Olvasói kérdés
Kedves Andrea! Először is nagyon örülök hogy megtaláltam önt és lehetőségem nyílik öntöl segítséget kérni!
Én 23 éves vagyok a neven Mónika!
Van egy 5 éves kisfiam akit Lacikának hívnak.
Őt egyedül nevelem lassan 2 éve,oviba jár középsőbe.a kiscsoprtot jól viselte meg a középsőt is de mostanában már lassan 2 hónapja nem tudom hogy mi lehet a gyerekkel.Minden reggel sír az oviban és mindíg azt mondja hogy fél hogy nem megyek érte,őt az apukája bírósági alapon 2 hetente viszi el de salynos a volt párom az olyan hogy a gyereket használta föl arra hogy úgymond bosszútáljon és olyan dolgokat mondott a gyereknek ami valótlan ,és olyanokat ami teljes mértékben felnőtekre tartozik,azt veszem észre a gyereken mintha félne és szorongna a z ovonők azt mondják hogy a gyerek lelkileg nincs rendben önmagában fordul és fél van amikor senkivel nem akar lenni és behúzódik egy sarokban és ott sír nem tudom hogy mit tegyek ,hogyan is lépjek, kétségbe vagyok esve mert féltem a kisfiam nagyon ,mindenben próbálok a kedvébrn járni elfoglalni és minden percben minden nap éreztetem vele hogy szeretem és hogy soha nem fogom őt elhagyni!
De olyankor a kis szemével ami könnyes neki rám néz és azt mondja hogy\"biztos anyuka te soha nem hagyol el?\"
Olyankor annyira fáj hogy így látom a kisfiam és úgy érzem hogy tehetetlen vagyok.Próbáltam beszélni az apukájával látszatnak azt mutatja hogy melettem ál de amikor a gyerek haza jön tőle akkor mintha más lenne sír értetlen és olyan dolgokat mond ami teljesen ellenem hangolja!Nem tudom mit tegyek maga hogy látja ezt? nagyon megköszönném a segítségét ugyanis maga végett regisztráltam ide magam hogy bízom önben hogy tud nekem valami tanácsot adni!
ÜDVÖZLETTEL:MÓNIKA
Én 23 éves vagyok a neven Mónika!
Van egy 5 éves kisfiam akit Lacikának hívnak.
Őt egyedül nevelem lassan 2 éve,oviba jár középsőbe.a kiscsoprtot jól viselte meg a középsőt is de mostanában már lassan 2 hónapja nem tudom hogy mi lehet a gyerekkel.Minden reggel sír az oviban és mindíg azt mondja hogy fél hogy nem megyek érte,őt az apukája bírósági alapon 2 hetente viszi el de salynos a volt párom az olyan hogy a gyereket használta föl arra hogy úgymond bosszútáljon és olyan dolgokat mondott a gyereknek ami valótlan ,és olyanokat ami teljes mértékben felnőtekre tartozik,azt veszem észre a gyereken mintha félne és szorongna a z ovonők azt mondják hogy a gyerek lelkileg nincs rendben önmagában fordul és fél van amikor senkivel nem akar lenni és behúzódik egy sarokban és ott sír nem tudom hogy mit tegyek ,hogyan is lépjek, kétségbe vagyok esve mert féltem a kisfiam nagyon ,mindenben próbálok a kedvébrn járni elfoglalni és minden percben minden nap éreztetem vele hogy szeretem és hogy soha nem fogom őt elhagyni!
De olyankor a kis szemével ami könnyes neki rám néz és azt mondja hogy\"biztos anyuka te soha nem hagyol el?\"
Olyankor annyira fáj hogy így látom a kisfiam és úgy érzem hogy tehetetlen vagyok.Próbáltam beszélni az apukájával látszatnak azt mutatja hogy melettem ál de amikor a gyerek haza jön tőle akkor mintha más lenne sír értetlen és olyan dolgokat mond ami teljesen ellenem hangolja!Nem tudom mit tegyek maga hogy látja ezt? nagyon megköszönném a segítségét ugyanis maga végett regisztráltam ide magam hogy bízom önben hogy tud nekem valami tanácsot adni!
ÜDVÖZLETTEL:MÓNIKA
Szakértői válasz
Kedves anyuka!
A kisfiának a biztonságérzete sérült, szülőként és az óvodapedagógusoknak is, ezen kellene dolgoznia, azaz az önbizalmát növelni. Ahogy nőni fog az önbizalma és biztonságban érzi magát, úgy annak megfelelően fog majd a viselkedése is változni pozitív irányba.
Üdv.:
A kisfiának a biztonságérzete sérült, szülőként és az óvodapedagógusoknak is, ezen kellene dolgoznia, azaz az önbizalmát növelni. Ahogy nőni fog az önbizalma és biztonságban érzi magát, úgy annak megfelelően fog majd a viselkedése is változni pozitív irányba.
Üdv.: