Fehér Beáta

Tisztelt Beáta!

A következő problémával fordulok Önhöz. A kisfiam 2,5 éves és a Danette csokipudingon kívül semmit ( szó szerint értve ) semmit nem eszik. Ez van már kb. 1 éve. Sosem volt jó evő de előtte volt 2-3 fajta bébiétel amit szívesen megevett. Most már az sem. Hiába főzök meleg ételt ő mág azt sosem kóstolta meg. Tejet iszik még este és napi 3-4 puding. Szépen fejlődik, értelmes kisfiú. Voltunk pszichológusnál, próbáltuk éheztetni, elvittük has UH-ra de sehol semmi problémát nem találtak. Beírattuk a bölcsibe. hogy majd a társaság jó hatással lesz rá. Nem történt semmi, ül és nézi ahogy a többie esznek. Ha a pudingon kívül más kerül a szájába vagy kiköpi, vagy nem csukja be a száját.
Legyenek kedves segíteni, mit tegyek, esetleg hova fordulhatok még segítségért?

Ez szenvedélybetegségnek számít?
Válaszát előre is köszönöm!
Edina

Kedves Doktornő!
Férjem játékfüggőségben szenved. 4éve vagyunk házasok, van egy 2éves kisfiunk. 3alkalommal játszott el nagy mennyiségű pénzt játékgépen,amióta együtt vagyunk. Elment pszihológushoz 1-szer, de nam akarja folytatni a kezelést.Az utóbbi eset, amikor gépezett, fél éve volt.Azóta nem jár játékterembe, ahogy megígérte, viszont pénzben pókerezik és mindenáron ebből akar megélni. Hetente min.2-szer játszik, de ezt növelni szeretné.Azt mondja, hogy azt megígéri,hogy játékterembe nem megy, de a pókerről soha nem tudna lemondani, én úgy érzem,hogy még értünk sem. Jelenleg megalkudtam és kivárok, látszólag rendben van a házasságunk,az anyagi helyzetünket eddig nagyban nem befolyásolta a póker. Azért írom, hogy \\\"látszólag\\\",mert magamban gyakran visszatér a múlt és maximálisan nem tudok a férjemben megbízni.A legnagyobb gondom, hogy nem tudom eldönteni, hogy szüljek -e még egy gyermeket. Tudom, hogy a kisfiamnak szüksége lenne egy testvérre, de, ha a párom mégis visszatérne a játéktermekbe, akkor mit csinálok 2 gyerekkel?Sokat pedig már nem tudok várni a korom miatt sem.. Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen helyzetbe kerülök, szeretném tudni, hogy mi a helyes út.Sajnos egyedül vagyok a problémámmal, senkivel nem tudom megbeszélni, kérem válaszával segítsen nekem!
Előre is nagyon köszönöm!
Edit

Kedves Szakértő!
Problémám velem és 6 éves gyermekemmel kapcsolatos. Tudom én vagyok számára a példa ezért kérem segítségét, hogy jól reagáljak kellő pillanatban: problémánk a következő. Kb. 2-3 éve bulimiás vagyok előtte nagyon sokáig anorexiában szenvedtem, mostanában vettem észre kisfiamon hogy olyanokat mond hogy \"Jó hogy ilyen sovány vagyok\"(mármint ő) meg hogy szép aki sovány, meg \"Látod kint van a mellkasomnál ez a csont\" meg hogy \"Én még soványabb akarok lenni!\" én erre minden egyes alkalommal elmagyarázom neki türelmesen hogy én sajnos egy epeműtét miatt nem ehetek zsíros ételeket, nem is tudnék meghízni, és elmondom azt is mindig hogy nem jó hogy anya ilyen nagyon sovány mert így nem elég erős és hamar elfárad mindig. Mondom neki, hogy a fiúk inkább izmosan szépek, és inkább erős, izmos akarjon lenni, mint a sportolók. Szóval következetesen ismételgetem ezeket, remélem ezt jól csinálom. Az lenne a kérésem segítsen pontosan hogy reagáljak ezekben az esetekben, hogy bebizonyítsam neki mi lenne a helyes, jó testsúly, főleg addig míg ki nem gyógyulok valós betegségemből amiért egyébként rettenetesen küzdők.
Köszönöm segítségét: Andrea

Kedves Beáta!
A férjemmel kapcsolatban szeretném segítségét kérni. Alkohol nélkül nemsokáig bírja. Volt rá példa hogy 1-2 hónapig nem ivott utána fokozatosan visszaállt . Ha iszik nagyon agresszív, kiabál nincs tekintettel terhes lányára, senkire. Pénzt elveszi ha nincs ital kutat addig amíg pénzt, vagy szeszt nem talál. Gyógykezelésre nem akar menni nem ismeri el,hogy beteg, még azt sem hogy iszik. 2 éve elvesztette eszméletét . mentő vitte a kórházba, akkor majdnem meghalt. minden értéke nagyon magas volt. a GGT: 2800 körül volt. a mája akkor tenyérnyivel volt nagyobb, most nem tudjuk az értékeket. Semmilyen vizsgálatra nem akar menni. Januárban a vérvétel eredményei jók voltak. Abban szeretném tanácsát kérni mit lehet csinálni, esetleg gyógykezelésre hogy lehetne elvitetni ha ő nem akar nincs rá mód? Annyi mindent próbáltunk de nem hallgat, lassan az egész család idegrendszere rámegy.
előre is köszönöm segitségét: tisztelettel Erika

Kedves Beata,

Nem is tudom, hogy hol kezdjem, attol felek, tul hosszu leszek, hiszen eleg regota fennallnak a problemaink. masreszt tobb retuek is, probalom nagyvonalakban felvazolni.....
Az alapveto gond az, hogy a "Parom" szenvedelybeteg. Igaz, hogy "csupan" fuvezik, amit napi rendszereseggel tesz, mennyiseget nezve, nehany joint. (Ezt en egyszeruen nem tudom toleralni (probaltam mar mindent..., elfogadni is,de abban en megyek tonkre ugy erzem)
Van egy gyermekunk, aki nincs meg 2 eves, nem akarom, hogy ebben cseperedjen fel, ilyen peldat lasson maga elott. Hiszen a gyerekek elobb, utobb mindent megtudnak....nem akarom, hogy ilyen legyen a termeszetes allapot szamara....

A Kedvesem tobb, mint 15 eve el ezzel a dologgal. Van mar egy tonkrement "hazassaga", ott is szuletett egy gyermek. Mi 6 eve elunk egyutt, amikor megismerkedtunk O nagyon rossz allapotban volt, lelkileg osszetorve, rengeteget szivott, es a gyermeke elvesztesen bankodott....
Uj eletet akart kezdni, letenni a fuvet, maskent elni.....En eleinte nem adtam ennek nagy eselyet, tudtara adtam, hogy en ezzel az eletmoddal nem tudok azonosulni, ha komolyabban akar tolem valamit, tenyleg le kell tennie. Es eleinte tett, jott utanam kulfoldre stb, stb. Aztan evek ota korforgas, egyezkedesek: csak par naponta egy cigi, csak hetvegen, csak este .....
Persze mondhatja mindenki, milyen naiv voltam. Talan szerelmes, talan "megmenteni" akartam(amit tudom, h nem lehet) talan valami karmikus, eros kapocs, ami hozza huzott... Hiszen az elejen tudtam, hogy mik a veszelyek, lattam elore mi lesz. Es megis belementem, csinalatam, es gyermekunk is szuletett.
Holott en ebben nottem fel, a szuleimnek alkohol problemai voltak, (en voltam gyerekkent az Apam es a testverem Anyja, a teljes lecsuszast eltuk meg a szocialis rangletran...)a klasszikus nehez gyermekkorom volt, iszonyatosan sok dolgon keresztul mentem mar, es kislanykent megfogadtam, hogy nekem olyan ember sosem kell majd, akinek ilyen jellegu problemai vannak... :)
Es most a jelen: gyakorlatilag haldoklik a kapcsolatunk. Vivodom, orlodom, veszekszunk, teljesen eltavolodunk egymastol, anyagi probelamaink vannak.
Nem tudom felfogni, hogy masodjara is kepes ezt tenni, tetlenul nezve, hogy elvesziti a csaladjat. Csak ennyit jelentunk neki? Nem szeret, vagy sosem szeretett igazan? Sejtem, hogy izabaol nem tud felelosseget vallalni, talan nem is nott fol meg, holott mar a 30-as eveinek a kozepet tapossa.
A mi kapcsolatunkban sajnos tul sokan vagyunk jelen, ahol nekem: a nonek, mar nem igazan sok jut.
Ugy erzem az elso helyen, a hu tars, a joint all. Aztan van egy elvalt kapcsolata, ahol az "ex kedves" igen csak megneheziti az eletunket, nem reszletezem most ezt...de olyan erzesem van, mintha benne lenne o is meg, meg a kozos gyermekuk (ami termeszetes, hiszen imadja az Apukaja, gyakran jon hozzank..)akivel lehet mindig zsarolni, eszkozkent kezelni....
Ugy gondolom neked nem kell reszleteznem milyen szemelyiseg torzulast tud okozni ilyen hosszu ideig tarto szivas.
A Parom egy olyan ember, akit mindenki kedvel, joszivu, segitokesz, csupasziv, aranyos, nem tud senkinek nemet mondani,....MIndenkivel .... aztan otthon nekem kicsit mas jut. Szeretet, gyengedseg, oleles, kedveskedes, egy jo-szo....teljesen kihalt mara.
El-ELunk egymas mellett. Holott ezeknek kellenne lenni a legszebb eveinknek, fiatalok vagyunk, gyonyoru gyermekunk van, egy kis elet csodait elhetjuk at, nap, mint nap.
Persze O mondta mar a kapcsolatunk elejen, hogy a gyenged erzelmek kimutatasaval mindig is problemai voltak, minden baratnojenek ez volt a baja, aztan persze ottholrol is hoz egy csomagot, mint mindenki....En alapvetoen a funek tudom be a legtobb problemat:. hogy az erzelmi elete ilyen sivar, h motivalatlan, allandoan faradt (persze sokat dolgozik, de ki nem, manapsag?, energetikailag a pince alatt van.....veget nem ero litaniakent folytathatnam.
Igazabol nem is tudom miert irok, veletlenul lattam meg a neved az oldalon.
Mar tobbszor beszeltunk rola, hogy segitsegre lenne szuksege, es milyen alternativak lehetnenek. Aztan megsem tortent semmi. En nem eroszakoskodhatom,tudom. Neki kell a dontest meghozni (kifogas az boven akadt mar, mikor kineziologus, v csaladallitas v bmi mas szoba jott: hogy nincs ra penzunk, nincs ra ido, o volatkeppen nem is szorul segitsegre....)
Csakhat a tet mar nagyon komoly, hosszu honapok ota erlelodik bennem, hogy nem birom ezt mar tovabb, en nem igy szeretnek elni, es el kell hagynom. Novelve ezzel az egyedulallo anyak szamat. :(
Novemberben adtam neki 3 honapot, hogy gondolja at mit akar, es ha mellettunk dont, akkor lassam, csinalja/csinaljuk maskent, akarjon!. Egy pici valtozas utan, ami annyiban nyilvanult meg, hogy mondta: szeret, es minket akar, elindult a lejton megjobban.. meg tobb szivas, neha egy kis erosebb dolog is, aztan az allando hangulat ingadozasai... Amit a streszznek tud be, de tobb annal. Lehet elvonasnak is hivni...
Minden reggelunk egy kalvaria, mert O bocsanat, de idegbeteg, de szerinte csak nem szeret felkelni, aztan mar nyomjak a munka terhei....aztan elmegy dolgozni, es beszivva jon haza. Hat igy telnek a napjaink, nekem ennyi jut belole, persze vannak kiviteles pillanatok is. :)
Sikerult jo hosszura nyulnom.
Elore is koszonom, hogy "meghallgattal", es az esetleges valaszod.
XYZ

A párommal 8 éve élek együtt.Sajnos már elég hamar kiderült hogy alkoholista.Voltak próbálkozásai a leszokással de nem tudott kitartani.Tavaly teherbe estem és nem vettem észre időben,aminek örülök is mert egy angyali fiacskám született.Sajnos ez sem változtatta meg páromat.Már elköltöztem a 2hónapos törpével és megfogadta hogy elmegy elvonóra ha visszajövünk.Visszajöttünk.Az elvonó elmaradt és a helyzet egyre rosszabb.Nem üt meg de fenyeget hogy megöl és trágár szavakkal illet.Ordibál amikor agyerek alszik és nem érdekli hogy megijeszti.Képzelődik dolgokról amik nem történtek meg.Mindenért engem okol.A volt feleségével is ezt tette,mint kiderült.Mit tegyek?Lehet még remény 17év alkoholizmus után vagy fussak a babámmal minél messzebbre mielőtt nagyobb baj nem lesz.Tisztelettel köszönöm előre is őszinte válaszát.

Kedves Beata,

Nem is tudom, hogy hol kezdjem, attol felek, tul hosszu leszek, hiszen eleg regota fennallnak a problemaink. masreszt tobb retuek is, probalom nagyvonalakban felvazolni.....
Az alapveto gond az, hogy a "Parom" szenvedelybeteg. Igaz, hogy "csupan" fuvezik, amit napi rendszereseggel tesz, mennyiseget nezve, nehany joint. (Ezt en egyszeruen nem tudom toleralni (probaltam mar mindent..., elfogadni is,de abban en megyek tonkre ugy erzem)
Van egy gyermekunk, aki nincs meg 2 eves, nem akarom, hogy ebben cseperedjen fel, ilyen peldat lasson maga elott. Hiszen a gyerekek elobb, utobb mindent megtudnak....nem akarom, hogy ilyen legyen a termeszetes allapot szamara....

A Kedvesem tobb, mint 15 eve el ezzel a dologgal. Van mar egy tonkrement "hazassaga", ott is szuletett egy gyermek. Mi 6 eve elunk egyutt, amikor megismerkedtunk O nagyon rossz allapotban volt, lelkileg osszetorve, rengeteget szivott, es a gyermeke elvesztesen bankodott....
Uj eletet akart kezdni, letenni a fuvet, maskent elni.....En eleinte nem adtam ennek nagy eselyet, tudtara adtam, hogy en ezzel az eletmoddal nem tudok azonosulni, ha komolyabban akar tolem valamit, tenyleg le kell tennie. Es eleinte tett, jott utanam kulfoldre stb, stb. Aztan evek ota korforgas, egyezkedesek: csak par naponta egy cigi, csak hetvegen, csak este .....
Persze mondhatja mindenki, milyen naiv voltam. Talan szerelmes, talan "megmenteni" akartam(amit tudom, h nem lehet) talan valami karmikus, eros kapocs, ami hozza huzott... Hiszen az elejen tudtam, hogy mik a veszelyek, lattam elore mi lesz. Es megis belementem, csinalatam, es gyermekunk is szuletett.
Holott en ebben nottem fel, a szuleimnek alkohol problemai voltak, (en voltam gyerekkent az Apam es a testverem Anyja, a teljes lecsuszast eltuk meg a szocialis rangletran...)a klasszikus nehez gyermekkorom volt, iszonyatosan sok dolgon keresztul mentem mar, es kislanykent megfogadtam, hogy nekem olyan ember sosem kell majd, akinek ilyen jellegu problemai vannak... :)
Es most a jelen: gyakorlatilag haldoklik a kapcsolatunk. Vivodom, orlodom, veszekszunk, teljesen eltavolodunk egymastol, anyagi probelamaink vannak.
Nem tudom felfogni, hogy masodjara is kepes ezt tenni, tetlenul nezve, hogy elvesziti a csaladjat. Csak ennyit jelentunk neki? Nem szeret, vagy sosem szeretett igazan? Sejtem, hogy izabaol nem tud felelosseget vallalni, talan nem is nott fol meg, holott mar a 30-as eveinek a kozepet tapossa.
A mi kapcsolatunkban sajnos tul sokan vagyunk jelen, ahol nekem: a nonek, mar nem igazan sok jut.
Ugy erzem az elso helyen, a hu tars, a joint all. Aztan van egy elvalt kapcsolata, ahol az "ex kedves" igen csak megneheziti az eletunket, nem reszletezem most ezt...de olyan erzesem van, mintha benne lenne o is meg, meg a kozos gyermekuk (ami termeszetes, hiszen imadja az Apukaja, gyakran jon hozzank..)akivel lehet mindig zsarolni, eszkozkent kezelni....
Ugy gondolom neked nem kell reszleteznem milyen szemelyiseg torzulast tud okozni ilyen hosszu ideig tarto szivas.
A Parom egy olyan ember, akit mindenki kedvel, joszivu, segitokesz, csupasziv, aranyos, nem tud senkinek nemet mondani,....MIndenkivel .... aztan otthon nekem kicsit mas jut. Szeretet, gyengedseg, oleles, kedveskedes, egy jo-szo....teljesen kihalt mara.
El-ELunk egymas mellett. Holott ezeknek kellenne lenni a legszebb eveinknek, fiatalok vagyunk, gyonyoru gyermekunk van, egy kis elet csodait elhetjuk at, nap, mint nap.
Persze O mondta mar a kapcsolatunk elejen, hogy a gyenged erzelmek kimutatasaval mindig is problemai voltak, minden baratnojenek ez volt a baja, aztan persze ottholrol is hoz egy csomagot, mint mindenki....En alapvetoen a funek tudom be a legtobb problemat:. hogy az erzelmi elete ilyen sivar, h motivalatlan, allandoan faradt (persze sokat dolgozik, de ki nem, manapsag?, energetikailag a pince alatt van.....veget nem ero litaniakent folytathatnam.
Igazabol nem is tudom miert irok, veletlenul lattam meg a neved az oldalon.
Mar tobbszor beszeltunk rola, hogy segitsegre lenne szuksege, es milyen alternativak lehetnenek. Aztan megsem tortent semmi. En nem eroszakoskodhatom,tudom. Neki kell a dontest meghozni (kifogas az boven akadt mar, mikor kineziologus, v csaladallitas v bmi mas szoba jott: hogy nincs ra penzunk, nincs ra ido, o volatkeppen nem is szorul segitsegre....)
Csakhat a tet mar nagyon komoly, hosszu honapok ota erlelodik bennem, hogy nem birom ezt mar tovabb, en nem igy szeretnek elni, es el kell hagynom. Novelve ezzel az egyedulallo anyak szamat. :(
Novemberben adtam neki 3 honapot, hogy gondolja at mit akar, es ha mellettunk dont, akkor lassam, csinalja/csinaljuk maskent, akarjon!. Egy pici valtozas utan, ami annyiban nyilvanult meg, hogy mondta: szeret, es minket akar, elindult a lejton megjobban.. meg tobb szivas, neha egy kis erosebb dolog is, aztan az allando hangulat ingadozasai... Amit a streszznek tud be, de tobb annal. Lehet elvonasnak is hivni...
Minden reggelunk egy kalvaria, mert O bocsanat, de idegbeteg, de szerinte csak nem szeret felkelni, aztan mar nyomjak a munka terhei....aztan elmegy dolgozni, es beszivva jon haza. Hat igy telnek a napjaink, nekem ennyi jut belole, persze vannak kiviteles pillanatok is. :)
Sikerult jo hosszura nyulnom.
Elore is koszonom, hogy "meghallgattal", es az esetleges valaszod.
XYZ
 

Az iskolában a pedagógus kollégák azt tapasztalták, hogy a nyolcadikos lányok közül néhányan rendellensen viselkednek órán: gyakran ki akarnak menni wc-re, remeg a kezük. Kiderült, hogy Xanaxot szoktak bevenni, br azt nem tustuk meg pontosan, milyen gyakran és mióta. Behívattuk a szülőket, jeleztük nekik a problémát, de attól tartok, nem sikerül megoldani azt. Mit lehet még tenni? A gyerekek már jártak az iskolapszichológusnál, jeleztük a problémát a Gyermekjléti Szolgálatnál. Meddig terjed a tanár felelőssége? Lassan nekünk lesz szükségünk pszichológusra, hogy a ránjk nehezedő felelősséget fel tudjuk dolgozni.
Bízom benne, hogy kapok valamilyen megnyugtató és hatékony választ. Tisztelettel egy ig.h.