Olvasói kérdés
Kedves Doktor Úr!
Lehet, hogy buta kérdést teszek fel és nem is jó helyen, de arra szeretnék választ kapni, hogy a veszettség terjed tárgyak útján is? Úgy értem, hogy nálunk éjszakánként elég gyakran megfordul egy-két nyest, összerágnak mindent és az ürülékükkel tele van a kert.
Így a minap megrágták a kerti öntözőt is, amihez én hozzányúltam sebes kézzel. Elképzelhető, így elkaphattam a vírust? Előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel:
Cs. Piroska
Lehet, hogy buta kérdést teszek fel és nem is jó helyen, de arra szeretnék választ kapni, hogy a veszettség terjed tárgyak útján is? Úgy értem, hogy nálunk éjszakánként elég gyakran megfordul egy-két nyest, összerágnak mindent és az ürülékükkel tele van a kert.
Így a minap megrágták a kerti öntözőt is, amihez én hozzányúltam sebes kézzel. Elképzelhető, így elkaphattam a vírust? Előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel:
Cs. Piroska
Szakértői válasz
Kedves kérdező, a veszettséget okozó vírusfertőződés csak akkor következik be, ha az a bőrön lévő sebbe, vagy a nyálkahártyára kerül. Ha ilyen kontaktus nem történt, akkor fertőzés nem lehetséges.
Nem fertőző a veszett állat simogatása, a veszett állat vérével, vizeletével, ürülékével való kontaktus. A vírus ellenálló képessége kicsi, pH 5-10 között stabil, 56 fokon percek múlva elpusztul. A beszáradó nyálban a vírus néhány napig fertőzőképes. Szubtrópusi körülmények között terjesztik csak a vérszívó denevérek, de a vírus előfordulhat akár még hüllőkben és madarakban is. Nagyon kicsiny az esélye, hogy friss sebesülés nélküli kontaktus során megfertőződtek volna.
Nem fertőző a veszett állat simogatása, a veszett állat vérével, vizeletével, ürülékével való kontaktus. A vírus ellenálló képessége kicsi, pH 5-10 között stabil, 56 fokon percek múlva elpusztul. A beszáradó nyálban a vírus néhány napig fertőzőképes. Szubtrópusi körülmények között terjesztik csak a vérszívó denevérek, de a vírus előfordulhat akár még hüllőkben és madarakban is. Nagyon kicsiny az esélye, hogy friss sebesülés nélküli kontaktus során megfertőződtek volna.
Dr. Kádár János