Olvasói kérdés
Kedves Andrea,
Kislányom októberben múlt 7 éves, első osztályba jár. Nagyon vidám, kedves, nyíltszívű értelmes kislány.
Édesapjával néhány éve megszűnt a házastársi kapcsolatunk, de még az elmúlt egy évben egy háztartásban éltünk, bár Janka velem, apja pedig az ő szobájában aludt. Már hónapok óta zajlik a válás, közös megegyezéssel, hangoskodás, mocskolódás nélkül. Igyekszünk mindent civilizáltan intézni. Nagyjából egy hónapja költözött el az apja, és Janka boldogan vette birtokba újra a szobáját, és az ágyát. Mindenféle rábeszélés nélkül azóta egyedül alszik.
Édesapja viszont, kétségbeesetten ragaszkodik hozzá, és annak ellenére, hogy ésszerű keretek között, akkor láthatja, és viheti, amikor szeretné, sokat nyafog a gyereknek, igyekszik lelkiismeret furdalást kelteni benne, amiért nagyon megszerette a páromat, és amikor nála van, egy ágyban alszanak.
Néha észre veszem egy apás hétvége után, hogy kislányom többet nyafog, és affektál, de általában elég gyorsan visszazökken.
Mikor kezdjek el aggódni a túlzott apai ragaszkodás miatt, és mikor kezdjek el határozottabban ágálni az együtt alvás ellen? Nem szeretném, ha ez a majom szeretet olyan hatással lenne rá, hogy az apjához hasonlóan, felnőtt korára önállótlan, éretlen és labilis személyiség lenne.
Köszönöm szépen válaszát!
Üdvözlettel,
Anikó
Kislányom októberben múlt 7 éves, első osztályba jár. Nagyon vidám, kedves, nyíltszívű értelmes kislány.
Édesapjával néhány éve megszűnt a házastársi kapcsolatunk, de még az elmúlt egy évben egy háztartásban éltünk, bár Janka velem, apja pedig az ő szobájában aludt. Már hónapok óta zajlik a válás, közös megegyezéssel, hangoskodás, mocskolódás nélkül. Igyekszünk mindent civilizáltan intézni. Nagyjából egy hónapja költözött el az apja, és Janka boldogan vette birtokba újra a szobáját, és az ágyát. Mindenféle rábeszélés nélkül azóta egyedül alszik.
Édesapja viszont, kétségbeesetten ragaszkodik hozzá, és annak ellenére, hogy ésszerű keretek között, akkor láthatja, és viheti, amikor szeretné, sokat nyafog a gyereknek, igyekszik lelkiismeret furdalást kelteni benne, amiért nagyon megszerette a páromat, és amikor nála van, egy ágyban alszanak.
Néha észre veszem egy apás hétvége után, hogy kislányom többet nyafog, és affektál, de általában elég gyorsan visszazökken.
Mikor kezdjek el aggódni a túlzott apai ragaszkodás miatt, és mikor kezdjek el határozottabban ágálni az együtt alvás ellen? Nem szeretném, ha ez a majom szeretet olyan hatással lenne rá, hogy az apjához hasonlóan, felnőtt korára önállótlan, éretlen és labilis személyiség lenne.
Köszönöm szépen válaszát!
Üdvözlettel,
Anikó
Szakértői válasz
Kedves anyuka!
Ez egy igen kényes téma, mindenképpen javasolnék önnek egy szülőkonzultációt, ahol részletesen át tudjuk beszélni a teendőket. Elöljáróban csak annyit, h ebben a korban az együtt alvás már nincs jó hatással a gyermek érzelmi fejlődésére, ez az apa érzésvilágának szükséges, és nem a gyereknek.Ha gondolja keressen meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.:
Ez egy igen kényes téma, mindenképpen javasolnék önnek egy szülőkonzultációt, ahol részletesen át tudjuk beszélni a teendőket. Elöljáróban csak annyit, h ebben a korban az együtt alvás már nincs jó hatással a gyermek érzelmi fejlődésére, ez az apa érzésvilágának szükséges, és nem a gyereknek.Ha gondolja keressen meg, szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.
Üdv.: