Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Kislányom 5 és fél éves. Problémánk az óvodában kezdődött. Könnyen beszokott, de nehezem illeszkedett be, sokára lettek barátai, de az elejétől kedvvel járt, nem panaszkodott. Most a 3. évet tölti és mostanra már igazán felszabadult, az óvónők szerint is nagyon kinyílt, van társasága, barátnői, szereti az óvónéniket. Az elejétől voltak azonban problémák a bepisiléssel. Az első évben nagyon sokszor előfordult (volt hogy egy héten minden nap is akár), ezt a beszokásnak tudtuk be, az óvónők az elmondás szerint nem csináltak belőle nagy ügyet. Bölcsibe is járt egy évet, ott és otthon párhuzamosan gond nélkül lett szobatiszta, nem erőltettük. Az ovi előtt soha nem volt ezzel gond. Bár a második évtől jelentősen csökkentek a bepisilések, mostanáig vannak időszakok amikor ez visszatér. Van hogy több hónapig semmi, azután megint egy hétig minden nap vagy legalábbis többször. Az alvás alatti bepisiléseken nem aggódunk annyira, ez nem sokszor történt, inkább amikor csak úgy nap közben előfordul. A gond az is főként, hogy sokszor nem szól, nem jelzi hogy megtörtént, inkább megvárja, hogy megszárad, előfordul hogy csak én veszem észre amikor megyek érte. Megfigyelésem szerint ezek azokhoz a helyzetekhez kötődnek, amikor jelezni, szólni kellene, hogy pisilni kell (pl. udvarról bemenni, tornaóráról kimenni vagy alvás közben kikéredzkedni). Persze láthatólag ez nagyon zavarja, de nem szeret róla beszélni, a csoportban is feltűnik más gyerekeknek és ez biztosan bántja. Egyébként is inkább visszahúzódó, nem nagyon beszédes az idegen közösségben, több idő kell hogy feloldódjon, otthon persze teljesen felszabadult. Otthon soha nincs gond a pisiléssel, jelzi ha menni kell és magától megy is. Hajlamos persze visszatartani, utolsó pillanatra hagyni és így néha bemegy egy-két csepp. Ha út közben vagyunk, nógatni kell hogy menjünk el WC-re, és időnként előfordul hogy nem szól időben és bemegy a pisi. De ezeknek eddig nem tulajdonítottunk nagyobb jelentőséget. Nagyon szeretnénk neki segíteni, hogy ez megoldódjon, és kideríteni, hogy emögött milyen szorongás lehet. Főként hogy jövőre már iskolába is megyünk majd. Válaszát előre is köszönöm.
Kislányom 5 és fél éves. Problémánk az óvodában kezdődött. Könnyen beszokott, de nehezem illeszkedett be, sokára lettek barátai, de az elejétől kedvvel járt, nem panaszkodott. Most a 3. évet tölti és mostanra már igazán felszabadult, az óvónők szerint is nagyon kinyílt, van társasága, barátnői, szereti az óvónéniket. Az elejétől voltak azonban problémák a bepisiléssel. Az első évben nagyon sokszor előfordult (volt hogy egy héten minden nap is akár), ezt a beszokásnak tudtuk be, az óvónők az elmondás szerint nem csináltak belőle nagy ügyet. Bölcsibe is járt egy évet, ott és otthon párhuzamosan gond nélkül lett szobatiszta, nem erőltettük. Az ovi előtt soha nem volt ezzel gond. Bár a második évtől jelentősen csökkentek a bepisilések, mostanáig vannak időszakok amikor ez visszatér. Van hogy több hónapig semmi, azután megint egy hétig minden nap vagy legalábbis többször. Az alvás alatti bepisiléseken nem aggódunk annyira, ez nem sokszor történt, inkább amikor csak úgy nap közben előfordul. A gond az is főként, hogy sokszor nem szól, nem jelzi hogy megtörtént, inkább megvárja, hogy megszárad, előfordul hogy csak én veszem észre amikor megyek érte. Megfigyelésem szerint ezek azokhoz a helyzetekhez kötődnek, amikor jelezni, szólni kellene, hogy pisilni kell (pl. udvarról bemenni, tornaóráról kimenni vagy alvás közben kikéredzkedni). Persze láthatólag ez nagyon zavarja, de nem szeret róla beszélni, a csoportban is feltűnik más gyerekeknek és ez biztosan bántja. Egyébként is inkább visszahúzódó, nem nagyon beszédes az idegen közösségben, több idő kell hogy feloldódjon, otthon persze teljesen felszabadult. Otthon soha nincs gond a pisiléssel, jelzi ha menni kell és magától megy is. Hajlamos persze visszatartani, utolsó pillanatra hagyni és így néha bemegy egy-két csepp. Ha út közben vagyunk, nógatni kell hogy menjünk el WC-re, és időnként előfordul hogy nem szól időben és bemegy a pisi. De ezeknek eddig nem tulajdonítottunk nagyobb jelentőséget. Nagyon szeretnénk neki segíteni, hogy ez megoldódjon, és kideríteni, hogy emögött milyen szorongás lehet. Főként hogy jövőre már iskolába is megyünk majd. Válaszát előre is köszönöm.
Szakértői válasz
Kedves anyuka!
A szekunder enurézisnek az esetek többségében érzelmi okai vannak. A szekunder enurézis esetében az anamnézis már körvonalazza a valószínű kiváltó okot, mely célzott kezeléssel megszüntethető Azt gondolom első körben mindenképp érdemes lenne leülnünk egy egy órás beszélgetés erejéig, ahol részletesen át tudjuk beszélni a teendőket. Ha gondolja keressen meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.:
A szekunder enurézisnek az esetek többségében érzelmi okai vannak. A szekunder enurézis esetében az anamnézis már körvonalazza a valószínű kiváltó okot, mely célzott kezeléssel megszüntethető Azt gondolom első körben mindenképp érdemes lenne leülnünk egy egy órás beszélgetés erejéig, ahol részletesen át tudjuk beszélni a teendőket. Ha gondolja keressen meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.: