Olvasói kérdés
Tisztelt Doktor úr!
2000-ben szültem egészséges gyermeket (előtte már autoimmun betegként diagnosztizáltak SLE) de semmilyen orvosi kezelést nem kaptam terhesség előtt, alatt (a bőrgyógyász nem küldött orvoshoz, a nőgyógyász sem foglalkozott vele lényegében). A terhesség és a szülés teljesen problémamenetes volt. Szülés után fokozódott a fényérzékenységem, megjelent a "pillangó" az arcomon. Ekkor kerültem a bőrklinika gondozásába. Rövid delagil kúra után azóta is tünetmentesen életem az életem. Egy idő után kontrollra sem jártam. A második baba tervezésekor felkerestem a klinikát, ahol a kartonomat már nem találták, a gondozást végző orvos nyugdíjba ment, új diagnózis: DLE. Immunszerológiai vizsgáltok után kimondták, vállalhatok babát, de fokozott figyelemmel kell kísérni a magzat szívét SSA pozitivitás (75 U/ml) miatt. Én ezt minden orvosnak el is mondtam (genetikus, nőgyógyász), de azt mondták, elég a 19-20 héten megnézni. Most a 20. héten tartok a terhességben, a baba szíve jól működik. Azonban a vizsgálat során elmondták (egy újabb genetikus), hogy az ilyen anyukák a 12. héttől prednisolot szednek a szívblokk megelőzése érdekében. Közeben ennek utánanéztem (bevallom nagyon idegenkedem a szteroidtól), és közben jutottam olyan információkhoz, hogy a a lupusos kismamák folyamatos gyógyszeres kezelés alatt állnak. Elnézést kérek a hosszas bevezetőért, de talán így érthetőbb lesz a kérdésem: azt szeretném megtudni, hogy ha teljesen tünetmentes vagyok, kellene-e csak azért mert babát várok bármit szednem az autoimmun betegségemre (itt nem a csak a prednisolonra gondolok, hanem bármilyen gyógyszerre amit a baba problémamentes kihordásához szükséges)? (természetesen nem arra gondolok, hogy konkrétan mit kell szednem, hanem azonnal rohannom kell-e immunológushoz, mert gyógyszert kell szednem) Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: D. Adrienn
2000-ben szültem egészséges gyermeket (előtte már autoimmun betegként diagnosztizáltak SLE) de semmilyen orvosi kezelést nem kaptam terhesség előtt, alatt (a bőrgyógyász nem küldött orvoshoz, a nőgyógyász sem foglalkozott vele lényegében). A terhesség és a szülés teljesen problémamenetes volt. Szülés után fokozódott a fényérzékenységem, megjelent a "pillangó" az arcomon. Ekkor kerültem a bőrklinika gondozásába. Rövid delagil kúra után azóta is tünetmentesen életem az életem. Egy idő után kontrollra sem jártam. A második baba tervezésekor felkerestem a klinikát, ahol a kartonomat már nem találták, a gondozást végző orvos nyugdíjba ment, új diagnózis: DLE. Immunszerológiai vizsgáltok után kimondták, vállalhatok babát, de fokozott figyelemmel kell kísérni a magzat szívét SSA pozitivitás (75 U/ml) miatt. Én ezt minden orvosnak el is mondtam (genetikus, nőgyógyász), de azt mondták, elég a 19-20 héten megnézni. Most a 20. héten tartok a terhességben, a baba szíve jól működik. Azonban a vizsgálat során elmondták (egy újabb genetikus), hogy az ilyen anyukák a 12. héttől prednisolot szednek a szívblokk megelőzése érdekében. Közeben ennek utánanéztem (bevallom nagyon idegenkedem a szteroidtól), és közben jutottam olyan információkhoz, hogy a a lupusos kismamák folyamatos gyógyszeres kezelés alatt állnak. Elnézést kérek a hosszas bevezetőért, de talán így érthetőbb lesz a kérdésem: azt szeretném megtudni, hogy ha teljesen tünetmentes vagyok, kellene-e csak azért mert babát várok bármit szednem az autoimmun betegségemre (itt nem a csak a prednisolonra gondolok, hanem bármilyen gyógyszerre amit a baba problémamentes kihordásához szükséges)? (természetesen nem arra gondolok, hogy konkrétan mit kell szednem, hanem azonnal rohannom kell-e immunológushoz, mert gyógyszert kell szednem) Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: D. Adrienn
Szakértői válasz
Kedves Adrienn, az SSA pozitivitás miatt magzati szív-ultrahang vizsgálatot kell végeztetni, most.
Amennyiben ez normális, akkor azonnali teendő nincs, de személyes konzultációt mindenképpen javaslok.
Tisztelettel,
Amennyiben ez normális, akkor azonnali teendő nincs, de személyes konzultációt mindenképpen javaslok.
Tisztelettel,
Dr. Kádár János