Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
Két lányom van egy 7 és egy 11 éves. A nagyobbik lányommal van gondom. Szétszórt, figyelmetlen, rendetlen. Az iskolában kitűnő tanuló, tanulási nehézsége nincs, mert könnyen, gyorsan tanul, de nagyon kell rá figyelnem, mert, ha nem ellenőrzöm, sorozatosan elfelejti megcsinálni a házi feladatot, nem tanulja meg a leckéjét, mert éppen nem lapozza tovább a könyvét. Ha számon kérem mindig csak azt válaszolja, hogy elfelejtettem. Mindig mindent elfelejt. Nemcsak a tanulással kapcsolatban. Már vettem neki egy leckefüzetet, hogy írja bele mi a házi, miből kell készülni, de azt vagy otthon hagyja, vagy elfelejti beírni mi történt az iskolában. A barátnője anyukáját szoktam felhívni, hogy megtudjam írnak e dolgozatot valamilyen tantárgyból, vagy történt e valami az iskolában a gyerekemmel, mert ő soha nem mond semmit hiába kérdezem. Soha nem mondd semmit, mi történt vele az iskolában pedig szoktunk kettesben beszélgetni, tudja, hogy akkor csak rá figyelek. Például szülői értekezleten csak nekem újdonság minden, mert amikor a tanár azt mondja, hogy ugye a gyerek szólt otthon,hogy éppen ez meg az történt mindenki bólogat én meg ott ülök és csak pislogok. Az én gyerekem nem mondta, nem mond semmit. Azt érzem, hogy nem mindig őszinte, hajlamos hazudni nekem. Állítása szerint csak azért, hogy ne legyek mérges rá, pedig soha nem bántom, mégis fél tőlem. Tudom az a hibám, hogy hirtelen természetű vagyok és előfordul, hogy kiabálok vele, de már az utóbbi időben inkább elszámolok 10-ig már nem is kiabálok, hanem tehetetlenségemben csak sírok. Tavaly elég rossz társaságba keveredett, tudta jól ,de nem mert szólni a \"barátainak\"hogy ő nem érzi köztük jól magát, mert fél tőlük. Sikerült kikerülnie, persze nem magától mondta el, mástól tudtam meg, hogy kivel barátkozik. Akkor is beszélgettünk, mondtam neki, hogy szeretnék a barátnője lenni tudni mindent, mi történik vele, mert itt a példa, hogy ha nem mondja el bajba keveredik és csak én tudok segíteni neki, ne várja meg míg nagyobb baj lesz. Nagyon naiv és befolyásolható él a kis álomvilágában, féltem őt nagyon, de nem tudom, hogy tudnám okosan irányítani. Hogy hallgasson rám ,hogy tudja jót akarok neki. Hiába beszélek vele sokat, bólogat, de úgy érzem egyik fülén bemegy a másikon meg ki. Nem tudom mit tegyek!
Két lányom van egy 7 és egy 11 éves. A nagyobbik lányommal van gondom. Szétszórt, figyelmetlen, rendetlen. Az iskolában kitűnő tanuló, tanulási nehézsége nincs, mert könnyen, gyorsan tanul, de nagyon kell rá figyelnem, mert, ha nem ellenőrzöm, sorozatosan elfelejti megcsinálni a házi feladatot, nem tanulja meg a leckéjét, mert éppen nem lapozza tovább a könyvét. Ha számon kérem mindig csak azt válaszolja, hogy elfelejtettem. Mindig mindent elfelejt. Nemcsak a tanulással kapcsolatban. Már vettem neki egy leckefüzetet, hogy írja bele mi a házi, miből kell készülni, de azt vagy otthon hagyja, vagy elfelejti beírni mi történt az iskolában. A barátnője anyukáját szoktam felhívni, hogy megtudjam írnak e dolgozatot valamilyen tantárgyból, vagy történt e valami az iskolában a gyerekemmel, mert ő soha nem mond semmit hiába kérdezem. Soha nem mondd semmit, mi történt vele az iskolában pedig szoktunk kettesben beszélgetni, tudja, hogy akkor csak rá figyelek. Például szülői értekezleten csak nekem újdonság minden, mert amikor a tanár azt mondja, hogy ugye a gyerek szólt otthon,hogy éppen ez meg az történt mindenki bólogat én meg ott ülök és csak pislogok. Az én gyerekem nem mondta, nem mond semmit. Azt érzem, hogy nem mindig őszinte, hajlamos hazudni nekem. Állítása szerint csak azért, hogy ne legyek mérges rá, pedig soha nem bántom, mégis fél tőlem. Tudom az a hibám, hogy hirtelen természetű vagyok és előfordul, hogy kiabálok vele, de már az utóbbi időben inkább elszámolok 10-ig már nem is kiabálok, hanem tehetetlenségemben csak sírok. Tavaly elég rossz társaságba keveredett, tudta jól ,de nem mert szólni a \"barátainak\"hogy ő nem érzi köztük jól magát, mert fél tőlük. Sikerült kikerülnie, persze nem magától mondta el, mástól tudtam meg, hogy kivel barátkozik. Akkor is beszélgettünk, mondtam neki, hogy szeretnék a barátnője lenni tudni mindent, mi történik vele, mert itt a példa, hogy ha nem mondja el bajba keveredik és csak én tudok segíteni neki, ne várja meg míg nagyobb baj lesz. Nagyon naiv és befolyásolható él a kis álomvilágában, féltem őt nagyon, de nem tudom, hogy tudnám okosan irányítani. Hogy hallgasson rám ,hogy tudja jót akarok neki. Hiába beszélek vele sokat, bólogat, de úgy érzem egyik fülén bemegy a másikon meg ki. Nem tudom mit tegyek!
Szakértői válasz
Kedves anyuka!
A kislánya tipikusan a kamaszkor tüneteit hozza az ön leírása alapján és annak érdekében h ne nőjön az ön fejére fontos, h meghúzza a konkrét határokat és abban következetes legyen. Így érhető el igazi eredmény. Jó munkát önnek és kitartást, a helyzet változni fog, próbáljon vele sokat kommunikálni, közös dolgokat csinálni.
Üdv.:
A kislánya tipikusan a kamaszkor tüneteit hozza az ön leírása alapján és annak érdekében h ne nőjön az ön fejére fontos, h meghúzza a konkrét határokat és abban következetes legyen. Így érhető el igazi eredmény. Jó munkát önnek és kitartást, a helyzet változni fog, próbáljon vele sokat kommunikálni, közös dolgokat csinálni.
Üdv.: