Olvasói kérdés
Tisztelt Szakértő!
Kisfiam július 7-én töltötte be második életévét.Csodás két évet tudunk magunk mögött,de sajnos szeptembertől vissza kell mennem dolgozni.Most,augusztusban fogom beszoktatni oviba.Azért nem bölcsibe,mert a munkahelyemen csak óvoda van,a lakóhelyünkön lévő bölcsi pedig a munkahelyemtől távol esik.Nagyon készségesek,szakmailag és emberileg is megbízható óvó-és gondozónők,dajkák vannak az óvodában.Szeretettel fogadják Gergőt-ugyanis már többször jártunk bent,ahol játszottunk a kinti játszótéren,ill. a kiscsoportos szobában-és emiatt sem gondolom azt,hogy rosszul fogja itt magát érezni.
A kérdésem annyi lenne-habár olvastam előző válaszában,hogy nem ajánlja 3 éves kor alatt az elszakadást és a bölcsődét-mégis hogyan tudom megerősíteni kisfiamban a szeretetem?Hogyan könnyíthetem meg az elszakadást számára?Mi lenne számára a legjobb megoldás?
Nekem sem egyszerű és könnyű ez,mert -mondhatni-szimbiózisban éltünk együtt.Ez nem jelenti azt,hogy görcsösen magamhoz láncoltam volna.Sokat kirándultunk,más gyerekek felé is nyitott,kedves fiú.Persze most elkezdődött a dackorszak is,ezért nehezebb vele,hiszen próbálgatja,hol a határ.Igyekszünk következetesek lenni a nevelésben.
Még fontosnak tartom megemlíteni,hogy pedagógusként dolgozom,így ígéretet kaptam arra,hogy az óráim fél egyig tartanak majd,tehát Gergőt már itthon fogom altatni.Mit gondol a fennálló helyzettel kapcsolatban?
Hogyan maradhatok \"jó\" anya?(Kénytelen vagyok visszaállni munkába,mert nem jövünk ki a jelenlegi pénzösszegből.)
Nagyon várom válaszát és munkájához sok sikert kívánok!
Tisztelettel:Margó
Kisfiam július 7-én töltötte be második életévét.Csodás két évet tudunk magunk mögött,de sajnos szeptembertől vissza kell mennem dolgozni.Most,augusztusban fogom beszoktatni oviba.Azért nem bölcsibe,mert a munkahelyemen csak óvoda van,a lakóhelyünkön lévő bölcsi pedig a munkahelyemtől távol esik.Nagyon készségesek,szakmailag és emberileg is megbízható óvó-és gondozónők,dajkák vannak az óvodában.Szeretettel fogadják Gergőt-ugyanis már többször jártunk bent,ahol játszottunk a kinti játszótéren,ill. a kiscsoportos szobában-és emiatt sem gondolom azt,hogy rosszul fogja itt magát érezni.
A kérdésem annyi lenne-habár olvastam előző válaszában,hogy nem ajánlja 3 éves kor alatt az elszakadást és a bölcsődét-mégis hogyan tudom megerősíteni kisfiamban a szeretetem?Hogyan könnyíthetem meg az elszakadást számára?Mi lenne számára a legjobb megoldás?
Nekem sem egyszerű és könnyű ez,mert -mondhatni-szimbiózisban éltünk együtt.Ez nem jelenti azt,hogy görcsösen magamhoz láncoltam volna.Sokat kirándultunk,más gyerekek felé is nyitott,kedves fiú.Persze most elkezdődött a dackorszak is,ezért nehezebb vele,hiszen próbálgatja,hol a határ.Igyekszünk következetesek lenni a nevelésben.
Még fontosnak tartom megemlíteni,hogy pedagógusként dolgozom,így ígéretet kaptam arra,hogy az óráim fél egyig tartanak majd,tehát Gergőt már itthon fogom altatni.Mit gondol a fennálló helyzettel kapcsolatban?
Hogyan maradhatok \"jó\" anya?(Kénytelen vagyok visszaállni munkába,mert nem jövünk ki a jelenlegi pénzösszegből.)
Nagyon várom válaszát és munkájához sok sikert kívánok!
Tisztelettel:Margó
Szakértői válasz
Kedves anyuka!
Először is ön jó anya!!:) A szükség viszont nagy úr, így megértem h önnek vissza kell mennie dolgozni, de amennyiben valóban meg tudják azt oldani, h az altatás már otthon történjen, nem gondolom h olyan nagy tragédia lesz a kisfia számára...bár sok összetevős a történet:függ attól is h milyen lesz majd a kapcsolata az óvónénikkel, ill. a gyerekekkel. Arra figyeljenek oda viszont h a délutánok amit együtt tölthetnek, azok tele legyenek új, élményszerű dolgokkal és az aktív együttlétet szolgálják. Sok sikert és jó munkát önöknek!:)
Üdv.:
Először is ön jó anya!!:) A szükség viszont nagy úr, így megértem h önnek vissza kell mennie dolgozni, de amennyiben valóban meg tudják azt oldani, h az altatás már otthon történjen, nem gondolom h olyan nagy tragédia lesz a kisfia számára...bár sok összetevős a történet:függ attól is h milyen lesz majd a kapcsolata az óvónénikkel, ill. a gyerekekkel. Arra figyeljenek oda viszont h a délutánok amit együtt tölthetnek, azok tele legyenek új, élményszerű dolgokkal és az aktív együttlétet szolgálják. Sok sikert és jó munkát önöknek!:)
Üdv.: