Prof. Dr. Balázs Csaba

Tisztelt Szabina!

A Letrox általában nem okoz véraláfutást. A terhességi teszthez kérjen laboratóriumi beutalót.

Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Rózsa!

Vizsgálat nélkül nyilvánvalóan nem dönthetek, de azt hangsűlyozom, hohy nem a TSH-t kell kezelni.
Mi ugyanis a TSH?
Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít  elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak

Jó egészséget kívánok:

Tisztelt D.Nikolett!

Mindenképpen érdemes ezzel foglalkozni.
A pajzsmirigy daganatok száma mindkét nemben világszerte növekszik, s ez folyamatosnak tűnik. A növekedés főleg a papilláris rák előfordulására vonatkozik. Jelentős szerepe van ebben a felvilágosításnak, a szűrővizsgálatoknak, a diagnosztikus eszközök könnyebb hozzá-férhetőségének, de nem biztos, hogy ez kizárólagos magyarázat. A gyakoriság jelentős földrajzi különbségeket  mutat. A hazai új esetek száma évenként 500 körüli. Az összes pajzsmirigy rák kb. 80%-a differenciált carcinoma, ezen belül a papillaris  forma 4-5-ször gyakoribb a folliculárisnál. A differenciált pajzsmirigyrák leggyakrabban 30-60 év között jelentkezik, nőkön 40-50 év, férfiakon  45-50 év körül tetőzve. Nő-férfi arány 2-3:1. A pajzsmirigy betegségei hazánkban is népbetegségnek számítanak. A diagnózist sok esetben nehezíti, hogy a csökkent, vagy emelkedett hormontermelés szerteágazó, sok esetben egyéb szervi panaszra utaló tüneteket okozhat. A pajzsmirigy göbös megbetegedéseire a legtöbb esetben a nyak elülső részén megjelenő duzzanat hívja fel a figyelmet. A göbök azonban nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek. Az un. „meleg göbök” pajzsmirigy túlműködést okozhatnak, a „hideg göbök” pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Arról, hogy az elváltozás melyik csoportba sorolandó, az izotópos vizsgálat során bizonyosodhatunk meg. A meleg göb fokozott mértékben tárol izotópot, a vizsgálati képen piros színű, ezért nevezték el „meleg” göbnek.A beteg annyiban érezhet különbséget, hogy a meleg göbhöz a túlműködés tünetei társulhatnak: erős szívdobogás, ritmuszavar, esetleg fogyás. A meleg göb általában jóindulatú és eredménnyel gyógyítható. A hideg göb  nem  vesz fel izotópot, ezért a göbnek megfelelően  egy üres „hideg” terület ábrázolódik. A hideg göbök egy része lehet rosszindulatú, ezért ezekben az esetekben a citológiai (biopszia) vizsgálat kötelező.
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Kérdező!

Ez attól függ, hogy milyen típusú autoimmun folyamat áll a háttérben. Erről az elmúlt hónapban részletesen írtam, összefoglalva az eltérő lefolyású autoimmun gyulladásokat.
A szervetlen jód szedését nem javaslom.

Jó egészséget kívánok:

Jó napot kívánok,

Ebben a kérdésben a betegségét véleményező orvos tanácsa autentikus, mivel ő ismerő az ön panaszait és leleteit.

Tisztelt Barbara!

A leletei szerencsére jók, éppen ezért volna alkalmas az időpont a műtétre. El lehet halasztani a műtétet, de a gyógysze relhagyásáa után a betegség kiújulása várható. "Ne a leleteket kezeljük, hanem a beteget".
Jó egészséget kívánok, kontrollra várom:

Tisztelt Mariann!

Ez attól függ. hogy milyen kiterjedésű a biopszia, vékony vagy vastagtűvel történik.
Az Aszpirint általában nem kell elhagynia betegeimnek.
Üdvözlettel:

Tisztelt Kérdező!

Az Ön álta leírt jelenség ismert, hiszen autoimmun folyamatról van szó. Az izotóp kezelés nem oki kezelés, mert a pajzsmirigy állományát pusztítja és csökkent működést eredményez. A TSH értékének ingadozásának több oka is lehet:
Mi ugyanis a TSH? Egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy - nem a pajzsmirigy - állít  elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek?
A jelenleg rendelkezésünkre álló vizsgálati módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése. Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték!
Figyelembe kell venni a következőket:
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
- a beteg lakóhelyének jódellátottságát
- a beteg nemét
- az évszakot
- napszakot
- a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető.
- az alkalmazott gyógyszereket (ide tartoznak többek közt a szív-, és gyomorproblémákra szedett, vagy hormonális fogamzásgátló készítmények is)
- a vizsgálati módszereket
- a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
- felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét
- terhesség esetén az értékek szintén változnak
Mi az ún. normál érték?
pajzsmirigy, cikktartalmiA TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén ún. szubklinikus alulműködéséről beszélünk, ez alatt alulműködésről. Szubklinikus túlműködést 2,5 és 10 között állapítunk meg, túlműködés esetében ez az érték 10 és 100 közötti. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak irányadóak és nem jelentenek az esetek egy jelentős részében diagnózist.
Jó egészséget kívánok:

Kedves gy spatay!

A pajzsmirigy immunológiai betegségei gyakran társulnak szembetegségekkel. Egyénileg kell eldönteni, hogy az Ön esetében is ez-e a helyzet.
Jó egészséget kívánok.

Tisztelt Kérdező!

A szem és a pajzsmirigy betegségei közötti kapcsolatról az orvostudomány már régóta tud. Ennek ellenére azt tapasztalom, hogy a gyakorlatban erre ritkán gondolnak, amikor a beteg látásával kapcsolatos panaszok miatt keresi fel orvosát. A szegény betegeknek pedig - végképpen kiszolgáltatván - nem is juthat eszükbe, hogy látási problémáinak oka valahol máshol keresendő. Az így kialakuló szembetegségek egy része nem csupán kellemetlen, de a látás elvesztéséhez is vezethet. Erről a problémáról nemzetközi és hazai kongresszusokon több előadást tartottam és közleményt publikáltam: ezért is ért az a megtiszteltetés, hogy az Európai Endokrin Társaság felkérésre referátumot tartsak a közel 4000 fős hallgatóság számára. A szomorú tapasztalatom azonban az, hogy ennek ellenére a betegek gyakran kálváriát járnak be, amíg a valós diagnózisra fény derült és az oki kezelést elkezdik. A teljesség igénye nélkül csupán néhány problémát kívánok megemlíteni és bemutatni. Ennek az oka az, hogy ezekre az esetekre teljes mértékben igaz, hogy a korai felismerés és a mielőbbi kezelés, gondozás feltétlen szükséges.
1.Szemszárazság
A leggyakoribb tünet: a szemszárazság. A szemszárazság akkor alakul ki, ha a szükségesnél kevesebb mennyiségű könny termelődik. Előfordulhat az is, hogy romlik a könny összetétele és emiatt gyorsabban párolog el a szem felszínéről. Ritkább kiváltó okok a szemhéjak vagy a pislogás rendellenességei. A könnytermelés csökkenésének hátterében a könnytermelő mirigyek megbetegedése, vagy a szemhéj szélének gyulladása is állhat. A kiváltó - vagy a már fennálló tüneteket súlyosbító - okok között környezeti tényezők, például a száraz, meleg légkondicionált helyiség, a cigarettafüst és egyes gyógyszerek egyaránt szerepelhetnek. Hosszan tartó olvasás vagy a számítógép képernyője előtt végzett munka, kontaktlencse viselése is gyakran váltják ki a szem szárazságát. Ritkábban fordul elő, hogy valamilyen autoimmun betegség következtében károsodnak a könnymirigyek és ezért alakul ki a betegség. Előfordul gyakran, hogy a szemszárazság előtt kifejezett könnyezés, gyulladás lép fel és a szemszárazság már „csak” a mirigy jelentős részének pusztulása után okoz panaszt. Lényeges, hogy ezekben az esetekben is törekedjünk az okok megkeresésére és időbeni kezelésére.
Fiatal hölgy keresett meg, akinek szemszúródással, könnyezéssel járó panaszai voltak. Szemének pirosságát figyelték meg főleg a bal oldalon. Az alkalmazott szemcsepptől a tünetek kezdetben megszűntek és ebbe mindenki, így értelemszerűen a beteg is belenyugodott. A panaszai azonban néhány hét múlva újra kezdődtek. Kezdetben allergiás folyamatot tételezetek fel, azonban allergia nem volt kimutatható. Ezután számos vizsgálat (fogászati, gégészeti, nőgyógyászati góckeresés) történt, negatív eredménnyel. Hosszas vizsgálódás után az egyik szemész kolléga küldte hozzám a beteget. Ekkor derült ki, hogy családjában már több autoimmun betegség (ízületi-, pajzsmirigy-, cukor-betegség) fordult elő, ezért kérték immunológiai, ill. immuno-endokrin vizsgálatát. Kiderült, hogy valóban pajzsmirigy betegség állott a szemészeti panaszai hátterében és annak kezelésével panaszai megszűntek
2.„Miért nem tudom kinyitni az egyik szememet?”
Ezzel a kérdéssel keresett meg egy 58 éves férfi. A kép valóban ijesztő volt. A jobb szemhéja „fityegett” és az utóbbi időben már nem tudta kinyitni. Több vizsgálaton (CT, MR stb.) jutott túl, de az oka betegségének nem derült ki. Már műtét lehetőségét is fontolgatták, amikor a beteg felkeresett. Kiderült, hogy autoimmun pajzsmirigygyulladása van, amelyhez ún. „ocularis myasthenia”, azaz szemizom gyengeség is társult.A kezelés elkezdése után néhány nappal már javulás volt észlelhető, 6 hét múlva pedig panaszmentessé vált.
3.„Miért jön ki az egyik szemem és látok mindenből kettőt?”
Ez volt a kérdése az ifjú biológusnőnek, akinek a szemtünetei azonnal láthatók voltak. A jobb szeme már hetekkel korábban könnyezett, viszketett, majd láthatóan megnagyobbodott, „kidülledt”. Mivel a betegség mind a könnymirigyeket, mind a külső szemizmokat is érintette kezdetben homályos látás, majd kettős látás alakult ki, amely miatt munkáját nem tudta folytatni. Kiderült, hogy pajzsmirigy túlműködéshez, Basedow kórhoz társult szembetegsége van (ún. endokrin oftalmopatia), amely autoimmun eredetű szembetegség és azért alakul ki, mert az antitestek nemcsak a pajzsmirigy működését stimulálták, hanem külső szemizmaihoz is kötődve gyulladást váltottak ki. Ebben az esetben viszonylag korán érkezett a beteg és a megfelelő gyógykezeléssel a pajzsmirigy túlműködése megszűnt és szelén kezelés után a szemtünetei is teljesen gyógyultak.
Végezetül tisztázni kell(ene), hogy mi okozta a pajzsmirigy túlműködését. Annál is inkább, meert a radiojód kezelésnek valóban veszélyes a szem-tünetek kialakulása, ezért a Basedow kóros szemtünetek esetén célszerű az izotóp kezelés mérlegelni, a dohányzást pedig teljesen el kell hagyni!

Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Miranda!

Levelével szívemből szólt, köszönöm! Pontról-pontra mehetnék, mert teljes mértékben egyetértek az Ön által leírtakkal.
Néhány dolgot kiemelek:
1.Sajnos napjaink orvoslása egyszerűen (gyakran kritikátlanul) másolja az amerikai "protokollokat". Előadásaimban ki szoktam térni arra, hogy a jelenlegi kutatások alapján az „evidenciáknak” különböző szintjeit szokták elkülöníteni. Leegyszerűsítve „A” szint, azaz a legerősebb igazság, amire a 100-nál több közlemény hivatkozik. A legkisebb, „D” szint, amit csak 10 vagy annál kevesebb. Ha ezt elfogadnák, akkor a Galileinek sem lett volna igaza, hiszen rajta kívül mindenki azt mondta, sőt diktálta, hogy a Nap forog a Föld körül...A probléma általánosságban úgy fogalmazható meg, hogy mi a helyzet akkor, ha egy adott betegséggel kapcsolatban több orvosi vélemény van, akkor melyik igaz? A helyzet az, hogy ezekben a szakmai kérdésekben a helyes orvosi vélemény nem „demokratikus” szavazás kérdése, amikor a többségi vélemény dönt. A tudományban a Keplertől- Semmelweisen át mindig kisebbségben voltak azok, akiknek később igazuk lett. Ezért nem tartom jónak azt az elterjedő gyakorlatot, hogy „több orvost megkérdezünk és a többségi véleményt fogadom el”. Kérdésének egyik fontos részére kitérve, azt kell mondanom, hogy a cukorterhelése vizsgálat valóban akkor érne valamit, ha inzulin szint mérésével párosulna. Azonban még ez is csak azzal a megkötéssel igaz, ha hozzátesszük, hogy az eredmény birtokában mit javasolunk, illetve teszünk. Ha ugyani a terheléses vizsgálat pozitív, akkor értelemszerűen elhagyjuk a natív cukrot tartalmazó készítményeket, cukrokat. És ha negatív az eredmény? Akkor sem javasoljuk a cukor fogyasztását, mivel nőhet a testsúlya és romolhat a cukortoleranciája És itt bezárult a kör! Tehát soha nem javasoljuk a natív cukor fogyasztását! Akkor minek ez a felhajtás? A teljes körű válaszom az, hogy a cukortolerancia vizsgálathoz csak az éhgyomri vércukor és inzulin szint, ill. az ebből számítható HOMA-ra lehet szükség.
2.Nem jobb a helyzet a többi, így a pajzsmirigybetegségben szenvedők esetében sem. A csökkent működés, a hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában alapvető az élettani TSH szint definíciója. A „szuperszenzitív” TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A leírtakon túlmenően ugyanis az is kiderült, hogy az élettaninak tartott TSH szint az életkorral fokozatosan csökken, az FT4 pedig növekszik. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A kérdés az, hogy ténylegesen ennyi beteggel kell-e számolnunk és kell-e kezelnünk őket? Módszertani szempontból fontos, hogy a TSH szint meghatározása immunológiai metodikával történik, ami azt jelenti, hogy az u.n.” immunreaktív” TSH-t és nem a biológiailag aktív TSH szintet határozzuk meg. Célszerű volna az immunológiai és biológiai TSH szint hányadosát (I/B) megmérnünk, ez azonban egyelőre anyagi okok miatt a mindennapok diagnosztikájában még nem lehetséges. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a betegek savójának egy részében a TSH-t megkötő faktorokat (antitesteket, szolubilis receptorokat) lehet kimutatni. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is fontosa a betegek panaszainak meghallgatása, megértése, megvizsgálása, ezek alapján célzott vizsgálatok: hormonológiai-, immunológiai-, képalkotó vizsgálatok végzése, s ne egyetlen test pl. a TSH abszolutizálása, azaz ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget!.
3.Az alábbiakban talán kicsit elvontabban fogalmazok: "A kísérlet lehet az igazság egyetlen forrása, újat tanít nekünk, és ez az egyetlen, amely elvezet-het a bizonyossághoz" – mondta a híres francia matematikus, Henri Poincaré. Nagy gondolkodók ezrei estek ebbe a csapdába: akik egyenlőséget vontak a tudomány és az igazság közé, ezért sem meglepő, hogy az orvosok, az orvos-tudomány kutatói, és maguk a betegek is hasonlóan gondolkodnak…Az orvos-tudományban azonban az "igazság" tiszta formájában ritkán mutatkozik meg, sokkal jellemzőbb, hogy vannak eredmények, amelyek valószínűségeket és bizonytalanságokat (is) hordoznak! Az orvosi kutatás feladata éppen ezért biztosítani, hogy a valószínűség és bizonytalanság határai élesen elváljanak egymástól. Nehéz feladat, és számos metodológiai problémát vet fel. Ezért is üdvözlendő, hogy a közelmúltban, Bécsben 37 ország küldöttei jöttek össze a „2. MedicReS World Congress on Good Medical Research” kongresszuson. A MedicReS céljai: a kutatók képzése, és diszkussziók létrehozása a helyes tudományos módszereket, etikát, biostatisztikát, publikációkat illetően. Ismerve a jelen helyzetet, a növekvő bürokráciát (!!!), az alapítványi pénzekért való versengést, az alkalmazott kutatókra nehezedő kutatási és publikálási nyomást (!), megtalálni a helyes idő-arányokat a lehető legjobb kutatási eredmények produkálására, hát mindez eléggé fáradságos feladatnak tűnik. A MedicReS World Congress, és hasonló események azonban segíthetnek a kutatók képzésében, "emancipálásában", és abban hogy megláttassák velük: a kutatási körülményeket, feltételeket a lehető legszigorúbban kell megszabni. Abszolút bizonyosság a tudományos szaklapokban sincs, de törekszünk arra, hogy a neves szakértőkkel történő szakmai lektorálásokkal („peer review”), a szakmai kommentárokkal minél jobban emeljük a publikációk értékét. A tudományos fórumok megbeszélései azonban nem szűkíthetőek le, csak a kutatók egymás közötti (belterjesnek tűnő!!!) dialógusaira, be kell vonnunk a klinikusokat, a médiát, sőt a betegeket is!! A fentebb idézett Poincaré szövegnek ellentmondani látszik egy másik tudós, Bertrand Russell mondása: "ha valaki azt állítja, hogy bármilyen dologról teljes bizonyosságú tudással bír, nyugodt lehetsz, hogy az illető nem megbízható ember…" A helyes, és jól végzett orvostudományi kutatás nem kell attól féljen, hogy nem tekintik egzaktnak. A kutatás szerepe nem a "tiszta igazság megtalálása", sokkal inkább az egyes klinikusok – és betegeik igyekezete arra, hogy az orvostudomány, főképpen a gyakorlati orvoslás minél közelebb kerüljön az igazsághoz…
„Tanítás közben az ember maga is tanul” (Seneca)
Ismételten köszönöm levelét ,
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztelt T.R. Virág!

Örülök, hogy babát vár. Valóban a Letrox dózisát 1 tbl-ra lenne célszerű emelni. 3 hónap múlva kontrollra várom.
Jóegészséget kívánok. tisztelettel:

Kedves Miranda!

Nem tudom a kérdést kinek küldte, de nem vagyok doktornő!

Tisztelt Kérdező!

Sajnálom, hogy még ennyi panasza van. Nem derült ki, hogy a TSH értéken kívül megvizsgálták-e? Van-e még gyuzlladása?
Mi a TSH?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy (nem a pajzsmirigy!) állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy az ún. referencia tartományon belüliek? A rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigyműködése.
Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „köbe vésett” normális érték! Figyelembe kell venni a következőket:
Az egyéni, azaz individuális TSH tartományt
a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
a beteg lakóhelyének jódellátottságát
a beteg nemét
az évszakot
napszakot
a kísérő betegségeket (az intenzív osztályokon az infarktusos betegek, ill. a krónikus súlyos senyvesztő betegek vérében a TSH érték alacsony, vagy nem is mérhető. Gyakran hívtak ilyen betegekhez konzíliumba és nehéz volt a kollégákkal is elfogad-tatni, hogy betegeknek nincs fokozott pajzsmirigyműködésük!)
az alkalmazott gyógyszereket!
a vizsgálati módszereket
az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
felszívódási viszonyokat
TSH elleni antitest jelenlétét

Pszichológiai vizsgálat valóban célszerű! Amennyiben szükségét látja, akkor keressen fel ismételten.
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Kertes Orsolya!

Az egyes laboratóriumi értékek és módszerek is eltérők,ezért az eredmények kritikával értékelendők. Azt javaslom, hogy az eddigi kezelést folytassa, a hormonértékek nem változnak olyan gyorsan, miként néha szeretnénk. Amennyibe további panasza vannak, akkor jelentkezzék vizsgálatra. A jó hír, hogy az IR rendeződni látszik.

Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Judit!

Köszönöm megtisztelő bizalmát. Az egyes laboratóriumi módszerek eltérőek, ezért a vizsgálatok értékelésében a laboratórium orvosai és kezelőorvosai lehetnek segítségére, akik ezeknek az információknak birtokában vannak, „validálják” az eredményeket.
Jó egészséget kívánok:

Tisztelt Éva!

A tünetei és leletei alapján immuno-endokrin vizsgálatot javaslok.

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztelt Kérdező!

Nagyon fontos kérdést tett fel.Krónikus, megoldhatatlannak tűnő problémák életünk számos területén akadhatnak, legyen az munkahelyi konfliktus, családi gondok, vagy pénzügyi nehézségek. A túlzott mértékű és nem megfelelően kontrollált stressz azonban már nem csak saját és környezetünk mindennapjait teheti tönkre, de egyben számos betegség rizikófaktora is.
Az endokrin-, és az immunrendszer közös feladata: az emberi szervezet egységes, élettani működésének fenntartása. Ezt a feladatot a két rendszer szoros kölcsönhatásban biztosítja. Az endokrin rendszer által termelt szabályozó anyagok, hormonok hatnak az immunrendszer működésére és az immunrendszer fehérjéi befolyásolják az endokrin szervek -agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese, herék és petefészkek- működését. Ez azt jelenti, hogy az endokrin rendszer kóros működése az immunrendszer csökkent aktivitását eredményezi (pl. fertőzésekkel szemben fokozott hajlam). A folyamatos stressz és annak fel nem dolgozása előbb-utóbb megbosszulja magát, s a szervezet jelez. Az állandó nyugtalanság, a látszólag minden ok nélküli idegesség alvászavart okoz. A stressz és az alvászavar együtt a hormonháztartás felborulásához vezet.

Belső egyensúly
A holisztikusnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse, a lélek és test, s nem a szervek mechanikus egységének. Ebben a szemléletben nyilvánvaló, hogy a szervezet egy állandó helyzet, az un. homeosztázis megőrzésére törekszik.
A „homeosztázis”, olyan egyensúlyi állapot, amely alapvető az élet szempontjából.
Stressz: a homeosztázis átmeneti zavara, amelynek helyreállítása a szervezet állandó feladata.
Stresszorok: a szervezet egyensúlyát veszélyeztető külső és belső tényezők.
A stresszorok azonnali hatást gyakorolnak az idegrendszerre, mely a következő tünetekben nyilvánul meg: pupilla tágulat, csökkenő nyálelválasztás, szívdobogás, szapora légzés, csökkenő gyomor- és bélmozgás, a húgyhólyag elernyedése.
Az endokrin és az immunrendszer kóros állapotának létrejöttében alapvetőek a különböző okokból kialakult stressz állapotok. Ennek lényege az, hogy a lelki vagy testi túlterhelés a mellékvese (un. stressz szervünk) működését fokozza, majd annak kimerülését eredményezi, amely autoimmun betegségekhez vezethet.
Az immunrendszer megbetegedése: az un. autoimmun kórképek lényege az, hogy a saját szerveit idegen anyagként ismeri fel és ellenük támadást indít.
A pajzsmirigy betegségekről kimutatott, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége, így a kezelés során vizsgálni és gyógyítani az egész embert kell. Fontos az is, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségei gyakran más betegségekkel társulnak: szemészeti-allergiás- ideggyógyászati-, gyomor-bélrendszeri – szív és érrendszeri betegségekkel.
A pajzsmirigy működési zavarai serdülőkorban, a változó kor és terhesség idején jellemzőbbek. Veszélyeztető tényező a stressz, a lelki traumák, az immunrendszer normális működését aláaknázó hajszolt, mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás.

Az alábbi tünetek a pajzsmirigy nem megfelelő működésére utalnak. Szánjon Ön is pár percet az egészségére, a kérdőív kitöltésével!

Tünetek-jelek igen nem
Fáradékonyság, feledékenység, meglassult gondolkozás
Depresszióra hajlam
Hízás, csökkent étkezés mellett
Rekedtség
Végtagokban zsibbadásérzés
Száraz, viszkető hideg, megvastagodott bőr
Székrekedés
Halláscsökkenés
Szemhéj körüli duzzanat (ödéma)
Menstruációs zavarok, terméketlenség
Csökkent libido (nemi vágy)
Lassú szívműködés
Emelkedett koleszterin szint
Nyakduzzanat, nyakfeszülés
Családban pajzsmirigy, ill. cukorbetegség előfordulása
Értékelés: + 5 felett kóros elváltozásra utal
2-4 között további vizsgálatok szükségesek
0-1 nincs csökkent működés
Az autoimmuneredetű pajzsmirigybetegségek (ha kiderül ennek fennállása!), gyakran társulnak más kórképpel. Ezek felhívják a kezelő orvos figyelmét arra, hogy a pajzsmirigybetegség mellett más autoimmun kórkép is jelen lehet. Az egyik, gyakori betegség, a mellékvese gyulladása. Ezt e betegséget Addison kórnak hívja a szakirodalom és előfordulhat önmagában, de a leggyakrabban más betegséghez társul. A csökkent hormontermelése életveszélyes krízist eredményezhet, miként ez az ifjú beteggel is történt. Hasonló betegségben több államférfi (fenti képen J.F. Kennedy) és közismert színész is szenvedett, ill. szenved. Az ún. „kubai válság idején” Kennedy betegsége, amelyet akkor még kevésbé jól tudtak kezelni - majdnem az egész világot háborús válságba sodorta. Kennedy Addison kórját és pajzsmirigy autoimmun gyulladását 1947–ben diagnosztizálták és 36 alkalommal kezelték kórházban.. A kórtörténete alapján Kennedy már ezt megelőzően is szenvedett tünetei alapján ebben a betegségben és az orvosok azt véleményezték, hogy 1 éven belül meghal ebben a betegségben. Végül is – miként azt tudjuk - merénylet áldozata lett 1963-ban.
Nagyon fontos kitérnem arra, hogy a csökkent mellékvese működés már korábban is fennállhatott, azonban a tiroxin kezelés elkezdése hirtelen váltotta ki a kritikus állapotot. Ezért is lényeges, hogy ne az a séma (protokoll!) működjön, azaz „emelkedett TSH, tehát automatikusan pajzsmirigyhormon kezelés szükséges”, anélkül, hogy a kiváltó okokat és a kísérő betegségeket megvizsgálnák, ill. szükség szerint kezelnénk.
A pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:
• Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja?
• Van-e más immuneredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
• Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
o Meddőség, menzesz zavarok?
o Csökkent libidó
o Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás?
o Hajhullás?
o Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
o Ízületi gyulladás?
o Hüvelygyulladás?
o Vitiligo (bőrfestékhiány)?
o Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
o Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
o Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
o Van-e szívizomgyulladása?
Sokszor kérdezik tőlem, hogy társulhatnak-e egymással a fenti kórképek. A válaszom tehát egyértelmű: igen! Ezért az egyik tünet vagy betegség felismerése után az okok keresése mellett arra is gondolni kell, hogy más, társuló betegség van-e, esetleg lappangó formában. Tudom, hogy ez a mechanikussá, „ún. protokollokká” alakult orvoslásban gyakran „elsikkad”, pedig erre gondolni valóban nem pénzkérdés!
Az Ön esetében is fontos, hogy az immunológiai, autoimmun történések megelőzik a csökkent pajzsmirigyműködés kialakulását akár évekkel. Mellékelek egy ábrát, amely ezt talán jobban érzékeli és amelyre ismételten felhívtam és hívom a figyelmet bízván abban, hogy előbb vagy utóbb eredmény lesz. Tehát az örökletes alap meghatározó, a külső tényezők egész sora ismert, amely elindítja a folyamatot. Éveken át lappang és gyakran már csak a kialakult végeredménnyel szembesül a beteg. Arról már nem is szólva, hogy az autoimmun folyamat – még a csökkent pajzsmirigyműködés előtt! – gátja lehet a fogantatásnak. A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában lényeges az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét (!) az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni.
A csökkent pajzsmirigy működése elhízáshoz vezet. Ez a folyamat lehet fokozatos és viszonylag gyors is. Jellemző, hogy a beteg viszonylag kevés ételt fogyaszt, diétázik és ennek ellenére nem tud fogyni. Ilyenkor a legkülönbözőbb diétával kínozzák magukat, pedig a megfelelő kezeléssel a testsúly fokozatosan redukálható. Az elhízás gyakorta fokozott szőrnövéssel is társulhat, mivel a zsírszövet aktívan vesz részt a hormontermelésben és elősegíti nőkben a szőrnövekedést (férfias típusú szőrösödés). Ilyenkor is a legfontosabb, az elhízásban szerepet játszó hormonok szintéjnek meghatározásával diagnózishoz tudunk jutni és el lehet kezdeni az oki kezelést. Ezzel egyidejűleg emelkedik a koleszterin szint. Gyakran nem is gondolnak arra, hogy ennek hátterében a pajzsmirigy csökkent hormontermelése áll. A USA-ban 16 millió azon egyének száma, akik az emelkedett koleszterin szintjük miatt részesülnek hormonális kezelésben és normalizálódott koleszterin szintjük. A fokozatosan, látszólag minden ok nélkül kialakult csökkent pajzsmirigyműködést korábban „idiopathiásnak” (ismeretlen eredetűnek) tartották. Kiderült, hogy ezeknek a betegségeknek az oka autoimmun folyamat. Nőkben a betegség lényegesen gyakoribb, mint férfiakban (4-5:1).
Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencsére nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
Ami az előjegyzést illeti, az korábban is megoldható lesz. A várólista ugyan valóban "hosszú", de előfordul, hogy valaik jelzi :valami ok miatt (pl. ma is Németországból nem jött repülőjárat sztrájk miatt stb.), s így van mód korábban bejönnie vizsgálatra és ezt követően javaslom a kezelést.
Kérését jelezze kolléganőmnek:Székely Melindának e-mail-en keresztül
címe:Szekelym@vipmail.hu vayg szekelymelinda66@gmail.com

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Tisztelt Tamara!

Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de - legnagyobb sajnálatomra - a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat indikálta, Önt vizsgálta, ill. végezte. Az egyes laboratóriumi módszerek ugyanis nagyon eltérőek, ezért a vizsgálatok értékelésében a laboratórium orvosai és kezelőorvosai lehetnek segítségére, akik ezeknek az információknak birtokában vannak, „validálják” az eredményeket.
Helyesnek tartom azt a laboratóriumi figyelmeztetést, hogy „ A laboratóriumi leletet mindig a kórelőzménnyel és a klinikai tünetekkel együttesen, orvos szakmailag szükséges értékelni, ezért kérjük, keresse fel a kezelőorvosát!”
Jó egészséget kívánok: