Prof. Dr. Balázs Csaba

Tisztelt Emese!

Tiszteletre méltó, hogy ilyen sokat olvasott és igyekezett elmélyedni a pajzsmirigybetegségek nem könnyű területébe. Az orvosi munka- ahogyan azt tanítom is - valóban emlékeztet a nyomozásra. A probléma az, hogy az elméleti alap ismeretek és a több évtizedes gyakorlat szintézisét nem lehet olyan könnyen átadni. Ez nem kritika a részemről, hanem azt mutatja, hogy az orvoslás is nélkülözi napjainkban a szintézisre törekvést.A 20. században az orvostudományban nagyfokú specializálódás ment végbe. Ez kezdetben előnyös volt, mert elősegítette egy-egy szakterület alaposabb megismerését, napjainkban azonban ez a túlzott specializálódás az orvostudomány széteséséhez, dezintegrációjához vezet. A beteg elvész a sok specialista között, akik gyakran egymást sem értik meg. Kiderült, hogy a tudományos kutatásban az analízis helyett a szintézisre, a gondolkodásban az integrációra való törekvés hozhat új eredményeket. Az integratív (holisztikus) medicina abból az alapelvből indul ki, hogy az élő szervezet több, mint az egyes részek (szervek) mechanikus összessége. A szervezet működésének alapfeltétele az egyes szervek-szervrendszerek működésének regulációja és adaptációja.
Szabályozás (reguláció) alatt olyan folyamatok összességét értjük, amelyek meghatározzák a szervezet működésének határait („set operating range”). Alkalmazkodás (adaptáció) viszont olyan biológiai folyamatok egysége, amelyek meghatározzák a szabályozó mechanizmusok összességét („adjust or reset operating range”). Ennek három formája van. 1. Genetikus, örökletes alkalmazkodás (genotípus szelekció) (több generációt érint!). 2. Ontogenetikus alkalmazkodás: az életciklus alatt létrejövő alkalmazkodás (pl. növekedés) (irreverzibilis és csak egy generációt érint). 3. Fiziológiás alkalmazkodás: a megváltozó külső és belső feltételek között az egyensúly biztosítása („jet-lag”)(reverzibilis). Ezekben a mechanizmusokban meghatározóak az ideg-, az endokrin-, az immunrendszer anyagai: a neurotranszmitterek, hormonok és citokinek. Ezek komplex kölcsönhatásai eredményezik a szervezet harmonikus működését. A reguláció és az adaptáció nem egy statikus állapot, hanem a közvetítő (mediátor) anyagok és azok jelfogóinak (receptoroknak) dinamikus kölcsönhatásaiból következik. Erre jellemző példa a hétköznapi stressz. Stresszornak nevezzük azt a szokatlan minőségű vagy mennyiségű fizikai, ill. pszichés hatást, amely átmenetileg megváltoztatja a szervezet egyensúlyát (homeosztázisát). A stressznek három fázisát ismerjük. Az első a vészhelyzet („alarm”), amelyben a szervezet minden reguláló és adaptációs mechanizmusát mozgósítja. Ezt követi a második, u.n. adaptációs szakasz, amelyben egy új egyensúlyi állapot jön létre (ez élettani folyamat). A harmadik a kimerülési fázis, amelyben már betegségek léphetnek fel.
Az integratív medicina feltételezi a belső, örökletes mechanizmusok kölcsönhatásait. A génről tudott, hogy alapját a DNS molekula képezi. A genom alatt a sejtek összes örökletes anyagát értjük, a genomika a genommal foglalkozó tudomány. Napjainkban a humán genom projekt az ember összes örökítő anyagát felépítő struktúra titkos nyelvének megfejtését tette lehetővé. Kiderült, hogy a genomban tárolt információ digitalizálható és a bioinformatika nyelvére lefordítható. Ennek révén nemcsak jobban megismerhetjük a regulációért felelős anyagok képződését („biochipek”), hanem a genom digitalizációjával meghatározzuk az egyén örökletes reguláló és adaptációs mechanizmusok sajátosságait. A bioinformatika új dimenzióba helyezte napjaink medicináját, amelyben az információ újszerű áramlása „bibliomika” egyrészt érthetővé és prognosztizálhatóvá teszi az összetett regulációs folyamatokat, másrészt egyénre szabott diagnózist és kezelést (farmakogenomika) eredményez.
Ami a konkrét problémát illeti, az valóban nem válaszolható meg pontosan, mivel több adat hiányzik, ill. pontosításra szorul.
1. A TSH alacsony volta önmagában nem jelenti a túlműködést. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy referencia tartományon belüliek?
Fontos azonban tudni a következőket ( a teljesség igénye nélkül):
• individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg által lakott terület jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket
• az alkalmazott gyógyszereket!
• a vizsgálati módszereket
• az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat
• TSH elleni antitest jelenlétét
Fontos, hogy az alacsony TSH érték mellett csökkent működés is lehet (ún. centrális hypothyreosis)
2. A pajzsmirigy göbös betegségei azért is fontosak, mert ide tartoznak a jó és rosszindulatú daganatai is. Ezek egyrészt fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek („meleg” göbök). Ezek kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és hormon-meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható (!), a készítmény elhagyása után a túlműködés ismét jelentkezik. A végleges gyógyulás izotóp terápiától, esetleg műtéttől várható.
Fontos: ezek nem autoimmun betegségek!
A rosszindulatú daganatok nem járnak túlzott hormon-termeléssel, különböző méretű „hideg” göbök formájában jelentkeznek. A diagnosztizálásukhoz az un. tumor marker (thyreoglobulin) meghatározása és szövettani, citológiai vizsgálat szükséges („vékonytű biopszia”). Kezelésük műtéttel és izotóppal lehetséges.
3. UH vizsgálattal nem lehet a túlműködést dagnosztizálni! Hozzá kell tennem, hogy a gyulladást sem, legfeljebb azt, hogy az inhomogenitás hátterében gyulladás lehet.
4. A krónikus, ill. autoimmun pajzsmirigygyulladás nem jár lázzal! A krónikus autoimmun gyulladás kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttõl 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van). A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában lényeges az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét (!) az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencsére nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
Jó egészséget és áldott karácsonyt kívánok:

Tisztelt Miklós!

Nem vígasztaló, de története nagyon típikus. Leveléből nem derül ki néhűny dolog:
1. Mi okozta az üres sella tünetegyüttest?
2. Hogyan alakultak a hypophysis és perifériás hormonszintek?
3. Van-e vannak-e más beteségek, amelyek felelősek panaszaiért?
 

 

Üres sella szindróma. A betegség meghatározása: Az üres (empty) sella olyan anatómiai elváltozást jelöl, melynek lényege, hogy képalkotó eljárással a sella turcica (török nyereg) űrterében hypophysis (agyalapi mirigy) nem mutatható ki, a sella űrtere pedig legtöbbször tágult és liquor (folyadék) tölti ki. Amennyiben az elváltozáshoz jellegzetes tünetek együttese társul, üres sella szindrómáról beszélünk. Okai: Primer forma anatómia variációnak tartható, azonban kialakulásában a fokozott intracraniális nyomásnak is szerepet tulajdonítanak. Ezt igazolja, hogy gyakrabban fordul elő benignus intracranialis hypertoniában. A másodlagos üres sella intraselláris kórfolyamatok következménye. Nem daganatos hypophysis állománycsökkenés következtében is létrejöhet az autoimmun gyulladás következtében (pl.: Sheehan-syndromában). Társuló tünetek (üres sella syndroma) nem feltétlen velejárói az anatómiai elváltozásnak, ahhoz ugyanis, hogy manifeszt klinikai tünetek kialakuljanak, a hypophysis állományának legalább 60-70%-os pusztulása szükséges. Leggyakrabban tünetmentes, de secunder formákban a megelőző hypophysis műtét vagy irradiáció az anamnézisben felveti az empty sella lehetőségét. Gyakran hormonális panaszok: pl. menzeszzavar,  meddőség, impotencia hívja fel a kezelő orvos figyelmét erre a betegségre. Fontos, hogy gyakran társul(hat) más endokrin, immuno-endokrin kórképpel.

 

Áldott Karácsonyt és Boldog, sikeres Új Esztendőt kívánok: Balázs Csaba dr.

Oki kezelést javaslok, jó egészséget kívánok:

Tisztelt Kérdező!

Gyakran kapok kérdést a kedves Olvasóktól, hogy a pajzsmirigyükben göböt észleltek és azt írják, hogy ezen a területen az orvosok körében is sok a tanácstalanság. Ezért egy rövid összefoglalót mellékelek, amelyben egyúttal bemutatok egy általam végzett viszonylag egyszerű, nem műtéti megoldást ezeknek a betegeknek a gyógyítására.
A pajzsmirigy göbös betegségei gyakran nem, vagy későn kerülnek felismerésre. Néha csak a „rutinszerűen” elvégzett vizsgálatok hívhatják fel rá a figyelmet, máskor a beteg észleli a furcsa göböt vagy göböket. Jelentőségük az, hogy nem csak kozmetikai gondot jelentenek, hanem jó és rosszindulatú daganatokat is rejthetnek. Ezek fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek („meleg” göbök)(1.ábra). Ezek kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és hormon meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható(!), a készítmény elhagyása után a túlműködés ismét jelentkezik. A végleges gyógyulás izotóp terápiától, esetleg műtéttől várható.

1. ábra Fokozott működést okozó pajzsmirigy göb („meleg göb”)
Az ún. hideg göböknek két fő csoportja van:
• A rosszindulatú daganatok nem járnak túlzott hormon-termeléssel, különböző méretű „hideg” göbök formájában jelentkeznek. A diagnosztizálásukhoz az ún. tumor marker (thyreoglobulin) meghatározása és szövettani, citológiai vizsgálat szükséges („vékonytű biopszia”). Kezelésük műtéttel és izotóppal lehetséges.
• A jóindulatú göbök egy része ún. pajzsmirigy tömlő, szakszóval ciszta. Ezek kialakulásának sok oka lehet.

2.ábra 3.ábra
Ma már tudjuk, hogy vannak több cisztával járó betegségek („policisztás pajzsmirigyek”), amelyek részben örökletesek, részben autoimmun folyamat következményei. Ezek eltávolítására általában műtétet javasolnak. Vannak azonban olyan esetek, amikor a műtét elkerülhető. Az 2. ábrán látható fiatal hölgy nyakán gyorsan növekvő göb jelent meg. Műtétre jegyezték elő, amikor felkeresett panaszaival. A tapintáskor rugalmas nagy, almányi göböt észleltem. Az elvégzett ultrahang vizsgálat ciszta lehetőségét vetette fel (3. ábra). Gyanúm beigazolódott, amikor elvégeztem a vékonytű biopsziát és 30 ml, csokoládészerű anyagot sikerült leszívnom.

4.ábra 5.ábra
A szövettani vizsgálat is gyulladásos folyamatot bizonyított és rosszindulatú elváltozást kizárt. A göb a leszívás azonnal eltűnt, de a ciszta azonban újra telődött és ezért ún. szklerotizációs kezelést végeztem, amelynek lényege, hogy a leszívott váladék helyére speciális anyagot fecskendeztem. A kezelés megismétlése után a ciszta nem telődött (4. ábra, 5. ábra). Az eljárás csak a jóindulatú göbök esetén alkalmazható, de ezeknek a betegeknek ez az eljárás feltétlen előnyös, mert elkerülhetik a műtétet, sőt gyakran az esetleges további műtéti beavatkozásokat is.

Jó egészséget kívánok:

Tisztelt T.A.!

A leírtak alapján a vizsgálat indokoltnak látszik.

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztelt Erzsi!

Erről a témáról sokat írtam és olvashatja ezeket a cikkeket.
A hajhagymák növekedésének három fázisa van. Az első az u.n. „anagén”, ez növekedés gyors fázisa, amely időszakban a haj növekedése 28 naponként akár 1 cm-t is elérhet. Ez az időszak néhány évig is tarthat. Ezt követi az u.n. „katagén” szakasz, amely a gyors növekedés végét jelenti és néhány (2-3 ) hétig tart. Majd a „telogén” fázis köszönt be, amikor a hajhagymák nyugvó állapotba kerültnek. Ez az összes hajszál 10-15%-t is jelentheti és 100-120 napig is eltarthat. Lényeges ez a szakasz is, mert biztosíthatja a kihullott hajszálak utánpótlását.

Természetes, hogy fésülködéskor, vagy hajmosáskor több hajat veszítünk, mint egyébként. Normálistól eltérő hajhullásról csak akkor beszélhetünk, ha azt vesszük észre, hogy a korábbinál jobban hullik a hajunk, fénytelenné, töredezetté válik, reggel, ébredés után a párnánkon sok hajszálat találunk, vagy már kisebb fizikai hatás alkalmával is csomókban szakad ki hajunk. Ezekben az esetekben minden alkalommal érdemes kideríteni, hogy milyen okok állnak a háttérben.
A hajhullást számos tényező válthatja ki:
• Hormonok (tesztoszteron szabad tesztoszteron, PCOS,
• Fogamzásgátló
• autoimmun betegség (ez érintheti a hajhagymákat is!)
• Stressz
• mérgező anyagok
• Gyógyszerek
• Sugárkezelés
• táplálkozási rendellenességek
• vitaminhiányok.

A hajhullást számos tényező válthatja ki: hormonok, fogamzásgátló, autoimmun betegségek (pajzsmirigygyulladás), nőkben fokozott férfi hormontermelődése, stressz, mérgező anyagok, gyógyszerek, sugárkezelés, táplálkozási rendellenességek.
A haj növekedésének alapja a hajhagyma, amelynek képződését számos örökletes és hormonális tényező befolyásolja.
 

A hajhullás  megszűnése kezelés hatására

A férfi hormonok szintjének emelkedése a vérben és a hormonok iránti érzékenység fokozódása egyaránt lényeges ebben a kérdésben. A férfi hormonok nőkben a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin") juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.
Az androgén típusú hajhullásnak több oka lehet:
Döntően a vérben, de főleg a bőrben képződő férfi hormon (FTI) a fontos ebben a kérdésben, de a következőket is ki kell(ne) vizsgálni:
• PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)
• Menstruációs hormonális zavarok
• Mellékvesék túlműködése és daganatai
• Kóros elhízás, fokozott inzulin szint
• Petefészek egyes daganatai
• Pajzsmirigy betegségei
A kezelés oki, tehát tisztázni kell a hajhullás okait.
A kezelések támadáspontjai a következők:
• Csökkentik a férfihormonok termelődését és vérszintjét
• Növelik a női hormonok mennyiségét és vérben, ill. a bőrben a szintjét
• Gátolják az 5-alfa-reduktáz enzim működését a bőrben
• Befolyásolják a kisiklott pajzsmirigyműködést
A legújabb kísérleti adatok igazolták, hogy a pajzsmirigy hormonjainak jelentős szerepe van a nők hajának növekedésében. Ezt kísérletekkel bizonyították. Azt vizsgálták, hogy a nőkből kozmetikai műtétek során kivett hajhagymák növekedése hogyan változik pajzsmirigy hormonok hatására. A kivett hajhagymákat tenyésztették és vizsgálták az egyes fázisokat a pajzsmirigy két hormonjának: a trijódtironinnak és a tiroxinnak a jelenlétében. Meglepetésükre azt figyelték meg, hogy ezek a hormonok növelték az anagén fázis hosszúságát, sőt fokozták a bőr pigmentációját is. A kísérlet azért jelentős, mert felhívja a figyelmet arra, hogy a pajzsmirigy hormonjainak hiánya felelős lehet a nők fokozott hajhullásáért, A száraz és ritka haj mellett pajzsmirigyhormon szint csökkenésére utalhatnak az alábbi tünetek: fáradékonyság, a koncentrációs képesség romlása, lelassult anyagcsere, mozgás, beszéd és gondolkodás. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, csökkent a libidó (nem vágy). A bőr hideg, száraz, sápadt és durva. A kezek fájhatnak, a körmök töredeznek, a testen ödémák alakulhatnak ki. A pajzsmirigy gyulladása, ill. csökkent működése jól kezelhető gyógyszerekkel.
Az oko(ok) megkeresését javaslom és ennek megfelelő kezelést.

Jó egészséget kívánok tisztelettel:



 

Tisztelt Ágnes!

Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte és a gyógyszeres szedés indikálta, ill. a felvilágosítást adta. Nehéz szívvel mondom és írom, de nemcsak az etikai, de a jogi korlátok is kötnek! Noha e-mailen szakvéleményt és tanácsot adni kényelmi szempontból előnyösebb lenne, mégis azt kell, hogy mondjam, szakmailag nem vállalható. Szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem.
Mindezek ellenére néhány fontos dolgot kiemelnék:
1. Metothyrin szedése mellett a PM szcintigraphia nem vagy alig értékelhető
2. A leletek néhány megállapítása elgodolkoztató, de ebből nem célszerű diagnózist mondani.
Kérem, hogy keressen fel személyesen, ahol mindent részletesen átnézhetünk, értékelhetünk, a megoldást megtalálhatjuk. A gyorsabb átfutási idő miatt, kérem, hívjon a következő telefonszámon: 0630/631-9309, vagy amennyiben megad egy telefonszámot, felhívjuk időpont-egyeztetés végett. Amennyiben további kérdés merül fel, kérem, forduljon hozzám bizalommal!
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Eszter!

Gondolatmenetével teljesen egyetértek.
Néhány kiegészítést kívánok tenni:
1. Valóban aktiv T3-t kellene adni ezekben az esetekben és ezt meg is teszem.
2. A Dejodinázokra vonatkozó észrevétélével kapcsolatban ki kell emelnem, hogy az enzim aktivitása eltérő (genetikai polimorfizmus miatt), ezért a hatás is eltérő-
3. A dejodinázok szövet expresszivitása eltérő, ezért van az, hogy a tünetek is eltérők (pl. ha a szívizomban nagyobb az aktivitás, akkor szívpanaszok lépnek fel stb.)
4. Amennyiben a T3 bejut a sejtekbe, akkor a T3 receptorokhoz kötödik, amelyek száma funkciója eltérő. Élettani körülmények között a T3 jelenlétében a receptorszám csökken (down-regulation). Vannak betegek , akikben ezek receptorok számban és funcióban csökkentek és ennek sajátos következményei vannak.
5. Mind a dejodinázok, mind a receptorok számát más hormon és gyógyszer is befolyásolhatja. Pl. a szelén hiányában a dejodinázok aktivitása csökken!

Erről a témáról több Ph.D. munka is elvégezhető volna, ha lenne jelentkező! A glükokortikoid receptorok genetikai polimorfizmásval kapcsolatban már korábban 1 kolleganőm nemzetközileg is elismert munkát végzett (Dr.Boyle Belema).

Jó egészséget kívánok:

Üdvözöm!

Általában nem. Egyéb oka lehet.
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt vuk79!

Mindenek előtt azt kell leszögeznem, hogy nincs hazai referencia érték!!! Általában külföldi adatokra hivatkoznak, amely nem éppen szerencsés.Laboratóriumi értékek: száraz adatok, melyek mögött egészség, vagy betegség húzódik meg. Elég, ha ez alapján kezeljük a beteget, vagy járjunk utána, milyen egyéb okok játszhatnak még szerepet a tünetek megjelenésében?
A TSH az egyedüli vizsgálat, amely a pajzsmirigybetegségek felismeréséhez és kezeléshez szükséges?
A kérdés gyakorlatilag minden betegben felmerül, sőt azokban is, akiknek szűrővizsgálatuk során végzik el ezt a tesztet. Azt tapasztalom, hogy a TSH körül az orvosok körében is vannak bizonytalanságok, ha más nem, akkor az ún. normál érték kérdése borzolhatja a kedélyeket. Több betegem beszámolójából is idézhetnék, sajnos elég sok a kedvezőtlen tapasztalat, mégis egy gyakori példát emelnék ki: Túlműködést mutató TSH értékek esetén a tünetek alapján fontos utána járnunk, hogy a pajzsmirigy működés zavarát nem agyalapi mirigy eredetű eltérés okozza-e. Hiba lenne tehát pusztán a számokra hagyatkozva kezelni a beteget.
Mi tehát a TSH?
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét életkorát!!!!!!
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Mi az ún. normál érték?
pajzsmirigy, cikktartalmiA TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén ún. szubklinikus alulműködéséről beszélünk, ez alatt alulműködésről. Szubklinikus túlműködést 2,5 és 10 között állapítunk meg, túlműködés esetében ez az érték 10 és 100 közötti. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részében diagnózist.
Mire jó a TSH?
A felsoroltak után jogosan vetődik fel ez a kérdés. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos, szűrő jellegű módszer, de annak az élettanitól eltérő volta nem jelent önmagában betegséget! A TSH meghatározás tehát lényeges vizsgálati módszer lehet a pajzsmirigybetegségeinek kivizsgálásában és kezelésében a kellő szakismerettel és tapasztalattal rendelkező szakorvos számára.
A laboratóriumi vizsgálatot azonban minden esetben meg kell előzze a beteg panaszainak meghallgatása, az alkalmazott gyógyszerek áttekintése (ún. anamnézis), a beteg vizsgálata, képalkotó eljárások, immunológiai tesztek. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezeket együttesen szabad és kell értékelni, hiszen a beteg vizsgálata és kezelése egyaránt holisztikus megközelítést igényel.
Összegezve: további megfigyelést javaslok és alapos megfontolás után a kezelés ekezdését.

Jó egészséget kívánok:

Kedves S. Mónika!

Köszönöm levelét és jókívánságait.Áldott karácsonyi ünnepeket és
Boldog Új Esztendőt kívánok:

Tisztelt B. Bernadett!

Nem valószínű, hogy a Letrox volna a felelős a tünetekért. Valószínűbb az allergiás mechanizmus.
A következőket javaslom:
1. Négy napig ne szedje a Letroxot ( a benne lévő hormon felezési ideje viszonylag hosszú, ezért nem marad gyógyszer nélkül.
2. Valószínübb a hisztamin intoleancia, amelynek lényege a következő:
hisztamin szerepe a szervezetben rendkívül sokrétű. Ezért fordul elő hisztamin intoleranciában, hogy a kórkép nagyon sokféle klinikai tünettel jelentkezik. Lehet, hogy csak egyetlen tünete van a betegségnek, de az is lehet, hogy több. A tünetek lehetnek sporadikusak, de előfordul az is, hogy rendszeresen jelentkeznek. A tünetek alapján a kórkép nem diagnosztizálható.
Hisztamin intolerancia leggyakoribb klinikai tünetei:
• Emésztési problémák: hasmenés, hasfájás, puffadás, gyomorégés • Légúti panaszok: orrfolyás, tüsszögés, köhögés, légszomj
• Hőhullámok, rohamokban jelentkező izzadás • Bőrtünetek: bőrviszketés, bőrkiütés, bőrkivörösödés, arckipirulás
• Fejfájás, migrén, szédülés, hányinger, émelygés • Szívdobogás érzés, ingadozó vérnyomás
• Ödéma képződés (típusosan szemhéj ödéma) • Menstruációs zavarok

A hisztamin intolerancia előfordulása Közép-Európában 1-3%, elsősorban a középkorú nőket érinti. A kórkép oka a hisztamint bontó deaminooxidáz enzim (DAO) csökkent szintje illetve alulműködése. A hisztamint bontó DAO csökkent működése vérvizsgálattal kimutatható. Klinikai tünetek akkor alakulnak ki, ha a szervezetben a hisztamin szint megemelkedik, például magas hisztamin tartalmú élelmiszerek fogyasztása után.
Hisztamin intoleranciát okozó élelmiszerek:
1. magas hisztamin tartalom miatt:
• belsőségek, füstölt hús, kolbász, sonka
• halkészítmények, elsősorban halkonzervek, rák, csiga, kagyló, polip
• hosszú érlelésű „kemény” sajtok(minél hosszabb az érlelési idő, annál magasabb a hisztamin tartalom)
• savanyú káposzta, tartósított zöldségek
• ecet és ecettartalmú ételek (pl. mustár)
• sör, pezsgő
• vörösbor (minél érettebb a bor, annál magasabb a hisztamin tartalma)
• paradicsom, ketchup (pizza is okozhatja!)
• csokoládé, kakaó 2. hisztamin lebontását gátló illetve hisztamin felszabadulást okozó élelmiszerek és gyógyszerek
• ananász
• papaya
• dió
• avokádó
• jódtartalmú kontrasztanyagok
• gyógyszerek:
diclofenac, aszpirin, indomethacin!
3. nem friss ételek, melyekben hisztamin termelő baktériumok elszaporodhatnak

Ezek figyelembe vételével a szoptatás alatt is lehet segíteni.

Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Zsuzsa!

Kérdésére a személyre szabott választ kezelő orvosától kaphatja meg. Igyekszem segíteni:
Az alulműködésnek (hypothyreosis), vagyis a pajzsmirigy alacsonyabb hormontermelésének oka lehet a pajzsmirigy megbetegedése, melynek hátterében állhat gyulladás, a jód hiánya, pajzsmirigyműtét, röntgensugárzás vagy akár gyógyszerek is. Amikor a pajzsmirigyhormon szintje még csak kismértékben tér el a normálistól, a tünetek nem jellegzetesek, így általában nem is tulajdonítunk nekik jelentőséget. Enyhe fáradékonyságon és a koncentrációs képesség romlásán kívül más nem érzékelhető. Komolyabb esetben az anyagcsere lelassul, lassabb lesz a mozgás, a beszéd, a gondolkodás is, érdektelenség alakulhat ki, ami könnyen összetéveszthető a depresszióval. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, a haj ritkává és szárazzá válik, gyakran hullik is, csökkent a libidó (nemi vágy!). Ilyenkor a bőr hideg, száraz, sápadt és durva. A kezek fájhatnak, a körmök töredeznek, a testen ödémák alakulhatnak ki. A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH-nak a meghatározása segít a kórismézésben, de egyetlen hormonérték önmagában nem diagnosztikus értékű! A pajzsmirigy ultrahang vizsgálata fontos vizsgálat, de a betegség pontos diagnózisát önmagában nem biztosítja! A pajzsmirigy alul működése jól kezelhető hormonpótlással és a kísérő, ill. kiváltó betegségek egyidejű gyógyításával. Fontos! A pajzsmirigybetegségekhez gyakorta más tünetek, kórképek is társulnak:.
• Mellékvese csökkent működése
• A szem betegségei. Gyakran allergiásnak gondolt szemtünetek hátterében a Basedow-Graves betegség áll.
• • Az idegrendszer általános gyengeséggel járó betegsége (myasthenia gravis) ritkán kerül időben felismerésre, pedig idejében felismerve gyógyítható. Ennek a betegségnek egyik formája a szemen jelentkezik.
• Cukorbetegség: u.n. inzulinhiányos, 1. típusú diabetes mellitus
• A bőr festékhiányos betegségei (vitiligo)
• Ismételt vetélés, terméketlenség
Klinikai immun-endokrin vizsgálatot javaslok, amelyben tudok segíteni személyes konzultáció alapján (06-30-631-9309)
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Kérdező!

Ezek az értékek nem feltétlenül kórosak, de még más endokrin és immunológiai ok is lehet, amely magyarázhatja panaszát és kezelést ígényelhet.

Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Anna!

A vélemény kialakításához nélkülözhetetlen a beteg meghallgatása (anamnézise), vizsgálata, ezek nélkül az elvekről írhatok az alábbikban:
Az endokrin- (belsőelválasztású mirigyek) és az immunrendszer közös feladata: az emberi szervezet egységes, élettani működésének fenntartása. Ezt a feladatot a két rendszer szoros kölcsönhatásban biztosítja. Az endokrin rendszer által termelt szabályozó anyagok, hormonok hatnak az immunrendszer működésére és az immunrendszer fehérjéi (antitestjei) befolyásolják az endokrin szervek (agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese, herék és petefészkek, hasnyálmirigy) működését. Ez azt jelenti, hogy az endokrin rendszer kóros működése az immun(védekező) rendszer csökkent aktivitását eredményezi (pl. fertőzésekkel szemben fokozott hajlam). Az immunrendszer megbetegedése: az u.n autoimmun kórképek lényege az, hogy a saját szerveit (pl. a pajzsmirigyet) idegen anyagként ismeri fel, és ellenük támadást indít (autoimmun gyulladások). Az endokrin és az immunrendszer kóros állapotának létrejöttében alapvetőek a különböző okokból kialakult stressz állapotok. Ennek lényege az, hogy a lelki vagy testi túlterhelés a mellékvese (u.n. stressz szervünk) működését fokozza, majd annak kimerülését eredményezi, amely autoimmun betegségekhez vezet(het)
A pajzsmirigy: a légcső előtt pajzsszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk, ami jód és fehérje felhasználásával hormont termel, trijód-tironint (T3) és thyroxint (T4). Ezek mennyiségét az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonján (TSH) keresztül szabályozza. Ezek a hormonok felelnek a szervezet anyagcsere-bioenergia folyamatainak megfelelő működéséért, a fehérje-szintézisért, szabályozzák a testhőmérsékletünket, xigénfogyasztásunkat, a magzat idegrendszeri fejlődését, csökkentik a koleszterinszintet, elősegítik a szervezet növekedését, felelősek a központi idegrendszer, a szív, a gyomor-bélrendszer és a bőr megfelelő működéséért, és nagymértékben meghatározzák lelkiállapotunkat is.
Ha elégtelenül működik
Az alulműködésnek (hypothyreosis), vagyis a pajzsmirigy alacsonyabb hormontermelésének oka lehet a pajzsmirigy megbetegedése, melynek hátterében állhat gyulladás, a jód hiánya, pajzsmirigyműtét, röntgensugárzás vagy akár gyógyszerek is.
Amikor a pajzsmirigyhormon szintje még csak kismértékben tér el a normálistól, a tünetek nem jellegzetesek, így általában nem is tulajdonítunk nekik jelentőséget. Enyhe fáradékonyságon és a koncentrációs képesség romlásán kívül más nem érzékelhető. Komolyabb esetben az anyagcsere lelassul, lassabb lesz a mozgás, a beszéd, a gondolkodás is, érdektelenség alakulhat ki, ami könnyen összetéveszthető a depresszióval. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, a haj ritkává és szárazzá válik, gyakran hullik is, csökkent a libidó (nemi vágy). Ilyenkor a bőr hideg, száraz, sápadt és durva. A kezek fájhatnak, a körmök töredeznek, a testen ödémák alakulhatnak ki. A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH-nak a meghatározása segíthet a kórismézésben, de egyetlen hormonérték önmagában nem diagnosztikus értékű! A pajzsmirigy ultrahang vizsgálata fontos, de a betegség pontos diagnózisát önmagában nem biztosítja! A pajzsmirigy alul működése jól kezelhető hormonpótlással.
Ha "túlpörög"
A pajzsmirigy túlműködik (hyperthyreosis), ha a kelleténél több hormont termel. Ennek oka lehet a túl sok jódbevitel, a pajzsmirigy jóindulatú sok hormont termelő daganata, mérgezés, fertőzés vagy az agyalapi mirigy túlzott TSH-termelése. Leggyakoribb formája a Basedow-kór, amely egy főleg nőket érintő autoimmun betegség, és a pajzsmirigy meg-nagyobbodásával (golyva), valamint a hormonszint hirtelen megemelkedésével jár. A szem kidülledése, izmainak duzzadása és kettős látás kísérheti. A pajzsmirigy túlműködésének gyakori tünete a gyors mozgás, beszéd és gondolkodás, szapora pulzus, ingerlékenység, idegesség és álmatlanság, jó étvágy mellett fogyás, hasmenés, izzadás, csökkent meleg tűrés, valamint a meleg nedves bőr. A túl sok pajzsmirigyhormon nőknél cikluszavart okoz, férfiaknál csökkenti a spermaképződést, így meddőséghez vezethet. TSH-receptor elleni antitest meghatározás szükséges, mivel ez az antitest felelős a betegség létrejöttéért.
A pajzsmirigy gyulladásos megbetegedései
A krónikus autoimmun pajzsmirigygyulladás főleg a nőket érinti. Gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat.A pajzsmirigy komponensei: a Thyreoglobulin és a TPO elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálat) is szükséges lehet.
Veszélyeztető tényezők
A pajzsmirigy működési zavarai serdülőkorban, a változókor és terhesség idején jellemzőbbek. Veszélyeztető tényező a stressz, a lelki traumák, az immunrendszer normális működését aláaknázó hajszolt vagy mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás.
A pajzsmirigy daganatai
Ezek egyrészt fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek („meleg" göbök), s melyek kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és hormon-meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható (!), a készítmény elhagyása után a túlműködés ismét jelentkezik. A végleges gyógyulás izotóp terápiától, esetleg műtéttől várható. A rosszindulatú daganatok nem járnak túlzott hormon-termeléssel, különböző méretű „hideg" göbök formájában jelentkeznek. A diagnosztizálásukhoz az un. tumormarker (thyreoglobulin) meghatározása és szövettani, citológiai vizsgálat szükséges („vékonytű biopszia"). Kezelésük műtéttel és izotóppal lehetséges.
Vizsgálatok:Alapvetően fontos a betegség adatainak, tüneteinek megismerése. Mivel a betegségek egy része örökletes, ezért tudni kell, hogy a családban volt-e már pajzsmirigybetegség.
Milyen tünetek utalhatnak endokrin betegségre:
- Szíveredetű panaszok: ritmuszavarok hátterében gyakran (20-25%ban) a pajzsmirigy betegsége áll.
- A koleszterin szint emelkedését gyakran a pajzsmirigy csökkent működése okozza (az USA-ban 16 millió egyén koleszterin szintje a pajzsmirigy gyógyításával befolyásolható volt).
- A lelki (pszichés) eredetű zavarok (pánik tünetek, depresszió) hátterében endokrin ok állhat.
- A szülések 10-17%-ában a szülést követően 2-6 hónap múlva pajzsmirigygyulladás alakul ki, amelynek jellegzetes tüneteit ritkán észlelik. A tünetek sokrétűek lehetnek: erős szívdobogás, idegesség, gyengeség, kimerültség testsúly-növekedés, elhízás, hajhullás a leggyakoribb jelek. A pajzsmirigy betegségei gyakori okai a terméketlenségnek, a vetéléseknek, menstruáció zavaroknak.
- Az elhízás korunk betegsége. Az esetek egy részben csökkent étvágy mellett gyarapodik jelentősen a beteg és alakul ki elhízás. A háttérben gyakorta a csökkent pajzsmirigybetegség deríthető fel.
A fizikális vizsgálatok során az esetek nagyobb részben a betegség fennállása bizonyítható.
A diagnózishoz szükségesek lehetnek a következők:
-Vérvizsgálat a hormonok szintjének, az immunfolyamatok fennállásának bizonyítására," tumormarker" (thyreoglobulin) detektálásához.
-A szokásos ultrahang vizsgálat indokolt lehet, de önmagába nem elégséges a diagnózis felállításához.
-Az esetek egy részben izotópos vizsgálat szükséges, amelynek során a beteg vénás injekciót kap és a pajzsmirigy göbök állapotáról kapunk értékes információt. Az izotópvizsgálatok segítségével fájdalommentes módon kaphatunk képet a belső szervek elhelyezkedéséről, nagyságáról. Az érfeltöltéses eljárás során az esetleges kóros képződmények azonosíthatók.
-A göbös betegségekben u.n. vékonytűbiopszia válhat szükségessé, amelynek lényege, hogy a pajzsmirigyből kicsiny anyagot szívunk le a citológiai, szövettani értékeléshez.
Ritkán kerül sor más képalkotó eljárásra: Az elváltozás lokalizálásában segíthet a számítógépes rétegfelvétel (CT) és a mágneses rezonancia (MR).
Kezelés
A kezelés minden esetben a kiváltó ok függvénye.
-Gyógyszeres kezelés: a pajzsmirigy működésének gátlását vagy a kiesett működés pótlását, az immun folyamatok gyógyítását szolgálja.
-Izotópos terápia: a túlműködő és megnagyobbodott pajzsmirigy kezelését szolgálja. Előnye, hogy fájdalommentes, ismételhető és daganatos betegséget az alkalmazott dózisokban bizonyítottan nem vált ki.
-Műtét: az esetek kicsiny hányadában szükséges: rosszindulatú daganat gyanúja vagy hat
A pajzsmirigybetegségekhez gyakorta más tünetek, kórképek is társulnak:
• A szem betegségei. Gyakran allergiásnak gondolt szemtünetek hátterében a Basedow-Graves betegség áll.
• Az idegrendszer általános gyengeséggel járó betegsége (myasthenia gravis) ritkán kerül időben felismerésre, pedig idejében felismerve gyógyítható. Ennek a betegségnek egyik formája a szemen jelentkezik.
• Cukorbetegség: u.n. inzulinhiányos, 1. típusú diabetes mellitus
• A bőr festékhiányos betegségei (vitiligo)
• Ismételt vetélés, terméketlenség
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Baboca!

Ez attól függ, hogy mi okozza a hajhullását.
hajhagymák növekedésének három fázisa van. Az első az u.n. „anagén”, ez növekedés gyors fázisa, amely időszakban a haj növekedése 28 naponként akár 1 cm-t is elérhet. Ez az időszak néhány évig is tarthat. Ezt követi az u.n. „katagén” szakasz, amely a gyors növekedés végét jelenti és néhány (2-3 ) hétig tart. Majd a „telogén” fázis köszönt be, amikor a hajhagymák nyugvó állapotba kerültnek. Ez az összes hajszál 10-15%-t is jelentheti és 100-120 napig is eltarthat. Lényeges ez a szakasz is, mert biztosíthatja a kihullott hajszálak utánpótlását. Természetes, hogy fésülködéskor, vagy hajmosáskor több hajat veszítünk, mint egyébként. Normálistól eltérő hajhullásról csak akkor beszélhetünk, ha azt vesszük észre, hogy a korábbinál jobban hullik a hajunk, fénytelenné, töredezetté válik, reggel, ébredés után a párnánkon sok hajszálat találunk, vagy már kisebb fizikai hatás alkalmával is csomókban szakad ki hajunk. Ezekben az esetekben minden alkalommal érdemes kideríteni, hogy milyen okok állnak a háttérben.
A hajhullást számos tényező válthatja ki:
Hormonok (tesztoszteron szabad tesztoszteron, PCOS,
Fogamzásgátló
autoimmun betegség (ez érintheti a hajhagymákat is!)
Stressz
mérgező anyagok
Gyógyszerek
Sugárkezelés
táplálkozási rendellenességek
vitaminhiányok.


Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Kérdező!

Az Ön esete jól példázza, hogy mennyire összetett az emberi szervezet és nem lehet egy-egy laboratóriumi értékből diagnózist mondani („A természet nem Isten, a feltevés nem tény, az ember nem gép”!). A pajzsmirigy-betegségek detektálása gyakran a TSH kóros értékén alapul, így a TSH referenciatartományának meghatározása nagyon fontos, egyúttal igen nehéz feladat. Az utóbbi három évtizedben a TSH felső határa a legújabb immunoassay-k megjelenésével a 10mIU/l szintről 2,5 mIU/l szintre csökkent. Tehát nem helytállók a korábbi és gyakran ma is használt ún. referenciértékek. A TSH heterogén glikoproteinként található a keringésben; a különböző immunoassay-k specificitása pedig heterogén, így a TSH más-más isoformjait képesek detektálni. Ennek következtében a különböző vizsgálatok összehasonlítása nehézségekhez vezethet. A „normális” pajzsmirigy status meghatározása, a referencia populáció kiválasztása ugyancsak komoly problémákat vethet fel. Az Egyesült Államokban végzett National Health and Nutritional Examination Survay III (NHANES III) az anti-tireoglobulin antitest (TgAb) prevalenciáját 10%-nak, a tireoidea-peroxidáz (anti TPO) prevalenciáját 20%-nak találta a teljes populációban. Az ultrahang vizsgálattal detektálható hipoechogén inhomogenitás is gyakori eltérésnek bizonyult. A TSH referenciatartomány meghatározásában tulajdonképpen csak a következő kritériumoknak megfelelően lehet eljárni: vérvétel reggel éhgyomorra olyan betegekből, akik családi anamnézisében nem szerepel pajzsmirigy betegség, nem szednek gyógyszert, nincs látható illetve tapintható golyvájuk, a pajzsmirigy ultrahang képe eltérést nem mutat és sem anti TPO, sem anti TG pozitivitás nem detektálható. A NHANES III vizsgálatban az anti TPO pozitivitás a TSH növekedésével együtt emelkedett (5.5% 0.4-1.0 mIU/l TSH szintnél, 30.6% 3.5-4.0 mIU/l TSH szintnél, míg 80-90% 10 mIU/l feletti TSH esetén) így egyértelműnek mondható az immunrendszernek a TSH szintet befolyásoló hatása. Az előbbiek szerinti pajzsmirigy betegségektől mentes, 13344 személyből álló referencia tartományban a NHANES III szerint a medián TSH érték 1.39 mIU/l, a 2.5 és 97.5%-os percentilis határérték 0.45 illetve 4.12 mIU/l volt. Mindazonáltal a TSH érték nem követte a klasszikus gaussi eloszlást, tekintve hogy a referencia populáció mindösszesen 9%-ának volt a TSH értéke 2.5 mIU/l felett. Ezt az ún. okkult (antitest negatív) autoimmun pajzsmirigybetegségek TSH-t emelő hatásával lehetett magyarázni.
TOVÁBBI IMMUNO-ENDOKRIN KIVIZSGÁLÁST JAVASLOK ÉS OKI KEZELÉST.
Üdvözlettel:

Tisztelt Meláni!

A pajzsmirigy kóros működése valóban gyakran oka a terméketlenségnek, a vetéléseknek és a gyermekek csökkent szellemi fejlődésének. Erről már többször írtam ezen a honlapopn is és az orvosok továbbképzésén egyaránt.
Oki kezelést javaslok.

Üdv:

Tisztelt Kkérdező!

Erről a problémáról már sokat írtam. Sajnos hazánk Európában a 2. helyen áll az implantátumok számában. Ismertt, hogy a mellimplantátumainak visszahívására kényszerült egy francia gyártó, amelyről vizsgálat derítette ki, hogy félretájékoztatott az implantátumokban lévő szilikonnal kapcsolatban.A már megműtött nőkre újabb beavatkozás várhat, becslések szerint Európa- és Amerika-szerte több tízezer nőt érint az ügy. A dél-franciaországi cég 66 országba exportálja termékét. A csalásra orvosok jöttek rá, miután szokatlanul sok nőnél szakadt el az implantátum, így utólagos operációra szorultak. Az Affsaps ezek után elrendelte a termék visszahívását. A nőket értesítik, mindannyiukra mammográfiás vizsgálat vár.
Saját forrásai szerint a PIP 1992 óta 200 ezer mellimplantátumot adott el, az engedély nélküli szilikont 2006 óta használták. Franciaországban mintegy félmillió nő nagyobbítatta meg mellét, közülük 30 ezer kaphatott PIP-implantátumot. A gyártó ellen már az ügyészség is vizsgálódik.
Mindenki alaposan gondolja át ennek beavatkozásnak a késői szövődményeit!
Jó egészséget kívánok:

TisztelT Timi!

Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de - legnagyobb sajnálatomra - a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte. Az egyes laboratóriumi módszerek ugyanis nagyon eltérőek, ezért a vizsgálatok értékelésében a laboratórium orvosai és kezelőorvosai lehetnek segítségére, akik ezeknek az információknak birtokában vannak, „validálják” az eredményeket.
Jó egészséget kívánok: