Kedves Andrea!
Egy kisgyermek aki hozzám jár most 8 éves. Életében már kisgyerekkorától problémák voltak.2 évesen az anyától elszakadt és az agresszív apa nevelte 4 éves koráig ,majd mivel az apa egyedül hagyta otthon és leforrázta magát a labilis néha iszogató nagymama nevelte tovább. Az édesanya közben szült egy másik gyereket és új családot alapított az új család mit sem tudva arról,hogy van egy 4 éves lánya. A nagymama megunta a magatartás zavaros gyermek nevelését és kiadta az útját 5 évesen. Az édesanya vallott és új családja befogadta a gyermeket. A ottani mostoha nagymama nem fogadta el igazán Laurát. Sőt ehhez még a mostohaapa szigora is társult. Az édesanya nem bír a kislánnyal az iskolából most 8 évesen megszökik néha elmeséli testvérének mindent lehet neki pedig semmit és nagy igazságtalanságokról beszél. A problémák és a magatartászavara egyre súlyosabb. Szeretném megtudni kiváltó ok-e a szigorú és igazságtalan család? Érdemes -e a mostohaapával beszélni arról.hogy ne szóljon bele a nevelésbe? A mostoha nagymama a kislány szemébe is megmondja ,hogy ő rossz gyerek és nem kell senkinek. Várom megtisztelő válaszát. Egy aggódó napközis tanító néni
Kedves tanító néni!
Ilyenkor felteszem én a kérdést, h hol van a gyermekjólétis???Egyáltalán nem csodálkozok a gyerek viselkedésén, hiszen 8 évesen már annyi mindent át kellett élni, h egy felnőttnek is sok lenne. Nem érzi magát sehol sem biztonságban, nincs szerető környezetben, nagyon szomorú eset, véleményem szerint a Gyermekjóléti szolgálatnál kellene erről beszélnie önnek, hátha ők tudnak ebben segíteni, és ők beszéljenek a szülőkkel, ők elméletileg ezért vannak!
Üdv.: