnek megfelelő GYED-et apaként én igényelném.
CSED:
Anyuka CSED jogosultságához nem feltétlenül lesz 180 napnyi biztosítotti jogviszony, ekkor úgy tudom OEP a minimálbér kétszeresével számol, ha az épp aktuális alkalmazotti bér eléri azt.
Mivel táppénzt is csak annyi ideig kap, ameddig járulék volt fizetve utána, az a tervem, hogy 2016. októbertől bejelenteném 260ezer bruttóra, majd 1-1,5 hónap után 2 hónap táppénzre (és betegszabadságra) menne, így a szüléskor még nem csúszik ki a táppénzre jogosult időszakból.
Ezzel számításom szerint megkapja a 150ezer Ft körüli CSED-et, és csak 2 hónapnyi járulékot kellene befizetnem.
Tisztelettel kérném, hogy vizsgálja meg a fenti tervet, és mutassa meg a buktatóit, sajnos nem vagyok hozzáértő.
Köszönöm szépen!
Szakértői válasz
Jól látod, anyuka egy minimálbér kétszereséből számolódó csedre jogosult lehet, a gyed viszont esélytelen, mert annak a szigorúbb előzetes biztosításra vonatkozó szabályai miatt ezzel a jogosultsági feltétellel nem fog rendelkezni.
Veszélyeztetett terhességnél nincs betegszabadság, az 1. naptól táppénzt kap. Ennek az 1/3-a Téged terhel, az kb. havi 52.000 Ft, ezt még add hozzá a többi közteherhez, ami kb. havi 134.000 Ft. A vége az lesz, hogy nem biztos, hogy megéri eljátszani a munkaviszonyt, mert kb annyival kaphat többet az mindenféle trükk nélkül, egyszerűen csak álláskeresési járadékról igényelhető minimálbér alapú csednél, mint amennyit a többnek a megfinanszírozására költöttetek.
Úgyhogy szerintem inkább csak a Te gyededre koncentráljatok, amit már nemegész 5 hónapos kortól kaphatsz, ha anyuka a szülés várható idejét megelőző 28 naptól kéri a csedet. Kiírt időpontban születő baba a csed végén 140 napos és a 141. naptól igényelt gyed már munka mellett is megy.
Nálad azon lehet gondolkodni, hogy nem lenne-e érdemes áttérni a főszabály szerinti járulékfizetésre, ahol kb. 69.000 Ft-nyi járulékért minimálbér 150%-ának megfelelő járulékalapot kapsz, sőt meg lehetne célozni a minimálbér 200%-át is. A járulékon egy minimális összeget nyernél - 69.000 vs 75.000 - , a gyeden egy nagyobbat - 136.250-ből vs 166.500-ból számolódó - , viszont - ha nem tudsz sok költséget felmutatni, akkor - így bejönne a vállalkozói SZJA és az osztalékalap utáni SZJA és EHO, ami lenullázhatja az előzőeket. A katába pedig csak 2 év múlva lehetne visszatérni.
Veszélyeztetett terhességnél nincs betegszabadság, az 1. naptól táppénzt kap. Ennek az 1/3-a Téged terhel, az kb. havi 52.000 Ft, ezt még add hozzá a többi közteherhez, ami kb. havi 134.000 Ft. A vége az lesz, hogy nem biztos, hogy megéri eljátszani a munkaviszonyt, mert kb annyival kaphat többet az mindenféle trükk nélkül, egyszerűen csak álláskeresési járadékról igényelhető minimálbér alapú csednél, mint amennyit a többnek a megfinanszírozására költöttetek.
Úgyhogy szerintem inkább csak a Te gyededre koncentráljatok, amit már nemegész 5 hónapos kortól kaphatsz, ha anyuka a szülés várható idejét megelőző 28 naptól kéri a csedet. Kiírt időpontban születő baba a csed végén 140 napos és a 141. naptól igényelt gyed már munka mellett is megy.
Nálad azon lehet gondolkodni, hogy nem lenne-e érdemes áttérni a főszabály szerinti járulékfizetésre, ahol kb. 69.000 Ft-nyi járulékért minimálbér 150%-ának megfelelő járulékalapot kapsz, sőt meg lehetne célozni a minimálbér 200%-át is. A járulékon egy minimális összeget nyernél - 69.000 vs 75.000 - , a gyeden egy nagyobbat - 136.250-ből vs 166.500-ból számolódó - , viszont - ha nem tudsz sok költséget felmutatni, akkor - így bejönne a vállalkozói SZJA és az osztalékalap utáni SZJA és EHO, ami lenullázhatja az előzőeket. A katába pedig csak 2 év múlva lehetne visszatérni.
Szakbarbár