Olvasói kérdés
Kedves Andrea!
3 éves kislányommal kapcsolatban szeretném tanácsát kérni.
Férjemmel szeretetben, ugyanakkor következetesen neveljük gyermekünket. Úgy gondoltuk, hogy így a nagyobb problémák elkerülhetők lesznek, de sajnos a dackorszak bebizonyította, hogy nem így van, és most teljesen tanácstalanok vagyunk. Holott eddig egy tündéri, aranyos kislányunk volt.
Az elmúlt hónapok azonban folyamatosan könyörgéssel telnek, mert akármit kérünk tőle, nem hajlandó megcsinálni azokat, hacsak nem a játszással kapcsolatos. Az egész napunk rimánkodással telik, kezdve a reggelizéssel, hogy egyen, az átöltözésen keresztül, a WC-re menetelig. Még a játszótérre való készülődés is hosszú időt vesz igénybe, pedig nagyon szeret kint lenni és a többiekkel játszani. Így viszont alig marad időnk játékra, "szórakozásra". Vannak, akik azt mondják a környezetünkben, hogy csináljam meg helyette a dolgokat, és akkor nincs időhúzás, időveszteség, de úgy gondolom, ez nem megoldás, mert az önállóságot is tanulnia kell, illetve azt, hogy neki is vannak feladatai. (Itt persze nem komoly feladatokról van szó, hanem olyanokról, amikről tudom, hogy képes megcsinálni, például: a levetkőzés és felöltözés, amit néha sikerül 2-3 perc alatt megcsinálni, ha éppen olyan kedve van.)
Próbáltam már szép szóval, kiabálással, fenyegetőzéssel, büntetéssel, jutalmazással, dicsérettel, Gerlinde Ortner Gyógyító mesék című meséjének olvasásával és a hozzá adott útmutató betartásával, a "veszekedések" után elbeszélgetünk a történtekről, illetve mi helyes és mi nem, de semmi nem használ. Ma már eljutottunk oda, hogy mondtam, hogy azt csinál, amit akar, én teszem a dolgomat és nincs közös játék. Nem zavarta, egy szál pólóban és pelenkában (éjszakára még kell és azt sem hagyta levenni magáról) játszott egész délelőtt. Az ebéd végén kértem, hogy igyon pár korty vizet, de csak játszott a pohárral. Rászóltam, hogy elveszem tőle, inkább igyon, de játszott tovább, végül majdnem magára borította a vizet. Ekkor elvettem tőle a poharat (megjegyzem: van a szobájában is egy pohár, amiben mindig van víz, ha megszomjazna játék közben), amire nagy hiszti kezdődött. Úgy tettem, mint aki észre sem veszi, mit művel, végül zokogásban törtem ki tehetetlenségemben. Mivel ez a folyamatos kérlelés már hónapok óta minden nap így folyik, teljesen ki vagyok borulva. Az elmúlt egy hétben többször hasonló eset fordult elő, mint a mai, ami nagyon megvisel, és látom, hogy a lányomnak sem jó, de nem tudok kiutat ebből a helyzetből. A férjem esténként fáradtan ér haza a munkából, ő is nyugalomra vágyik, és hogy önfeledten tudjanak lefekvés előtt játszani még egy kicsit, de sajnos ez sem tud megvalósulni az előzőekben leírtak miatt.
Mit tanácsol, mit tegyünk, hogy békességben, mindennapi cirkuszok nélkül élhessünk?
Válaszát előre is köszönöm: egy kétségbeesett anyuka
3 éves kislányommal kapcsolatban szeretném tanácsát kérni.
Férjemmel szeretetben, ugyanakkor következetesen neveljük gyermekünket. Úgy gondoltuk, hogy így a nagyobb problémák elkerülhetők lesznek, de sajnos a dackorszak bebizonyította, hogy nem így van, és most teljesen tanácstalanok vagyunk. Holott eddig egy tündéri, aranyos kislányunk volt.
Az elmúlt hónapok azonban folyamatosan könyörgéssel telnek, mert akármit kérünk tőle, nem hajlandó megcsinálni azokat, hacsak nem a játszással kapcsolatos. Az egész napunk rimánkodással telik, kezdve a reggelizéssel, hogy egyen, az átöltözésen keresztül, a WC-re menetelig. Még a játszótérre való készülődés is hosszú időt vesz igénybe, pedig nagyon szeret kint lenni és a többiekkel játszani. Így viszont alig marad időnk játékra, "szórakozásra". Vannak, akik azt mondják a környezetünkben, hogy csináljam meg helyette a dolgokat, és akkor nincs időhúzás, időveszteség, de úgy gondolom, ez nem megoldás, mert az önállóságot is tanulnia kell, illetve azt, hogy neki is vannak feladatai. (Itt persze nem komoly feladatokról van szó, hanem olyanokról, amikről tudom, hogy képes megcsinálni, például: a levetkőzés és felöltözés, amit néha sikerül 2-3 perc alatt megcsinálni, ha éppen olyan kedve van.)
Próbáltam már szép szóval, kiabálással, fenyegetőzéssel, büntetéssel, jutalmazással, dicsérettel, Gerlinde Ortner Gyógyító mesék című meséjének olvasásával és a hozzá adott útmutató betartásával, a "veszekedések" után elbeszélgetünk a történtekről, illetve mi helyes és mi nem, de semmi nem használ. Ma már eljutottunk oda, hogy mondtam, hogy azt csinál, amit akar, én teszem a dolgomat és nincs közös játék. Nem zavarta, egy szál pólóban és pelenkában (éjszakára még kell és azt sem hagyta levenni magáról) játszott egész délelőtt. Az ebéd végén kértem, hogy igyon pár korty vizet, de csak játszott a pohárral. Rászóltam, hogy elveszem tőle, inkább igyon, de játszott tovább, végül majdnem magára borította a vizet. Ekkor elvettem tőle a poharat (megjegyzem: van a szobájában is egy pohár, amiben mindig van víz, ha megszomjazna játék közben), amire nagy hiszti kezdődött. Úgy tettem, mint aki észre sem veszi, mit művel, végül zokogásban törtem ki tehetetlenségemben. Mivel ez a folyamatos kérlelés már hónapok óta minden nap így folyik, teljesen ki vagyok borulva. Az elmúlt egy hétben többször hasonló eset fordult elő, mint a mai, ami nagyon megvisel, és látom, hogy a lányomnak sem jó, de nem tudok kiutat ebből a helyzetből. A férjem esténként fáradtan ér haza a munkából, ő is nyugalomra vágyik, és hogy önfeledten tudjanak lefekvés előtt játszani még egy kicsit, de sajnos ez sem tud megvalósulni az előzőekben leírtak miatt.
Mit tanácsol, mit tegyünk, hogy békességben, mindennapi cirkuszok nélkül élhessünk?
Válaszát előre is köszönöm: egy kétségbeesett anyuka
Szakértői válasz
Kedves anyuka!
Javasolnék önöknek mindenképpen egy egy alkalmas pszichológiai tanácsadást, amely felkészítheti önöket erre az időszakra, ill. konkrét szituációs megoldási stratégiákkal szolgál. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.:
Javasolnék önöknek mindenképpen egy egy alkalmas pszichológiai tanácsadást, amely felkészítheti önöket erre az időszakra, ill. konkrét szituációs megoldási stratégiákkal szolgál. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.: