Kedves Noémi!
A céghez , amely a munkahelyem lett csoportosan felvételiztünk sok emberrel, ott ismerkedtem meg egy idős-középkorú hölggyel. Később véletlen folytán ugyanabba a munkakörben dolgoztunk egymás mellett. Lassacskán kiderült, hogy a munkatársam, akivel egyszerre érkeztem a veje által került be. Egy olyan munkakörbe ahol számítógépes tesztet töltöttünk ki s alapkövetelmény a PC,office, outlook ismeret. Ez a hölgy nemhogy ezeket nem ismerte, de sem az egeret, sem a gép be- ki kapcsolását sem tudta.
A próbaidő leteltével mégis engem küldtek el és őt hosszabbították meg.
Kérdésem kicsit morális, kicsit önző, de reménykednék az igazságban(ami nagyon nincs ebben a mai világban)
A cég nyilván nincs tudatában az ilyen családi kötelékeknek, ám engem nagyon feszéllyez az ügy.
Tekintve, hogy munkatársam azért dolgozott, hogy ne üljön otthon, én pedig a két gyermekemet akarom egyedül eltartani.
Szeretném megtudni vajon erkölcstelen felhívni a munkáltató figyelmét az ilyen esetekre? (buta kérdés nyílván kiröhögnek és rámcsapják az ajtót). Mivel a cég kifejezetten megköveteli a "becsületet" szerintem tudniuk kellene, hogy az alkalmasakat elküldik és olyanok maradnak, akiknek sem képesítésük, sem munkamoráljuk nincsen....
Ugyanez a munkahely szerintem több ponton is megsérti az emberi jogokat. mágneszáras öltözőszekrénybe kényszerítik az embereket, amiket ők munkaidő alatt önkényesen felnyitogatnak ellenőrzésre!
Munkaidő alatt nem mehet oda az ember a saját szekrényéhez csak nyomós indokkal, illetve aláírt külön engedéllyel!
Az öltözőben az ott dolgozó 1000 nőre 2 wc és 1 zuhanyzó van beépítve.
Ezek megengedhető dolgok a munkatörvénykönyv illetve a magyar törvények szerint?
Kedves Édesanya!
Megértem minden felháborodását ezzel a történettel kapcsolatban!!!!!!!! Azt gondolom nem lenne erkölcstelen felhívni a munkáltató figyelmét az ilyen esetekre, inkább az a kérdés, vajon mivel ill. mennyivel lesz Magának könnyebb, viszi-e előbbre Magát, vagy érzelmileg tud megkönnyebbülni? Sokszor már az is elég, sőt, nem kap az ember szívinfarktust ill. nem hal meg agyvérzésben, gyomorrákban. Azt gondolom van 1 határ, amikor nem tehetnek meg mindent a munkavállalóval és erre megvannak a megfelelő szervek (pl. Munkaügyi Felügyelőség). Gondolom ki van találva az, hogy 1000 nőre jut 2 WC, mert megkapták az engedélyt.
Ha Jómagam kerültem olyan munkahelyre, ahol nagyon hasonló igazságtalanságok értek, mindig elgondolkodtam azon, vajon mi szerepe volt - van ennek az életemben, mi az ami miatt ebbe a helyzetbe kerültem, mit tanultam belőle, mennyivel vitt előbbre, azon túl, hogy épp megint munkát keresek. Mi a pozitívuma, hogy nem dolgozhatom ott továbbra, merre van az utam, lehet, hogy valami nagyon rossz dologtól "menekült" meg, és sokkal jobb, hogy a képzetlen munkaerőt tartották meg, Magára más vár?! Persze ezt elég nehéz meglátni, amikor az embernek 2 gyermeke van és egyedül kell őket eltartania. Ám az jutott az eszembe, ha Magát nap, mint nap ilyen megaláztatások érték akkor nem lehetett egyszerű hazamenni és a gyerekivel "felhőtlenül" lenni.
Úgy érzem meg fogja még ezt a "gesztust" köszönni a volt munkáltatónak, legalább is én nagyon bízom benne.
Írjon mindenképpen, ha bármilyen változás áll be az életébe, vagy tudok valamiben segíteni.
Üdvözlettel,
Fejér Noémi