- Partnereink
|
|
SZAKÉRTŐK
hirdetés
Témakörök
Kérdezz-felelek
Kérdezni az oldal alján lévő gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Ügyvédnő!
Megszeretném tudni,hogy milyen esetben csökkenthető vagy szüntethető meg a gyermek tartás díj?
Első házasságomból született egy fiam ,aki ma már 21 éves és még nappali iskolában tanul.Újra nősültem amiből született egy kislány(11 éves),és sajnos 8 éve asztmás,plusz 3 éve epilepsziás.A feleségem két éve munkanélküli lett,jelenleg ápolásin van a kislányunkkal.Sajnos az anyagi helyzetünk jóval a minimálbér alá csökkent ezáltal a lányunk neveltetése anyagi okokból veszélyeztetve van.Én nettó 58000-et keresek amiből 17-19000gyermektartást vonnak,a feleségem ápolásija nettó 23000 Ft plusz a családi 23300Ft.Ennyi összeget kell(ene) beosztanunk,ami lehetetlen.
Ezért érdeklődnék az iránt hogy az első házasságomból született közös gyermek után fizetendő tartásdíj, a jelenlegi anyagi helyzetünkben,esetlegesen csökkenthető-e vagy milyen esetben szüntethető meg?Nem arról van szó hogy nem akarok fizetni az első gyermekem után csak a jelenlegi családom és főként a kislányom eltartása is komoly gondot okoz.
Válaszát és segítségét előre is köszönöm!
Tisztelettel László!
Megszeretném tudni,hogy milyen esetben csökkenthető vagy szüntethető meg a gyermek tartás díj?
Első házasságomból született egy fiam ,aki ma már 21 éves és még nappali iskolában tanul.Újra nősültem amiből született egy kislány(11 éves),és sajnos 8 éve asztmás,plusz 3 éve epilepsziás.A feleségem két éve munkanélküli lett,jelenleg ápolásin van a kislányunkkal.Sajnos az anyagi helyzetünk jóval a minimálbér alá csökkent ezáltal a lányunk neveltetése anyagi okokból veszélyeztetve van.Én nettó 58000-et keresek amiből 17-19000gyermektartást vonnak,a feleségem ápolásija nettó 23000 Ft plusz a családi 23300Ft.Ennyi összeget kell(ene) beosztanunk,ami lehetetlen.
Ezért érdeklődnék az iránt hogy az első házasságomból született közös gyermek után fizetendő tartásdíj, a jelenlegi anyagi helyzetünkben,esetlegesen csökkenthető-e vagy milyen esetben szüntethető meg?Nem arról van szó hogy nem akarok fizetni az első gyermekem után csak a jelenlegi családom és főként a kislányom eltartása is komoly gondot okoz.
Válaszát és segítségét előre is köszönöm!
Tisztelettel László!
Kedves László!
Mindenképpen érdemes pert indítani gyermektartásdíj leszállítása végett, hiszen a 21 éves nappali tagozaton tanuló fia eltartására más szabályok vonatkoznak, mint ha kiskorú lenne. A 18 évesnél idősebb gyermek eltartásánál már rokontartásról beszélünk, amelynek szabályai eltérőek a gyermektartásdíj fizetésének szabályaitól. Itt már a szülő csak akkor kötelezhető a tartásra, ha az a saját megélhetését nem veszélyezteti. Ilyenkor egy maximum egy határozott összeget szokott a bíróság megállapítani, (pl.10.000,-Ft) ha a gyermek semmiféle ösztöndíjjal, jövedelemmel nem rendelkezik, a tartásra rászorul, rendesen tanul, jók az eredményei, és valószinűsíteni lehet, hogy befejezi, valamint ha az első szakképesítését szerzi. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 15. 15:53
Mindenképpen érdemes pert indítani gyermektartásdíj leszállítása végett, hiszen a 21 éves nappali tagozaton tanuló fia eltartására más szabályok vonatkoznak, mint ha kiskorú lenne. A 18 évesnél idősebb gyermek eltartásánál már rokontartásról beszélünk, amelynek szabályai eltérőek a gyermektartásdíj fizetésének szabályaitól. Itt már a szülő csak akkor kötelezhető a tartásra, ha az a saját megélhetését nem veszélyezteti. Ilyenkor egy maximum egy határozott összeget szokott a bíróság megállapítani, (pl.10.000,-Ft) ha a gyermek semmiféle ösztöndíjjal, jövedelemmel nem rendelkezik, a tartásra rászorul, rendesen tanul, jók az eredményei, és valószinűsíteni lehet, hogy befejezi, valamint ha az első szakképesítését szerzi. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 15. 15:53
Tisztelt Ügyvédnő!
2007 novemberében szültem meg fiamat, most szeptembertől mennék vissza dolgozni, illetve akkor kéne őt bölcsődébe beadnom. A GYES november elejéig jár, akkor tölti be a gyerek a 3. életévét. Kérdésem a jogaimmal kapcsolatos, vagyis jelen törvények szerint köteles-e visszavenni a munkáltatóm; ha igen, meddig köteles meg is tartani? Mire hivatkozhat, ha nem akar visszavenni, vagyis mik a tövényes indokai az esetleges elbocsájtásomnak? (Félek, hogy a válságra, illetve a korábbi létszámcsökkentésre hivatkozva akarna "létszámfölöttivé" tenni.) Ha visszavenne, van jogom/lehetőségem kérni a részmunkaidős foglalkoztatást? Mik a lehetőségei egy kisgyerekes anyukának?
Előre is nagyon köszönöm válaszát,
tisztelettel,
Anna
2007 novemberében szültem meg fiamat, most szeptembertől mennék vissza dolgozni, illetve akkor kéne őt bölcsődébe beadnom. A GYES november elejéig jár, akkor tölti be a gyerek a 3. életévét. Kérdésem a jogaimmal kapcsolatos, vagyis jelen törvények szerint köteles-e visszavenni a munkáltatóm; ha igen, meddig köteles meg is tartani? Mire hivatkozhat, ha nem akar visszavenni, vagyis mik a tövényes indokai az esetleges elbocsájtásomnak? (Félek, hogy a válságra, illetve a korábbi létszámcsökkentésre hivatkozva akarna "létszámfölöttivé" tenni.) Ha visszavenne, van jogom/lehetőségem kérni a részmunkaidős foglalkoztatást? Mik a lehetőségei egy kisgyerekes anyukának?
Előre is nagyon köszönöm válaszát,
tisztelettel,
Anna
Kedves Anna!
Igen a GYES leteltével a munkáltatója köteles Önt visszavenni eredeti munkakörébe. Mielőbb munkába állna köteles kiadni a GYED és GYES alatt ki nem vett szabadságát.
Nyilvánvaló, hogy átszervezés, gazdasági nehézség , létszámleépítés stb. okán előbb-utóbb elküldheti, de visszavenni akkor is köteles.
természetesen közös megegyezéssel módosíthatják a munkaviszonyát részmunkaidősre, de ez csak a két fél együttes akaratából lehet. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 15. 15:49
Igen a GYES leteltével a munkáltatója köteles Önt visszavenni eredeti munkakörébe. Mielőbb munkába állna köteles kiadni a GYED és GYES alatt ki nem vett szabadságát.
Nyilvánvaló, hogy átszervezés, gazdasági nehézség , létszámleépítés stb. okán előbb-utóbb elküldheti, de visszavenni akkor is köteles.
természetesen közös megegyezéssel módosíthatják a munkaviszonyát részmunkaidősre, de ez csak a két fél együttes akaratából lehet. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 15. 15:49
Tisztelt Ügyvédnő!
Ez úton szeretném kérni segítségét,kétségbe vagyunk esve.
Férjem 1952 07 12-e születésü,meg van a 40 év munkaviszonya. A munka helyén úgy néz ki a helyzet,hogy listán van,elfogják engedni.Első reakciója,hogy elment táppénzre. Sajnos én munkanélküli vagyok/55 éves/ A helyzetünk kilátástalan,a térségünkbe munkahely lehetőség minimális.Nem tudom mit lehetne tenni.
Kérem adjon tanácsot,hova fordulhatnánk,mik a lehetőségek?
van lehetősség arra,hogy férjem nyugdíjas legyen?
létezik még a nyugdíj előtti védetség?
Ha munkanélküli,mikor mehet leghamarabb nyugdíjba?
Egyáltalán mi tévők legyünk?
Tisztelettel várom válaszát
lipusz péterné
Ez úton szeretném kérni segítségét,kétségbe vagyunk esve.
Férjem 1952 07 12-e születésü,meg van a 40 év munkaviszonya. A munka helyén úgy néz ki a helyzet,hogy listán van,elfogják engedni.Első reakciója,hogy elment táppénzre. Sajnos én munkanélküli vagyok/55 éves/ A helyzetünk kilátástalan,a térségünkbe munkahely lehetőség minimális.Nem tudom mit lehetne tenni.
Kérem adjon tanácsot,hova fordulhatnánk,mik a lehetőségek?
van lehetősség arra,hogy férjem nyugdíjas legyen?
létezik még a nyugdíj előtti védetség?
Ha munkanélküli,mikor mehet leghamarabb nyugdíjba?
Egyáltalán mi tévők legyünk?
Tisztelettel várom válaszát
lipusz péterné
Kedves Kérdező!
A férfiak 62 éves korukban mehetnek nyugdijba, úgyhogy a férje még elég messze van ettől, az előrehozott nyugdijról érdeklődjön a nyugdijfolyósítónál. Szerintem mindenképpen el kell mennie munkanélküli segélyre (álláskeresési támogatásra) , mert ez is egy kis pénzt jelent a családnak. Elég kicsi az esélye, hogy munkát tudnak neki ajánlani, de azért mindenképpen meg kell próbálnia.
Létezik még némi védettség a nyugdij előtt, de ezalól elég sok kiskapu van, ezzel nem érdemes munkaügyi bírósághoz fordulni. A munkáltató rögtön bebizonyítja, hogy nincsen megrendelése, és kényszerhelyzetben volt, amikor az alkalmazottját elküldte.
A táppénz jó megoldás (30 napig a passzív táppénzre gondol feltehetően), csak nagyon kevés ideig jár. Utánna azonnal keresse fel a lakóhelye szerinti munkaügyi központot.
Ha dolgozik, ha nem akkor is ugyanakkor mehet nyugdijba, hiszen Ön azt mondta, hogy megvan a 40 éves munkaviszonya. Nem a munkaviszonyával, hanem a korával van baj.-a nyugdijhoz. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 15. 15:46
A férfiak 62 éves korukban mehetnek nyugdijba, úgyhogy a férje még elég messze van ettől, az előrehozott nyugdijról érdeklődjön a nyugdijfolyósítónál. Szerintem mindenképpen el kell mennie munkanélküli segélyre (álláskeresési támogatásra) , mert ez is egy kis pénzt jelent a családnak. Elég kicsi az esélye, hogy munkát tudnak neki ajánlani, de azért mindenképpen meg kell próbálnia.
Létezik még némi védettség a nyugdij előtt, de ezalól elég sok kiskapu van, ezzel nem érdemes munkaügyi bírósághoz fordulni. A munkáltató rögtön bebizonyítja, hogy nincsen megrendelése, és kényszerhelyzetben volt, amikor az alkalmazottját elküldte.
A táppénz jó megoldás (30 napig a passzív táppénzre gondol feltehetően), csak nagyon kevés ideig jár. Utánna azonnal keresse fel a lakóhelye szerinti munkaügyi központot.
Ha dolgozik, ha nem akkor is ugyanakkor mehet nyugdijba, hiszen Ön azt mondta, hogy megvan a 40 éves munkaviszonya. Nem a munkaviszonyával, hanem a korával van baj.-a nyugdijhoz. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 15. 15:46
"Levonás
egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból 68. § A baleseti járadékból, a
baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint
a terhességi-gyermekágyi segélyből legfeljebb 33%-ot lehet levonni az
alábbi követelések fejében:
a) gyermektartásdíj,
b) jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás."
A fent idézetteken kívül végrehajtó által elrendelt tartozás letiltása
lehetséges-e táppénzből, illetve Apeh felé illetéktartozás letiltása?
Munkabérem 50 %-a áll letiltás alatt már több mint egy éve, sajnos egy
rossz házasság következményeként! Jelenleg 2. hete táppénzen vagyok.
Kérem mielőbbi, szíves válaszát, melyet előre is köszönök: T. Ilona
Kedves Ilona!
Táppénzből ugyanúgy tiltanak, mint a munkabérből.
A letiltás 33%-ig van, több egyidejű letiltás esetén lehet 50%-ig
tiltani. Ha további letiltás érkezik a munkáltatójához, azok
sorbanállnak mindaddig, amig sorra nem kerülnek, vagy ha az összeg
tetemes, akkor egyén módon is végrehajthatnak (ingó és ingatlan
árverezés stb).
Tisztelt Ügyvédnő!
Köszönöm megtisztelő válaszát!
Ha jól értem, akkor a táppénz összege a munkaviszonyban töltött időszakból kerül kiszámításra.
Sajnos nem egyértelmű számomra a helyzet. felmerült egy-két kérdés még:
Munkahelyemen a fizetés alapbérből+ jutalékból áll. Tehát ha szabadságra megyek, akkor csak az alapbér fog nekem járni. Ha utána táppénzre megyek, akkor a szabadságos idő ugyebár munkában töltött időszaknak minősül, így ebből fogják megállapítani a táppénz összegét? (ami kevesebb, mint gyermekem születése előtti munkabérem összege)
ha jól értelmezem, akkor ha táppénzre megyek mind a négy hónapra, akkor a szülés előtti munkabérből állapítják meg a táppénz összegét, de ha táppénzen leszek, akkor az első gyermekem születése előtti munkaviszonyból származó jövedelmem után számítják ki?
Ha táppénzen leszek, akkor az "figyelembe vehető jövedelemnek számít? vagy a szabadság alatt kapott jövedelem?
Mivel azonnal ki kell adni a felgyülemlett szabadságot, de véleményem szerint kevesebb jövedelmem lesz (minimálbér az alapbérem)így, ezért gondolom azt, hogy a táppénz az esetemben kedvezőbb (kb. nettó 100ezer forint volt szülés előtt a fizetésem) lenne.
Tehát a szabadságom alatt, és vagy a táppénz alatt kérhetem a GYES összegét még. Ha viszont megszületik második gyermekem, akkor kérhetem még az első gyermekem után a GYES folyósítását?
A férjem is kérheti a GYES-t, de meglévő munkaviszonya mellett is?
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Jakab Hajnalka
Előzmények:
Tisztelt Ügyvédnő!
Kislányom 2008.02.07.-én született.
Januárban Táppénzem voltam, előtte két éves folyamatos munkaviszonyom volt.
Február 7.-től július 23.-ig TGYÁS-t kaptam, utána a GYED-re voltam jogosult. Ez a kislányom két éves kora után megszűnik.
Ami miatt kérdéssel fordulok Önökhöz:
Jelenleg 4. hónapos terhes vagyok. Június 20.-ra vagyok kiírva. Négy hónap van az első gyermekem után járó GYED lejárta, és a második gyermekem megszületésének időpontja között. Tanácstalan vagyok abban, hogy mit csináljak?
A GYED és a TGYÁS után jár nekem néhány nap szabi (ennek számát nem tudom).
Vegyem ki akkor, amikor vissza kellene mennem dolgozni (a munkahelyem vissza venne a szülés előtti feltétellel), majd utána menjek el Táppénzre?
A kislányom elhelyezését nem tudjuk megoldani, ezért nem szeretnék visszamenni dolgozni.
A GYES-t mikor vehetem igénybe? Vagy a férjem is megkaphatja a GYES összegét, akkor ha én táppénzre, vagy szabadságra megyek?
Ha szabadságra, és vagy táppénzre megyek, akkor is igényelhetem, ha én kérném?
A TGYÁS-t mikortól vehetem igénybe, és mennyi időre jár?
A 2010-es évre kérhetem előre a szabadság kiadását?
Többször hallottam, hogy előfordulhat, hogy érdemes lenne a GYED-et táppénzre váltani. Ez igaz? Ha most lemondanám a GYED-et és táppénzre mennék (még pár hét van hátra), akkor a szülés előtti számlára utalt munkabér után számolnák a táppénzt, vagy a szerződésben meghatározott alapbér összegéből? (a TGYÁS-t és a GYED-et az átutalt munkabérek után számolták) A második gyermek TGYÁS-a és a GYED miből lesz számolva?
Segítségüket előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Hajni
Kedves Kérdező! Kedves Hajni!
Igen amit leírt jó ötlet. Tehát papíron álljon munkába, vegye ki a szabadságát (könyvelő segít megmondani mennyi), és ha nem elég menjen el táppénzre a szülésig. A jelenlegi GYES (ami ugye 28.500,-Ft) kevesebb, mint a szabadságpénze vagy akár a táppénze, tehát inkább ez a megoldás.Igen a férje is igényelheti a GYES-t, ha Ön papíron munkába áll, sőt valamelyik nagymama is igényelheti.
A GYED és a táppénz összege megközelítőleg ugyanannyi.
Táppénz számolási módja:A táppénz összege a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kerül megállapításra.A táppénz összege kiszámításánál a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért fentieknek megfelelő jövedelem kerül figyelembe vételre.
Ha a biztosítottnak azért nem volt figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a megállapított összegnél kedvezőbb.
Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 06. 14:26
Köszönöm megtisztelő válaszát!
Ha jól értem, akkor a táppénz összege a munkaviszonyban töltött időszakból kerül kiszámításra.
Sajnos nem egyértelmű számomra a helyzet. felmerült egy-két kérdés még:
Munkahelyemen a fizetés alapbérből+ jutalékból áll. Tehát ha szabadságra megyek, akkor csak az alapbér fog nekem járni. Ha utána táppénzre megyek, akkor a szabadságos idő ugyebár munkában töltött időszaknak minősül, így ebből fogják megállapítani a táppénz összegét? (ami kevesebb, mint gyermekem születése előtti munkabérem összege)
ha jól értelmezem, akkor ha táppénzre megyek mind a négy hónapra, akkor a szülés előtti munkabérből állapítják meg a táppénz összegét, de ha táppénzen leszek, akkor az első gyermekem születése előtti munkaviszonyból származó jövedelmem után számítják ki?
Ha táppénzen leszek, akkor az "figyelembe vehető jövedelemnek számít? vagy a szabadság alatt kapott jövedelem?
Mivel azonnal ki kell adni a felgyülemlett szabadságot, de véleményem szerint kevesebb jövedelmem lesz (minimálbér az alapbérem)így, ezért gondolom azt, hogy a táppénz az esetemben kedvezőbb (kb. nettó 100ezer forint volt szülés előtt a fizetésem) lenne.
Tehát a szabadságom alatt, és vagy a táppénz alatt kérhetem a GYES összegét még. Ha viszont megszületik második gyermekem, akkor kérhetem még az első gyermekem után a GYES folyósítását?
A férjem is kérheti a GYES-t, de meglévő munkaviszonya mellett is?
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Jakab Hajnalka
Előzmények:
Tisztelt Ügyvédnő!
Kislányom 2008.02.07.-én született.
Januárban Táppénzem voltam, előtte két éves folyamatos munkaviszonyom volt.
Február 7.-től július 23.-ig TGYÁS-t kaptam, utána a GYED-re voltam jogosult. Ez a kislányom két éves kora után megszűnik.
Ami miatt kérdéssel fordulok Önökhöz:
Jelenleg 4. hónapos terhes vagyok. Június 20.-ra vagyok kiírva. Négy hónap van az első gyermekem után járó GYED lejárta, és a második gyermekem megszületésének időpontja között. Tanácstalan vagyok abban, hogy mit csináljak?
A GYED és a TGYÁS után jár nekem néhány nap szabi (ennek számát nem tudom).
Vegyem ki akkor, amikor vissza kellene mennem dolgozni (a munkahelyem vissza venne a szülés előtti feltétellel), majd utána menjek el Táppénzre?
A kislányom elhelyezését nem tudjuk megoldani, ezért nem szeretnék visszamenni dolgozni.
A GYES-t mikor vehetem igénybe? Vagy a férjem is megkaphatja a GYES összegét, akkor ha én táppénzre, vagy szabadságra megyek?
Ha szabadságra, és vagy táppénzre megyek, akkor is igényelhetem, ha én kérném?
A TGYÁS-t mikortól vehetem igénybe, és mennyi időre jár?
A 2010-es évre kérhetem előre a szabadság kiadását?
Többször hallottam, hogy előfordulhat, hogy érdemes lenne a GYED-et táppénzre váltani. Ez igaz? Ha most lemondanám a GYED-et és táppénzre mennék (még pár hét van hátra), akkor a szülés előtti számlára utalt munkabér után számolnák a táppénzt, vagy a szerződésben meghatározott alapbér összegéből? (a TGYÁS-t és a GYED-et az átutalt munkabérek után számolták) A második gyermek TGYÁS-a és a GYED miből lesz számolva?
Segítségüket előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Hajni
Kedves Kérdező! Kedves Hajni!
Igen amit leírt jó ötlet. Tehát papíron álljon munkába, vegye ki a szabadságát (könyvelő segít megmondani mennyi), és ha nem elég menjen el táppénzre a szülésig. A jelenlegi GYES (ami ugye 28.500,-Ft) kevesebb, mint a szabadságpénze vagy akár a táppénze, tehát inkább ez a megoldás.Igen a férje is igényelheti a GYES-t, ha Ön papíron munkába áll, sőt valamelyik nagymama is igényelheti.
A GYED és a táppénz összege megközelítőleg ugyanannyi.
Táppénz számolási módja:A táppénz összege a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kerül megállapításra.A táppénz összege kiszámításánál a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért fentieknek megfelelő jövedelem kerül figyelembe vételre.
Ha a biztosítottnak azért nem volt figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a megállapított összegnél kedvezőbb.
Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 06. 14:26
Kedves Hajnalka!
A táppénz összege a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kerül megállapításra.A táppénz összege kiszámításánál a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért fentieknek megfelelő jövedelem kerül figyelembe vételre.
Amennyiben a folyamatos biztosítási idő megszakításra került, úgy a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Ha a biztosított az irányadó időszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, úgy a táppénz a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kerül megállapításra.
Ha a biztosítottnak azért nem volt figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a megállapított összegnél kedvezőbb.
A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és a korábbi táppénzét a fentiek szerint állapították meg
Amíg meg nem születik a gyermek, természetesen munka mellett is kérheti a GYESt, amennyiben megszületik a második baba GYED-re jogosult.
A 2010. április 30. után született gyerekekkel az eddigi három helyett már csak két évet maradhatnak otthon az édesanyák, illetve az eddigi 180 nap helyett minimum 365 nap biztosítási idővel kell rendelkezniük a szülést megelőző két évben, hogy gyermekgondozási díjat kaphassanak.A gyermekgondozási díjra (gyed) tehát azoknak az édesanyák (vagy édesapák) jogosultak, akik a szülés napja előtti két évből legalább 365 napot biztosítottak voltak. Ők a napi átlagkeresetük 70%-át kaphatják a gyed ideje alatt, maximum a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-áig. (Vagyis ha valaki -a példa kedvéért - egymillió forintot keresett is havonta, gyedre nem kaphatja meg annak 70%-át, csak legfeljebb az aktuális minimálbér kétszeresének 70%-át, ami jelenleg 100 100 Ft.)
Szintén biztosítási időhöz kapcsolódó anyasági ellátás a terhességi-gyermekágyi segély, amely a szülést követő 168 napig jár azoknak az édesanyáknak, akik a szülést megelőző két évben legalább 365 napot biztosítottak voltak. Ennek összege ugyanúgy alakul, mint a gyed számítása: a napi átlagkereset 70%-a, maximum a minimálbér kétszeresének 70%-a.
A helyzet tipikus - anyuka gyes mellett elkezd dolgozni, de közben terhes lesz -, a mérlegelés mindig egyéni! Az esetek nagy részében praktikusabb, anyagilag kedvezőbb – folyamatos biztosítotti jogviszony esetén! – visszamondani a gyes-t, amit a továbbiakban apuka igényelhet, majd a főállású jogviszony alapján táppénzt igényelni. És mindig előre kalkulálni, nehogy egy 4 órás bér legyen a következő tgyás-számítás alapja.
Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 15. 15:31
A táppénz összege a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kerül megállapításra.A táppénz összege kiszámításánál a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért fentieknek megfelelő jövedelem kerül figyelembe vételre.
Amennyiben a folyamatos biztosítási idő megszakításra került, úgy a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Ha a biztosított az irányadó időszakban táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, úgy a táppénz a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kerül megállapításra.
Ha a biztosítottnak azért nem volt figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a megállapított összegnél kedvezőbb.
A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és a korábbi táppénzét a fentiek szerint állapították meg
Amíg meg nem születik a gyermek, természetesen munka mellett is kérheti a GYESt, amennyiben megszületik a második baba GYED-re jogosult.
A 2010. április 30. után született gyerekekkel az eddigi három helyett már csak két évet maradhatnak otthon az édesanyák, illetve az eddigi 180 nap helyett minimum 365 nap biztosítási idővel kell rendelkezniük a szülést megelőző két évben, hogy gyermekgondozási díjat kaphassanak.A gyermekgondozási díjra (gyed) tehát azoknak az édesanyák (vagy édesapák) jogosultak, akik a szülés napja előtti két évből legalább 365 napot biztosítottak voltak. Ők a napi átlagkeresetük 70%-át kaphatják a gyed ideje alatt, maximum a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-áig. (Vagyis ha valaki -a példa kedvéért - egymillió forintot keresett is havonta, gyedre nem kaphatja meg annak 70%-át, csak legfeljebb az aktuális minimálbér kétszeresének 70%-át, ami jelenleg 100 100 Ft.)
Szintén biztosítási időhöz kapcsolódó anyasági ellátás a terhességi-gyermekágyi segély, amely a szülést követő 168 napig jár azoknak az édesanyáknak, akik a szülést megelőző két évben legalább 365 napot biztosítottak voltak. Ennek összege ugyanúgy alakul, mint a gyed számítása: a napi átlagkereset 70%-a, maximum a minimálbér kétszeresének 70%-a.
A helyzet tipikus - anyuka gyes mellett elkezd dolgozni, de közben terhes lesz -, a mérlegelés mindig egyéni! Az esetek nagy részében praktikusabb, anyagilag kedvezőbb – folyamatos biztosítotti jogviszony esetén! – visszamondani a gyes-t, amit a továbbiakban apuka igényelhet, majd a főállású jogviszony alapján táppénzt igényelni. És mindig előre kalkulálni, nehogy egy 4 órás bér legyen a következő tgyás-számítás alapja.
Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 15. 15:31
TISZTELT ÜGYVÉDNŐ!
OLYAN KÉRDÉSSEL FORDULOK ÖNHÖZ HOGY 2007 BEN VÁSÁROLTAM EGY SZEMÉLYI SZÁMITÓGÉPET ÉS 2009 ELEJE ÓTA NEM TUDTAM FÍZETNI A TÖRLESZTŐ RÉSZLETET.ELADTAM A SZÁMITÓGÉPET ÉS MÉG MARAD RAJTA 40 EZER FT A BANK FELÉ,IDŐ KÖZBEN MINKANÉLKÜLIVÉ VÁLTAM.FELHÍVOTT A BANK HOGYHA NEM FÍZETEM AKKOR ELVISZIK A TERMÉKET DE A TERMÉK MÁR NINCS MEG ERRE KÖZÖLTÉK HOGY KIJÖNNEK RENDÖRSÉGGEL ÉS ELVEZETNEK MERT VISSZAÉLTEM A BANKI PAPÍROKKAL.GARÁZDASÁG MIATT FELJELENTENEK MERT A TERMÉK MÉG AZ Ő TULAJDONUK VOLT.
KÉRDÉSEM HOGY EZ VÉGETT TÉNYLEG BÖRTÖNBE KELL E VONULNOM,VAGY MIRE SZÁMÍTHATUNK A FELESÉGEMMEL?
VAGY MIVEL JÁR HA NICS MEG A TERMÉK MIT TUDNAK CSINÁLNI?
VÁLASZÁT ELŐRE IS KÖSZÖNÖM
OLYAN KÉRDÉSSEL FORDULOK ÖNHÖZ HOGY 2007 BEN VÁSÁROLTAM EGY SZEMÉLYI SZÁMITÓGÉPET ÉS 2009 ELEJE ÓTA NEM TUDTAM FÍZETNI A TÖRLESZTŐ RÉSZLETET.ELADTAM A SZÁMITÓGÉPET ÉS MÉG MARAD RAJTA 40 EZER FT A BANK FELÉ,IDŐ KÖZBEN MINKANÉLKÜLIVÉ VÁLTAM.FELHÍVOTT A BANK HOGYHA NEM FÍZETEM AKKOR ELVISZIK A TERMÉKET DE A TERMÉK MÁR NINCS MEG ERRE KÖZÖLTÉK HOGY KIJÖNNEK RENDÖRSÉGGEL ÉS ELVEZETNEK MERT VISSZAÉLTEM A BANKI PAPÍROKKAL.GARÁZDASÁG MIATT FELJELENTENEK MERT A TERMÉK MÉG AZ Ő TULAJDONUK VOLT.
KÉRDÉSEM HOGY EZ VÉGETT TÉNYLEG BÖRTÖNBE KELL E VONULNOM,VAGY MIRE SZÁMÍTHATUNK A FELESÉGEMMEL?
VAGY MIVEL JÁR HA NICS MEG A TERMÉK MIT TUDNAK CSINÁLNI?
VÁLASZÁT ELŐRE IS KÖSZÖNÖM
Kedves Kérdező!
A garázdaság teljesen mást jelent, mint amit Ön leírt.
Valószinűleg a banki papírokban szerepel, hogy mindaddig amig a hitelt ki nem fizeti, addig nem adhatja el a számítógépet.
Börtönbe nem fog kerülni, de ajánlatos egyezkedni a bankkal, akár úgyis, hogy havi néhány ezer Ft összeg erejéig részletfizetést kér.
Mindenképpen érdemes velük tárgyalni, mert ők csak a pénzüket akarják. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 14. 18:46
A garázdaság teljesen mást jelent, mint amit Ön leírt.
Valószinűleg a banki papírokban szerepel, hogy mindaddig amig a hitelt ki nem fizeti, addig nem adhatja el a számítógépet.
Börtönbe nem fog kerülni, de ajánlatos egyezkedni a bankkal, akár úgyis, hogy havi néhány ezer Ft összeg erejéig részletfizetést kér.
Mindenképpen érdemes velük tárgyalni, mert ők csak a pénzüket akarják. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 14. 18:46
Kedves Ügyvédnő!
Tanácsát szeretném kérni a következő helyzetben. 2009. március 25-én születet meg a 4. gyeremekünk, akivel 2008. szeptember közepétől táppénzen voltam, és jelenleg gyed-en vagyok. 2010 szeptember közepére várjuk a következő csemetét. Én köztösztviselő vagyok és március végéig Angliában tartózkodunk. A munkahelyemen úgy tudják, hogy április elsejével visszamegyek dolgozni. A kérdésem az lenne, hogy érdemes-e visszamennem dolgozni vagy maradjak gyeden vagy vegyem igénybe a tgyást? Segítségét előre is köszönöm. dr Döbröntei-A. Beáta
Tanácsát szeretném kérni a következő helyzetben. 2009. március 25-én születet meg a 4. gyeremekünk, akivel 2008. szeptember közepétől táppénzen voltam, és jelenleg gyed-en vagyok. 2010 szeptember közepére várjuk a következő csemetét. Én köztösztviselő vagyok és március végéig Angliában tartózkodunk. A munkahelyemen úgy tudják, hogy április elsejével visszamegyek dolgozni. A kérdésem az lenne, hogy érdemes-e visszamennem dolgozni vagy maradjak gyeden vagy vegyem igénybe a tgyást? Segítségét előre is köszönöm. dr Döbröntei-A. Beáta
Kedves Beáta!
Nehéz a kérdése! Szerintem használja ki a GYED-et amíg lehet, esetleg a szabadságát papíron kiveheti (ezt jelezni kell a munkáltatónak) de szerintem semmiképpen ne menjen vissza dolgozni, hiszen pici még ez a baba, és úgysem tudna hosszú távon munkát vállalni. A munkáltató pedig jobban jár, ha részletekben adja ki az Ön szabadságát, hiszen a következő gyermek után (két gyermek után együtt) ez már elég tetemes szabadság lenne.
Mindenképpen beszéljen a munkáltatójával, hiszen joga van tudni, hogy Ön újra babát vár, és azt is, hogy valójában mikor számíthat Önre teljes egészében. Hiszen neki is terveznie kell, és az Ön státuszán lévő helyettesítő is bizonytalanságban van.
Önnek pedig nem biztos hogy jó, ha 4 gyermek (5?????) pár hónapra munkába áll, tudva, hogy utána úgyis megint otthon marad. És a pici baba is nagyon kicsi még!!!!
Ez nem a jogi tanácsom, inkább magánemberként fejtettem ki.
Összegszerűségében véleményem szerint ugyanott van. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 14. 14:18
Nehéz a kérdése! Szerintem használja ki a GYED-et amíg lehet, esetleg a szabadságát papíron kiveheti (ezt jelezni kell a munkáltatónak) de szerintem semmiképpen ne menjen vissza dolgozni, hiszen pici még ez a baba, és úgysem tudna hosszú távon munkát vállalni. A munkáltató pedig jobban jár, ha részletekben adja ki az Ön szabadságát, hiszen a következő gyermek után (két gyermek után együtt) ez már elég tetemes szabadság lenne.
Mindenképpen beszéljen a munkáltatójával, hiszen joga van tudni, hogy Ön újra babát vár, és azt is, hogy valójában mikor számíthat Önre teljes egészében. Hiszen neki is terveznie kell, és az Ön státuszán lévő helyettesítő is bizonytalanságban van.
Önnek pedig nem biztos hogy jó, ha 4 gyermek (5?????) pár hónapra munkába áll, tudva, hogy utána úgyis megint otthon marad. És a pici baba is nagyon kicsi még!!!!
Ez nem a jogi tanácsom, inkább magánemberként fejtettem ki.
Összegszerűségében véleményem szerint ugyanott van. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 14. 14:18
10éve elváltunk.Gyerektartás fejében 3akkor még kiskoru gyermekünkre
hagyta a közösen felépitett házunk ráeső részét. 2év után vissza
jött,azóta élettársként élünk.Befejeztük a házunk épitését,a
tetőteret.szüleimtől kaptam pénzt,atöbbit pedig hitelből fedeztük.A
hitel az én nevemen van,még 2éve törlesztjük,hátra van még10év.A két
nagyobb gyermekünk önálló keresettel rendelkezik,sőt afiam még az
adóságunkba is segit,mert majdnem annyit keres mint mi ketten.Most
viszont egyre rosszabb a kapcsolatom a párommal,igy már azzon
gondolkozunk a gyerekekkel ,eladjuk aházat kifizetjük az
adóságot,atöbbit szétosztjuk.kérdésem apáromnak milyen jogai vannak.
marianna.
Kedves Mariann!
Önök már élettársak és az élettársakra más szabályok vonatkoznak!
A párja pert indíthat azokért a beruházásokért, amely bizonyíthatóan az ö keresetéből készültek, hiszen olyan ingatlanba ruházott be az elmúlt két év alatt, amely már nem az övé. Tehát annak a megtérítését, kérheti, amire ő adta a pénzt. Ez egy komoly bizonyítási eljárást jelent. Tehát élettársaknál a vagyon megosztása úgy történik, hogy ki mennyit tett bele a saját keresetéből. Arra tarthat igényt a szétváláskor. Különben más joga nincsen. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 13. 13:55
Önök már élettársak és az élettársakra más szabályok vonatkoznak!
A párja pert indíthat azokért a beruházásokért, amely bizonyíthatóan az ö keresetéből készültek, hiszen olyan ingatlanba ruházott be az elmúlt két év alatt, amely már nem az övé. Tehát annak a megtérítését, kérheti, amire ő adta a pénzt. Ez egy komoly bizonyítási eljárást jelent. Tehát élettársaknál a vagyon megosztása úgy történik, hogy ki mennyit tett bele a saját keresetéből. Arra tarthat igényt a szétváláskor. Különben más joga nincsen. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 13. 13:55
Kedves Ügyvédnő,
úgy tudom, hogy aki lombikbébi programon vesz részt az védett a munkahelyén, azaz nem bocsáthatják el rendes felmondással. és mi van azzal aki természetes úton próbálkozik a babával? (mondjuk hónapok óta) azt védi a törvény? ha nem miért nem? a kettő mód között miért tesznek különbséget?
köszönettel
Andrea
úgy tudom, hogy aki lombikbébi programon vesz részt az védett a munkahelyén, azaz nem bocsáthatják el rendes felmondással. és mi van azzal aki természetes úton próbálkozik a babával? (mondjuk hónapok óta) azt védi a törvény? ha nem miért nem? a kettő mód között miért tesznek különbséget?
köszönettel
Andrea
Kedves Andrea!
Én csak jogász vagyok, és ilyen nagyon nehéz erkölcsi kérdésben nem tudok Önnek állást foglalni.
Én csak a következőkről tudom tájékoztatni. A Munka Törvénykönyve 90. § (1) szerint: "A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
b) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
c) a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §),
d) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának
f) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított
g) a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes
időtartama.
(2) A felmondási idő, ha az (1) bekezdésben meghatározott felmondási védelem időtartama
a) a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap,
b) a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap
elteltével kezdődhet el.
Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 13. 11:10
Én csak jogász vagyok, és ilyen nagyon nehéz erkölcsi kérdésben nem tudok Önnek állást foglalni.
Én csak a következőkről tudom tájékoztatni. A Munka Törvénykönyve 90. § (1) szerint: "A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
b) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
c) a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §),
d) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának
f) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított
g) a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes
időtartama.
(2) A felmondási idő, ha az (1) bekezdésben meghatározott felmondási védelem időtartama
a) a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap,
b) a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap
elteltével kezdődhet el.
Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 13. 11:10
Tisztelt Ügyvédnő!
Kaptam egy levelet egy ügyvédtől,hogy édesapámnak tartozását nekem kell kifizetni.Sajnos két éve meghalt és én örököltem ezt!2003,2004,2005-ös vízdíjszámlákból és kamatból valamint egyéb költségekből jön össze az összeg ,amit ki kell fizetnem.Úgy tudom ,hogy 5év után elévülnek a számlák is!Tehát a 2003 és 2004-es kifizetetlen számlákat már nem vagyok köteles kifizetni.Kérem cáfoljon meg ha tévedek!tehát a 2005-ben keletkezett alaptartozást és az arra vonatkozó kamatokat kell csak kifizetnem?Nem tudom ,hogy most azt hiszik nem vagyunk tájékozottak azért akarják behajtani rajtunk vagy mert köteles vagyok kifizetni ilyen nagyon visszamenőleg is?Ja és a többi kérdezőnek írt válaszaiból már megtudtam hogy ilyenkor kérhetek egy igazolást az ügyvédtől,hogy bizonyítsa a követelés nem elévülését!Szóltam is neki és azt mondta ezért is fizetnem kell majd 3000ft-ot!
Segítségét nagyon köszönöm előre is!
Tisztelettel: Emese
Kaptam egy levelet egy ügyvédtől,hogy édesapámnak tartozását nekem kell kifizetni.Sajnos két éve meghalt és én örököltem ezt!2003,2004,2005-ös vízdíjszámlákból és kamatból valamint egyéb költségekből jön össze az összeg ,amit ki kell fizetnem.Úgy tudom ,hogy 5év után elévülnek a számlák is!Tehát a 2003 és 2004-es kifizetetlen számlákat már nem vagyok köteles kifizetni.Kérem cáfoljon meg ha tévedek!tehát a 2005-ben keletkezett alaptartozást és az arra vonatkozó kamatokat kell csak kifizetnem?Nem tudom ,hogy most azt hiszik nem vagyunk tájékozottak azért akarják behajtani rajtunk vagy mert köteles vagyok kifizetni ilyen nagyon visszamenőleg is?Ja és a többi kérdezőnek írt válaszaiból már megtudtam hogy ilyenkor kérhetek egy igazolást az ügyvédtől,hogy bizonyítsa a követelés nem elévülését!Szóltam is neki és azt mondta ezért is fizetnem kell majd 3000ft-ot!
Segítségét nagyon köszönöm előre is!
Tisztelettel: Emese
Kedves Emese!
Előről kezdem! Csak akkor tartozik az elhunyt édesapja adósságaiért felelősséggel, hogyha örökölt tőle legalább annyi értéket, mint amennyi az adósság. Tehát olyan nem elképzelhető, hogy valaki az édesapja után csak adósságot örököl.
A közüzemi követelések valóban elévülnek 5 év után. Tehát amennyiben a közmű nem tudja igazolni, hogy az eltelt 5 év alatt kiküldött volna 1-2 felszólító levelet a fizetésre, akkor ez elévült. Az elévülést minden ilyen , igazoltan átvett levél megszakítja.
Az alapösszegre a kamatok csak akkortól számíthatóak, amikor az édesapja meghalt. Hiszen Önt csak attól kezdve terhelik az adósságok.
Azért biztosan nem kell fizetnie, hogy a közmű bebizonyítsa, hogy kiküldött felszólító levelet.
Javaslom keresse fel a lakóhelye szerinti megyei jogi segítségnyújtó szolgálatot, kérjen ingyenes ügyvédi segítséget abban, hogy valaki nézze át Önnek ezeket a papírokat és foglaljon állás, hogy most Ön tartozik-e vagy sem az édesapja helyett. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 13. 11:06
Előről kezdem! Csak akkor tartozik az elhunyt édesapja adósságaiért felelősséggel, hogyha örökölt tőle legalább annyi értéket, mint amennyi az adósság. Tehát olyan nem elképzelhető, hogy valaki az édesapja után csak adósságot örököl.
A közüzemi követelések valóban elévülnek 5 év után. Tehát amennyiben a közmű nem tudja igazolni, hogy az eltelt 5 év alatt kiküldött volna 1-2 felszólító levelet a fizetésre, akkor ez elévült. Az elévülést minden ilyen , igazoltan átvett levél megszakítja.
Az alapösszegre a kamatok csak akkortól számíthatóak, amikor az édesapja meghalt. Hiszen Önt csak attól kezdve terhelik az adósságok.
Azért biztosan nem kell fizetnie, hogy a közmű bebizonyítsa, hogy kiküldött felszólító levelet.
Javaslom keresse fel a lakóhelye szerinti megyei jogi segítségnyújtó szolgálatot, kérjen ingyenes ügyvédi segítséget abban, hogy valaki nézze át Önnek ezeket a papírokat és foglaljon állás, hogy most Ön tartozik-e vagy sem az édesapja helyett. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 13. 11:06
Tisztelt Ügyvédnő,
Ismételten az ön segítségét kérem, hiszen eddigi válaszai és tanácsai is nagyon helytállóak és jók voltak.
2009-ben gyes mellett a következő jövedelmekkel rendelkeztem:
a. egyszeri megbízási díj 16.466.- Ft netto összegben
b. szociális juttatások (11.600 egyszeri juttatás, 10e Ft átmeneti segély, 12e Ft karácsonyi segély, normatív lakásfenntartási támogatás 10.01.-tő havi 7e Ft összegben, melyet automatikusan jóváírnak a díjbeszedő szlán, 10.19-től gyerekvédelmi kedvezmény, mellyel lányom számára ingyenes az iskolai étkeztetés)
Kérdésem: az a, b pontokban felsoroltakat be kell-e vallani az adóbevallásban, és ha igen, akkor annak mely sorában?
Még egy kérdésem van: 2006 augusztusa óta törlesztem a lakáshitelt, akkor jól értelmezem azt, hogy igényben vehetem az ennek kapcsán adódó adókedvezmény?
Köszönettel és üdvözlettel:
Imojka
Ismételten az ön segítségét kérem, hiszen eddigi válaszai és tanácsai is nagyon helytállóak és jók voltak.
2009-ben gyes mellett a következő jövedelmekkel rendelkeztem:
a. egyszeri megbízási díj 16.466.- Ft netto összegben
b. szociális juttatások (11.600 egyszeri juttatás, 10e Ft átmeneti segély, 12e Ft karácsonyi segély, normatív lakásfenntartási támogatás 10.01.-tő havi 7e Ft összegben, melyet automatikusan jóváírnak a díjbeszedő szlán, 10.19-től gyerekvédelmi kedvezmény, mellyel lányom számára ingyenes az iskolai étkeztetés)
Kérdésem: az a, b pontokban felsoroltakat be kell-e vallani az adóbevallásban, és ha igen, akkor annak mely sorában?
Még egy kérdésem van: 2006 augusztusa óta törlesztem a lakáshitelt, akkor jól értelmezem azt, hogy igényben vehetem az ennek kapcsán adódó adókedvezmény?
Köszönettel és üdvözlettel:
Imojka
Kedves Kérdező! Kedves Imojka!
Mindkét kérdésében egy adótanácsadó vagy egy könyvelő kielégítőbb választ tud adni, mint én. Véleményem szerint az Ön által felsorolt juttatások adómentes juttatások, tehát akár feltünteti akár nem adót biztosan nem kell belőle fizetni. Én nem néztem még meg a 2009-es év adóbevallási nyomtatványát úgyhogy konkrétabb információért forduljon inkább egy könyvelőhöz. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 13. 08:30
Mindkét kérdésében egy adótanácsadó vagy egy könyvelő kielégítőbb választ tud adni, mint én. Véleményem szerint az Ön által felsorolt juttatások adómentes juttatások, tehát akár feltünteti akár nem adót biztosan nem kell belőle fizetni. Én nem néztem még meg a 2009-es év adóbevallási nyomtatványát úgyhogy konkrétabb információért forduljon inkább egy könyvelőhöz. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 13. 08:30
Tisztelt Dr. Knáb Gabriella!
Három gyermekes, GYET-en lévő főállású anya vagyok, legkisebb gyermekem
áprilisban lesz 8 éves. Az elmúlt években több alkalommal jeleztem
(szóban) a főnökömnek - aki egyébként egy nonprofit Alapítványt irányít
-, hogy szeretnék visszamenni dolgozni. Ő azzal utasított el, hogy
minden státusz be van töltve, illetőleg az én helyemen egy ingyenes
önkéntest foglalkoztat, s az alapítvány nehéz anyagi helyzetére
hivatkozott. Fontos momentum, hogy a munkaszerződésem határozatlan
időtartamra szól.
Most közeledik az az idő - 2010. április 14. -, amikor lejár a GYET
ideje, s ameddig fizetésnélküli szabadságon vagyok. Ezzel kapcsolatban
szeretném Önnel megosztani kétségeimet és feltenni kérdéseimet:
- úgy tudom, ha valaki határozatlan időtartamú szerződéssel
rendelkezik, GYES-ről való visszatéréskor az eredeti munkakörébe és
munkabérével kell visszavenni. Így van ez GYET esetén is?
- a 30 napos védettség a GYET-esre is vonatkozik, vagy csak a GYES-ről visszatérőre?
- speciálissá teszi a helyzetet, hogy az Alapítvány régi székhelyéről
mentem szülni, azóta egy másik épületben működnek már, s a régi hely
csak „félgőzzel” üzemel, a héten pár napot van nyitva. Ott dolgozik
elvileg az én helyemen a fent említett önkéntes egyetemi hallgató.
- Létezik-e olyan, hogy a munkáltató közös megegyezést ajánl azzal,
hogy megad minden, a rendes felmondással járó juttatást (végkielégítés,
felmondási idő, szabadság megváltása)? Ez törvényes keretek között
írásba foglalható? Ha létezik ilyen, miért nem munkáltatói rendes
felmondásként kezelik ilyenkor? Mi a különbség ebben az esetben a
munkavállalóra nézve? Vagy egyszerűen nem létezik ez a megoldás és a
közös megegyezés mindig a végkielégítés, felmondási idő, stb.
megvonásával jár?
- a visszatérési szándékot úgy gondolom, jobb írásban benyújtani a
munkáltató felé. Ennek alakilag mit kell feltétlenül tartalmaznia a
fizetés nélküli szabadság időpontjának lejárta és ebből adódóan a
munkába állás napjának feltüntetésén kívül?
- a visszatérő dolgozó bérét rendezni kell az azóta történt
bérfejlesztések alapján. Sajnos ezen a konkrét helyen a nonprofit
szférában működő Alapítvány komoly anyagi gondokkal küzd, vajon
számíthatok-e azért némi bérrendezésre?
- a törvény szerint a felhalmozódott szabadságot a GYET lejárta után ki
kell adni. Tanévrendszerben működő, szeptembertől-júniusig minden
munkanapon, nyáron ügyeleti rendszerben működő munkahelyen ez hogy
érvényesül?Megtagadhatják? Kisfiam 2002. április 14-én született,
voltam vele GYED-en, GYES-en és 2005. április 15-e óta GYET-en. Erre az
időszakra mind jár szabadság?
- hova fordulhatok segítségért, ha az egyeztetés a munkáltatóval
eredménytelen? (Munkaügyi felügyelőség? Munkaügy Bíróság?) Ennek anyagi
vonzata rám nézve milyen lehet?
- amennyiben találok egy másik állást – és ezzel évek óta próbálkozom
-, először az új hellyel célszerű a szerződést megkötni és csak aztán
mondanék fel a régi helyen; ez a felmondás részemről lehet rendes
felmondás vagy inkább közös megegyezésre törekedjek? Mi a különbség
számomra?
Köszönöm, hogy együtt gondolkodik velem a problémáimon. Válaszát előre is köszönöm, minden jót kívánva: Hunyadiné Erika
Kedves Kérdező!
Igen jól tudja, eredeti munkakörében kell alkalmazni a GYES-ről
visszatérő kismamát, de ha időközben a vele egy munkakörben dolgozók
bére emelkedett, akkor neki is meg kell kapnia az emelést.
Semmi jelentősége, hogy az alapítványnak új a székhelye, és annak sem,
hogy csökkentett a munkavégzése. Ráadásul az Ön státuszára törvényesen
csak határozott idejű munkaszerződéssel vehettek volna csak fel
munkavállalót helyettesítési céllal. Ami ettől eltérő, az jogellenes.
Létezik olyan közös megegyezés, miszerint megkap minden olyan
juttatást, amely felmondás esetén járna, ez elég mindennapi dolog. Ez a
mód azért jobb, mert így azonnal kap munkanélküli segélyt, szemben
azzal, ha a munkáltató mond fel, mert akkor csak 3 hónap után jár ez a
juttatás.
Ha munkába akar állni a GYES után írjon egy levelet 1 hónappal a
munkába állás előtt, miszerint lejár a GYES-e és munkába kíván állni.
Nincsen különösebb alakisághoz kötve.
Szabadságról: Ebben az esetben a szabadságot elsősorban a nyári
szünetben kell kiadni, azonban az Ön esetében az "akadály" megszűnése
után közvetlenül. A szabadság mennyiségét úgy kell kiszámolni, hogy
csak a tört évekre jár, vagyis amikor egész évben fizetetlen
szabadságon volt, akkor nem jár.
Ha új munkahelyet talál, akkor állapodjon meg velük, de addig nem tud
munkaszerződést kötni, amíg az előző munkahelyéről a papírokat meg nem
kapta. Ha Ön mond fel, akkor előállhat, hogy ledolgoztatják Önnel a
felmondási időt (kb.2 hó), ha közös megegyezéssel jön el, akkor
semmiféle juttatásra nem jogosult (kiv. a szabadság pénzbeni
megváltása) ebben az esetben a közösen megegyezett időpontban szűnik
meg a jogviszonya.
Remélem kielégítő volt a válaszom, ha nem, nyugodtan kérdezzen rá részletesebben!
Üdvözlettel:
tisztelt ügyvéd nő.köszönöm a gyors válaszát.meg egy kérdéssel
zavarnám.ha én készfizető kezes vagyok akkor is ugyan azok a szabályok
mint mint más esetben?várom válaszát s.o.s. köszönöm
Kedves Kérdező!
A kézfizető kezes ugyanolyan felelősséggel tartozik, mint az adós. Sőt, a banknak lehetősége van először a kézfizető kezessel szemben is eljárni, ha azt valószinűsíti, hogy tőle gyorsabban hozzá jut a pénzéhez. Ez a legrosszabb kezesség. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 12. 12:19
A kézfizető kezes ugyanolyan felelősséggel tartozik, mint az adós. Sőt, a banknak lehetősége van először a kézfizető kezessel szemben is eljárni, ha azt valószinűsíti, hogy tőle gyorsabban hozzá jut a pénzéhez. Ez a legrosszabb kezesség. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 12. 12:19
Érdeklődni szeretnék, hogy mikortól nem kötelező az útlevél használata? Mikortól lehet személyi igazolvánnyal
elhagyni az országot és pl. Ausztriába, vagy Svájba menni?
elhagyni az országot és pl. Ausztriába, vagy Svájba menni?
Kedves Kérdező!
2007. december 21. éjfélkor megtörtént a határok légiesítése: Magyarországgal és – Ciprust kivéve – az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamokkal bővül ki a schengeni övezeAz enyhítések az aláíró országok állampolgáraira vonatkoznak, s lehetővé teszik útlevél nélküli szabad mozgásukat.
Megszűnt ezzel a nappal a határellenőrzés kilenc új európai uniós tagállam szárazföldi és a tengeri belső határán, ezen belül Magyarország szlovák, osztrák és szlovén határán.
A légi határokon pedig – a légitársaságok menetrendváltozásához való igazodás miatt – 2008. március 30-án.
Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 12. 09:35
2007. december 21. éjfélkor megtörtént a határok légiesítése: Magyarországgal és – Ciprust kivéve – az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamokkal bővül ki a schengeni övezeAz enyhítések az aláíró országok állampolgáraira vonatkoznak, s lehetővé teszik útlevél nélküli szabad mozgásukat.
Megszűnt ezzel a nappal a határellenőrzés kilenc új európai uniós tagállam szárazföldi és a tengeri belső határán, ezen belül Magyarország szlovák, osztrák és szlovén határán.
A légi határokon pedig – a légitársaságok menetrendváltozásához való igazodás miatt – 2008. március 30-án.
Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 12. 09:35
Tisztelt Ügyvédnő !
Szeretnék érdeklődni az után , hogy kell e gyerektartást fizetnem a nagykorú lányom után.
Már elmúlt 18 éves , nem tanul sehol , viszont orvosi szakvélemény van arról hogy tartósan
beteg. ( nem elmebeteg ) Mentális problémái vannak , nem szeret közösségben lenni. A bíróság családi pótlékot állapított meg részére és mellé még a rokkantsági nyugdíjat is megkapja.
A volt feleségem jelenleg nem dolgozik nem is igazán akar , nem is tesz meg annak érdekében semmit hogy munkahelyet
találjon magának. sokkal kényelmesebbnek találja a gyerektartást. Én úgy gondolom hogy nem kellene fizetnem gyerektartást , vagy legalábbis csak egy csökkentett összeget . Sajnos ha a volt feleségemen múlik akkor ő soha nem fogja visszamondani a gyerektartást.
Válaszát előre is köszönöm.
Köszönettel : Ferenc
Szeretnék érdeklődni az után , hogy kell e gyerektartást fizetnem a nagykorú lányom után.
Már elmúlt 18 éves , nem tanul sehol , viszont orvosi szakvélemény van arról hogy tartósan
beteg. ( nem elmebeteg ) Mentális problémái vannak , nem szeret közösségben lenni. A bíróság családi pótlékot állapított meg részére és mellé még a rokkantsági nyugdíjat is megkapja.
A volt feleségem jelenleg nem dolgozik nem is igazán akar , nem is tesz meg annak érdekében semmit hogy munkahelyet
találjon magának. sokkal kényelmesebbnek találja a gyerektartást. Én úgy gondolom hogy nem kellene fizetnem gyerektartást , vagy legalábbis csak egy csökkentett összeget . Sajnos ha a volt feleségemen múlik akkor ő soha nem fogja visszamondani a gyerektartást.
Válaszát előre is köszönöm.
Köszönettel : Ferenc
Kedves Ferenc!
Viszonylag kevesen tudják, hogy gyermektartásdíjat, ahogy az a nevében is benne van, a kiskorúak után kell fizetni. Igaz ugyanakkor, hogy a felnőtté vált utódok eltartásáról is kötelesek a szülők gondoskodni, addig, amíg tanulnak, és nem tudnak a saját lábukra állni. Ilyenkor azonban már nem gyerektartás, hanem úgynevezett rokontartás jár. Fontos tudni, hogy itt nem csupán egy elnevezésbeli különbségről van szó, hanem jelentős eltéréseket találunk a kétféle tartásdíj előfeltételeiben, arról nem is beszélve, hogy a rokontartás összege akár kevesebb is lehet. A felnőttkor küszöbét átlépve ugyanis a törvény már a gyerekekkel szemben is támaszt követelményeket, azaz ilyenkor már nekik is bizonyítaniuk kell.A legmagasabb bírói fórum évtizedek óta élő állásfoglalása szerint a nagykorúaknak járó rokontartásnál elsődleges jelentősége van annak, hogy hol és mit tanul a gyerek. A szülők ugyanis csak az úgynevezett életpályára előkészítő szakképzettség megszerzését - az ilyen jellegű tanfolyamok, illetve a főiskolai és az egyetem elvégzését - kötelesek jogi szempontból támogatni, és csak akkor, ha a gyerek nappali tagozaton tanul
Nem kötelezhető a szülő a tanulmányokat folytató munkaképes nagykorú gyermekének az eltartására akkor sem, ha az továbbtanulásra alkalmatlan, vagy egyszerűen lezseren kezeli és húzza-halasztja az iskola befejezését. Így például a többszörös iskolaváltoztatás, a bukások és évismétlések a tartásdíj elvesztésével járhatnak. Ha a felnőtté vált gyerek nem tanul rendesen, csak úgy lébecolgat, teljesen természetes, hogy tartásdíjat sem követelhet, hiszen a szülő fizetéskötelezettsége időben sem korlátlan. Törvényes elvárás a gyerekkel szemben, hogy a tanulmányait a tőle elvárható legjobb eredménnyel végezze, a tandíjkedvezményeket, ösztöndíjakat kiérdemelje, és mindezekkel a szülők anyagi terheit enyhítse.
Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 18:19
Viszonylag kevesen tudják, hogy gyermektartásdíjat, ahogy az a nevében is benne van, a kiskorúak után kell fizetni. Igaz ugyanakkor, hogy a felnőtté vált utódok eltartásáról is kötelesek a szülők gondoskodni, addig, amíg tanulnak, és nem tudnak a saját lábukra állni. Ilyenkor azonban már nem gyerektartás, hanem úgynevezett rokontartás jár. Fontos tudni, hogy itt nem csupán egy elnevezésbeli különbségről van szó, hanem jelentős eltéréseket találunk a kétféle tartásdíj előfeltételeiben, arról nem is beszélve, hogy a rokontartás összege akár kevesebb is lehet. A felnőttkor küszöbét átlépve ugyanis a törvény már a gyerekekkel szemben is támaszt követelményeket, azaz ilyenkor már nekik is bizonyítaniuk kell.A legmagasabb bírói fórum évtizedek óta élő állásfoglalása szerint a nagykorúaknak járó rokontartásnál elsődleges jelentősége van annak, hogy hol és mit tanul a gyerek. A szülők ugyanis csak az úgynevezett életpályára előkészítő szakképzettség megszerzését - az ilyen jellegű tanfolyamok, illetve a főiskolai és az egyetem elvégzését - kötelesek jogi szempontból támogatni, és csak akkor, ha a gyerek nappali tagozaton tanul
Nem kötelezhető a szülő a tanulmányokat folytató munkaképes nagykorú gyermekének az eltartására akkor sem, ha az továbbtanulásra alkalmatlan, vagy egyszerűen lezseren kezeli és húzza-halasztja az iskola befejezését. Így például a többszörös iskolaváltoztatás, a bukások és évismétlések a tartásdíj elvesztésével járhatnak. Ha a felnőtté vált gyerek nem tanul rendesen, csak úgy lébecolgat, teljesen természetes, hogy tartásdíjat sem követelhet, hiszen a szülő fizetéskötelezettsége időben sem korlátlan. Törvényes elvárás a gyerekkel szemben, hogy a tanulmányait a tőle elvárható legjobb eredménnyel végezze, a tandíjkedvezményeket, ösztöndíjakat kiérdemelje, és mindezekkel a szülők anyagi terheit enyhítse.
Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 18:19
Kedves Ügyvédnő!Harmadik levelem,talán választ is kapok:)Tehát:52-éves
leszek márciusban.67% rokkant vagyok,10-éve,infarktusok,4-eres
koszorúérműtét,és azóta más betegségek is.Tavaly voltam első-másodfokú
felülvizsgálaton,54-54% munkaképesség csökkenést állapítottak
meg.Rehabilitálható vagyok.Kérdésem a következő:igaz e hogy
2011-dec-31-től számított 10-éven belül ha elérem az öregségi nyugdíj
korhatárt,választhatok,rehabilitáció vagy rokkant nyugdíj?(ez tavaly
még 62-év volt nekem,tehát benne kellett legyek,idén már 65-év,akkor
meg már kiestem)Ha igaz,tavaly miért nem ajánlották ezt nekem?Van-e
jogorvoslati lehetőségem,ha igazam van?Még 20-napom van fellebbezni a
határozat ellen.Mennyi az átfutási idő egy munkaügyi bírósági pernek,és
közben kapok-e valamit?Fogadjam -e el a rehabot?Attól mehet-e a
munkaügyi per?Válaszát előre is köszönöm,tisztelettel:Imre
Kedves Imre!
2008. január 1-jétől új tb-ellátást vezetnek be, amelynek fő célja az érintett személy munkavégző képességének helyreállítása, foglalkoztatásának elősegítése komplex rehabilitációs eljárás keretében. Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki
- 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett és ezzel összefüggésben foglalkoztatásra
rehabilitáció nélkül nem alkalmas és
- kereső tevékenységet nem folytat, vagy a keresete legalább 30 százalékkal alacsonyabb az
egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó jövedelme havi átlagánál (a
továbbiakban: kereseti korlát), továbbá
- rehabilitálható, és az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és nem részesül egyéb társadalombiztosítási vagy munkanélküli ellátásban, így például öregségi nyugdíjban, előrehozott öregségi nyugdíjban, korengedményes vagy korkedvezményes nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, bányásznyugdíjban, művésznyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, álláskeresési támogatásban, álláskeresési segélyben, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban
A megállapodás elsősorban a munkaképesség helyreállításához szükséges szolgáltatásokra, vállalásokra épül, azaz rögzítésre kerül, hogy az ellátásban részesülő személynek mit kell megtennie azért, hogy ismét munkába tudjon állni, illetve, hogy ehhez milyen állami segítséget kap.
Az igényt a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell előterjeszteni a rehabilitációs járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésére rendszeresített nyomtatványon.
A rehabilitációs járadék összege megegyezik az azonos szolgálati idő és átlagkereset alapján kiszámítható III. csoportos rokkantsági nyugdíj összegének a 120 százalékával és a legkisebb összege azonos a mindenkori minimálnyugdíj 120 százalékával.
Tehát összességében ez a juttatás magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj lenne. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 18:14
2008. január 1-jétől új tb-ellátást vezetnek be, amelynek fő célja az érintett személy munkavégző képességének helyreállítása, foglalkoztatásának elősegítése komplex rehabilitációs eljárás keretében. Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki
- 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett és ezzel összefüggésben foglalkoztatásra
rehabilitáció nélkül nem alkalmas és
- kereső tevékenységet nem folytat, vagy a keresete legalább 30 százalékkal alacsonyabb az
egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó jövedelme havi átlagánál (a
továbbiakban: kereseti korlát), továbbá
- rehabilitálható, és az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és nem részesül egyéb társadalombiztosítási vagy munkanélküli ellátásban, így például öregségi nyugdíjban, előrehozott öregségi nyugdíjban, korengedményes vagy korkedvezményes nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, bányásznyugdíjban, művésznyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, álláskeresési támogatásban, álláskeresési segélyben, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban
A megállapodás elsősorban a munkaképesség helyreállításához szükséges szolgáltatásokra, vállalásokra épül, azaz rögzítésre kerül, hogy az ellátásban részesülő személynek mit kell megtennie azért, hogy ismét munkába tudjon állni, illetve, hogy ehhez milyen állami segítséget kap.
Az igényt a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell előterjeszteni a rehabilitációs járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésére rendszeresített nyomtatványon.
A rehabilitációs járadék összege megegyezik az azonos szolgálati idő és átlagkereset alapján kiszámítható III. csoportos rokkantsági nyugdíj összegének a 120 százalékával és a legkisebb összege azonos a mindenkori minimálnyugdíj 120 százalékával.
Tehát összességében ez a juttatás magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj lenne. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 18:14
Kedves Ügyvédnő
Azzal a kérdéssel fordulnák önhöz,hogy a munkahelyemről elmentem betegállományba mert kismama lettem,és e hónapban nem kaptam betegállományt, pedig nekem erről a számláról vonják a lakáskölcsönöm.
Erre felhivtam fönököm hoy mi a hejzet és azt válaszolta ő nem kifizető hely ,amúgy ez egy BT. ezt a hónapot majd"" átküldi, a töbit valami oep-nak átadja és azoktól kapok valamenyit hogy menyit nem tudja de úgyan úgy hordjam be hozzá az irodába a beteg papirjaim ő továbicsa.Nem tudom mit tegyek nem voltam még ijen hejzetbe,jó ez igy?az oep-tól menyi öszeget fogok kapni ha a nettom volt 63000ft?kérem segitsen mit tegyek , igy a gyedem se lessz ,vagy ha lessz is kevés mint amugy?1év4hónapja dolgozom itt. Várom válaszát.kétségbe vagyok esve.köszönöm.
Azzal a kérdéssel fordulnák önhöz,hogy a munkahelyemről elmentem betegállományba mert kismama lettem,és e hónapban nem kaptam betegállományt, pedig nekem erről a számláról vonják a lakáskölcsönöm.
Erre felhivtam fönököm hoy mi a hejzet és azt válaszolta ő nem kifizető hely ,amúgy ez egy BT. ezt a hónapot majd"" átküldi, a töbit valami oep-nak átadja és azoktól kapok valamenyit hogy menyit nem tudja de úgyan úgy hordjam be hozzá az irodába a beteg papirjaim ő továbicsa.Nem tudom mit tegyek nem voltam még ijen hejzetbe,jó ez igy?az oep-tól menyi öszeget fogok kapni ha a nettom volt 63000ft?kérem segitsen mit tegyek , igy a gyedem se lessz ,vagy ha lessz is kevés mint amugy?1év4hónapja dolgozom itt. Várom válaszát.kétségbe vagyok esve.köszönöm.
Kedves Kérdező!
Igen, a munkáltatójának igaza van. A betegállományos papírt a munkáltatónál kell leadnia, ők leigazolják és továbbítják az OEP-felé, ahonnan kifizetik a betegállományát. A táppénze a jövedelme 60%-a lesz, a GYED-e is és a TGYÁS is kb ennyi lesz . Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 18:08
Igen, a munkáltatójának igaza van. A betegállományos papírt a munkáltatónál kell leadnia, ők leigazolják és továbbítják az OEP-felé, ahonnan kifizetik a betegállományát. A táppénze a jövedelme 60%-a lesz, a GYED-e is és a TGYÁS is kb ennyi lesz . Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 18:08
Tisztelt Ügyvédnő!
A kérdésem az hogy ha meg van állapítva bíróság által, a gyerektartás mértéke, és az apa nem fizet, mert új munkahelye van 1 éve és nem kérte a munkahelyén a levonást, ha most bejelentem, visszamenőleg hány hónapra kérhetem?
Köszönöm
A kérdésem az hogy ha meg van állapítva bíróság által, a gyerektartás mértéke, és az apa nem fizet, mert új munkahelye van 1 éve és nem kérte a munkahelyén a levonást, ha most bejelentem, visszamenőleg hány hónapra kérhetem?
Köszönöm
Kedves Kérdező!
A munkáltató csak a következő hónapban fogja levonni a pénzt és átutalni Önnek, és ezt is csak akkor, ha a bírósági végzésben munkáltatói letiltás útján történő gyt.díj megfizetés szerepel. Ha nem ez van, akkor kérnie kell a bíróságtól, hogy a jövőben vonják le tőle. A munkahelyet Önnek kell megjelölnie.
Visszamenőlegesen csak végrehajtás útján tudja érvényesíteni. Ki kell tölteni egy végrehajtási lapot, benyújtani a bíróságoz, aki átadja majd a bírósági végrehajtónak. Ő fogja beszedni és Önnek átadni a tartozását. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 18:02
A munkáltató csak a következő hónapban fogja levonni a pénzt és átutalni Önnek, és ezt is csak akkor, ha a bírósági végzésben munkáltatói letiltás útján történő gyt.díj megfizetés szerepel. Ha nem ez van, akkor kérnie kell a bíróságtól, hogy a jövőben vonják le tőle. A munkahelyet Önnek kell megjelölnie.
Visszamenőlegesen csak végrehajtás útján tudja érvényesíteni. Ki kell tölteni egy végrehajtási lapot, benyújtani a bíróságoz, aki átadja majd a bírósági végrehajtónak. Ő fogja beszedni és Önnek átadni a tartozását. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 18:02
12 éve elváltam, a bíróság 20-20% gyerektartást ítélt meg a 2
gyermek.után.Minimun összeget nem állapított meg.Miután munkahelyet
váltott a volt férjem, attól kezdve ő adja fel az általa gondolt
összeget - akkor is, ha van munkahelye.Mint megtudtam, volt,hogy
dolgozott és akkor is 4 ezer Ft-ot.kaptam. A fiam tavaly érettségizett,
a lányom idén fog. A busz bérletre nem elég ez a pénz.
Az ex mindig azt mondja, hogy "neked mindened meg van." de nem azért, mert ő adta. Valóban.Van lakásunk, kocsink,kertünk. Neki is van garázsa, kocsija, balatoni telke, de mindent örökölt, és haszonélvezettel terhelt. Ráadásul nagyobb összeget kaptam az idén a munkahelyemtől, mert évekre visszamenően rosszul állapították meg a bérem.
A volt férjem járadékot kap tudomásom szerint. Kérdésem az, hogy érdemes bíróságra mennem ,hogy nagyobb összeggel járuljon hozzá a gyerekek eltartásához, vagy ez csak az én kötelességem?
Ráadásul az állandó lakcíme még mindig az én címem, és nem tudnám megmondani azt sem, hogy jelenleg hol található meg. Köszönöm: Sicu
Az ex mindig azt mondja, hogy "neked mindened meg van." de nem azért, mert ő adta. Valóban.Van lakásunk, kocsink,kertünk. Neki is van garázsa, kocsija, balatoni telke, de mindent örökölt, és haszonélvezettel terhelt. Ráadásul nagyobb összeget kaptam az idén a munkahelyemtől, mert évekre visszamenően rosszul állapították meg a bérem.
A volt férjem járadékot kap tudomásom szerint. Kérdésem az, hogy érdemes bíróságra mennem ,hogy nagyobb összeggel járuljon hozzá a gyerekek eltartásához, vagy ez csak az én kötelességem?
Ráadásul az állandó lakcíme még mindig az én címem, és nem tudnám megmondani azt sem, hogy jelenleg hol található meg. Köszönöm: Sicu
Kedves Kérdező!
Ez a gyermektartásdíj valóban nagyon kevés, még az átlaghoz képest is. A bírósági per megindításához mindig a kezdeményezőnek kell megjelölni az alperes elérhetőségét, hiszen valahol át kell vennie az idézéseket, különben nincsen értelme az egésznek.
Vagy indítson pert a gyt. felemeléséért, vagy egyszerűen kérje a munkáltatói letiltásról szóló módosítást peren kívül. Ez gyorsabb, viszont meg kell jelölnie a munkáltatója címét,elérhetőségét, mert a bíróság nem nyomozóhatóság, nem fogja kideríteni. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 17:59
Ez a gyermektartásdíj valóban nagyon kevés, még az átlaghoz képest is. A bírósági per megindításához mindig a kezdeményezőnek kell megjelölni az alperes elérhetőségét, hiszen valahol át kell vennie az idézéseket, különben nincsen értelme az egésznek.
Vagy indítson pert a gyt. felemeléséért, vagy egyszerűen kérje a munkáltatói letiltásról szóló módosítást peren kívül. Ez gyorsabb, viszont meg kell jelölnie a munkáltatója címét,elérhetőségét, mert a bíróság nem nyomozóhatóság, nem fogja kideríteni. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 17:59
Tisztet Ügyvédnő!
Felhívtam a férjem munkáltatóját, hogy érdeklődjek miért is lesz az férjem délelőttös műszakban míg mások tovább folytathatják a 2 műszakos beosztásukat?
A válasz a következő volt: Már decemberben megíródott a jelenléti ív arról, hogy kik lesznek 2 műszakban, és kik nem. A férjem mivel betegállományban volt /állítólag kereste telefonon a főnők úr a páromat/ ezért így döntött, hogy Ő és egy másik munkatársa délelőttös műszakba kerüljenek.Természetesen felhívtam a figyelmét arra, hogy ezt nem teheti meg hiszen a férjem nem jó dolgából maradt otthon a 2 éves gyermekkel. Kérdésemre, hogy ha a cégnek ilyen rosszul megy akkor miért nem tesznek át átmenetileg mindenkit 1 műszakba? "csak" volt a válasz.Úgy gondolom, hogy a falnak beszéltem. Ez létezik, hogy egy munkáltató azt tesz meg amit csak akar?
Áldott napot
Erzsébet
Felhívtam a férjem munkáltatóját, hogy érdeklődjek miért is lesz az férjem délelőttös műszakban míg mások tovább folytathatják a 2 műszakos beosztásukat?
A válasz a következő volt: Már decemberben megíródott a jelenléti ív arról, hogy kik lesznek 2 műszakban, és kik nem. A férjem mivel betegállományban volt /állítólag kereste telefonon a főnők úr a páromat/ ezért így döntött, hogy Ő és egy másik munkatársa délelőttös műszakba kerüljenek.Természetesen felhívtam a figyelmét arra, hogy ezt nem teheti meg hiszen a férjem nem jó dolgából maradt otthon a 2 éves gyermekkel. Kérdésemre, hogy ha a cégnek ilyen rosszul megy akkor miért nem tesznek át átmenetileg mindenkit 1 műszakba? "csak" volt a válasz.Úgy gondolom, hogy a falnak beszéltem. Ez létezik, hogy egy munkáltató azt tesz meg amit csak akar?
Áldott napot
Erzsébet
Kedves Erzsébet!
Még egy dolgot tud megtenni, keressen egy olyan váltótársat, akit maradt 3 műszakba, de szeretne csak kettőben dologzni, és úgy álljanak a munkáltató elé, hogy cserélnek. Ehhez vajon mit szól majd a munkáltató? Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 17:57
Még egy dolgot tud megtenni, keressen egy olyan váltótársat, akit maradt 3 műszakba, de szeretne csak kettőben dologzni, és úgy álljanak a munkáltató elé, hogy cserélnek. Ehhez vajon mit szól majd a munkáltató? Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 17:57
Tisztelt Ügyvédnő!
Tanácsot szeretnék kérni Öntől!Anyósom családi házát szeretnénk eladni,de van ráterhelve adósság,valamint egyik fia úgy vett lakást 7éve,hogy a jelzálog anyósom házára került.A kérdésem az lenne,hogy van e rá esély,hogy eladjuk a családi házat?Áttehető e a fia által vásárolt lakásra a jelzálog egy bizonyos összegű visszafizetés után már(7év után)?Ha igen akkor ennek az eljárásnak nagy összege van?Van e rá lehetőség,hogy a jelzáloghoz adódva kerüljön a lakásra?
Válaszát és segítségét előre is köszönöm!
Tisztelettel: Emese
Tanácsot szeretnék kérni Öntől!Anyósom családi házát szeretnénk eladni,de van ráterhelve adósság,valamint egyik fia úgy vett lakást 7éve,hogy a jelzálog anyósom házára került.A kérdésem az lenne,hogy van e rá esély,hogy eladjuk a családi házat?Áttehető e a fia által vásárolt lakásra a jelzálog egy bizonyos összegű visszafizetés után már(7év után)?Ha igen akkor ennek az eljárásnak nagy összege van?Van e rá lehetőség,hogy a jelzáloghoz adódva kerüljön a lakásra?
Válaszát és segítségét előre is köszönöm!
Tisztelettel: Emese
Kedves Emese!
Ehhez a tranzakcióhoz mindenképpen a bank hozzájárulása szükséges. A bank megvizsgálja az ingatlanok értékét, megvizsgálja, hogy elegendő-e a fedezet a jelzáloghoz, amennyiben felszabadítja az egyetemleges jelzálogjogot, és csak az egyik ingatlanon marad a teher.
Ezt én innen nem tudom megmondani, nagyon sok a megvizsgálandó dolog, és ismerve a bankokat, ők egyre nagyobb biztosítékot akarnak a pénzük fedezetére, úgyhogy ennek a dolognak sajnos nem nagy esélyét látom, de mindenképpen érdemes megpróbálni. Szerződésmódosítási díjat biztosan fizetni kell. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 17:55
Ehhez a tranzakcióhoz mindenképpen a bank hozzájárulása szükséges. A bank megvizsgálja az ingatlanok értékét, megvizsgálja, hogy elegendő-e a fedezet a jelzáloghoz, amennyiben felszabadítja az egyetemleges jelzálogjogot, és csak az egyik ingatlanon marad a teher.
Ezt én innen nem tudom megmondani, nagyon sok a megvizsgálandó dolog, és ismerve a bankokat, ők egyre nagyobb biztosítékot akarnak a pénzük fedezetére, úgyhogy ennek a dolognak sajnos nem nagy esélyét látom, de mindenképpen érdemes megpróbálni. Szerződésmódosítási díjat biztosan fizetni kell. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 17:55
Tisztelt Ügyvédnő!
A tanácsát szeretném kérni.A férjemnek decemberi hónapban a számlára utalt a munkahely ki nem adott 5 nap szabadságra 31000 ft,jutalomra 17000 ft,a fizetési papíron ez mind másként van elszámolva,csak a fizetési papíron ez a az összeg le lett vonva hóközi utalás címén,és annyival kevesebb fizetést kapott most a decemberi hónapra.Az lenne a kérdésem jogosan tették mindezt hogy decemberben átutalták most meg levonták.
Válaszát előre is köszönöm!
Mariann
A tanácsát szeretném kérni.A férjemnek decemberi hónapban a számlára utalt a munkahely ki nem adott 5 nap szabadságra 31000 ft,jutalomra 17000 ft,a fizetési papíron ez mind másként van elszámolva,csak a fizetési papíron ez a az összeg le lett vonva hóközi utalás címén,és annyival kevesebb fizetést kapott most a decemberi hónapra.Az lenne a kérdésem jogosan tették mindezt hogy decemberben átutalták most meg levonták.
Válaszát előre is köszönöm!
Mariann
Kedves Mariann!
Sorozatos a törvénysértés ebben az akcióban.
Először is a szabadságot pénzben megváltani nem lehet, csak ha a jogviszony megszűnik. Ha ez nem áll fenn, akkor csak természetben lehet kiadni, kifizetni nem lehet.
A fizetésénél a pénzből is visszavonták a szabadságmegváltást és a jutalmat, vagy csak a bérelszámoló papíron jelenik ez meg.
Ha a pénzt visszavonták, akkor forduljanak az Országos vagy Regionális Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez, és velük is ossza meg a problémáját.
Ha csak papíron számolták el így, és anyagi hátrány nem érte, akkor csak a szabadság pénzben történő megváltása a hiba, amiért olyan nagyon nem érdemes lázadni! Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 17:52
Sorozatos a törvénysértés ebben az akcióban.
Először is a szabadságot pénzben megváltani nem lehet, csak ha a jogviszony megszűnik. Ha ez nem áll fenn, akkor csak természetben lehet kiadni, kifizetni nem lehet.
A fizetésénél a pénzből is visszavonták a szabadságmegváltást és a jutalmat, vagy csak a bérelszámoló papíron jelenik ez meg.
Ha a pénzt visszavonták, akkor forduljanak az Országos vagy Regionális Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez, és velük is ossza meg a problémáját.
Ha csak papíron számolták el így, és anyagi hátrány nem érte, akkor csak a szabadság pénzben történő megváltása a hiba, amiért olyan nagyon nem érdemes lázadni! Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 17:52
5 éve elváltam,3 lányom van közülük kettő nagykorú.
1 éve élek párkapcsolatban.Párom szintén elvált,két nagykorú fia van.Házasságkötésünk esetén hogyan változik az örökösödési jog gyermekeink részére,vagy mennyi idő után válik közössé,amit külön-külön szreztünk?(pl.nekem ingatlanom van)?
Válaszát előre is köszönöm.
1 éve élek párkapcsolatban.Párom szintén elvált,két nagykorú fia van.Házasságkötésünk esetén hogyan változik az örökösödési jog gyermekeink részére,vagy mennyi idő után válik közössé,amit külön-külön szreztünk?(pl.nekem ingatlanom van)?
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Kérdező!
A házasságkötésük csak kismértékben változtat az örökösödési helyzetén. Ha házas, ha nem akkor is a gyermekek egyenlő arányban öröklik az Ön ingatlanát. Ha a férfi Ön mellett csak az élettársa, akkor ha Önnel történne valami, akkor a gyermekei azonnal kirakhatják az ingatlanból. Ha a férje, akkor a gyerekek tulajdonát képző ingatlanon özvegyi jogot szerez, vagyis amíg él (illetve pontosabban amíg újra nem nősül) addig elsődlegesen használhatja a lakást, és csak az ö halálával jogosultak a gyermekei az ingatlan használatára.
Az a tény, hogy nagykorúak vagy kiskorúak nem változtat a helyzeten. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 17:47
A házasságkötésük csak kismértékben változtat az örökösödési helyzetén. Ha házas, ha nem akkor is a gyermekek egyenlő arányban öröklik az Ön ingatlanát. Ha a férfi Ön mellett csak az élettársa, akkor ha Önnel történne valami, akkor a gyermekei azonnal kirakhatják az ingatlanból. Ha a férje, akkor a gyerekek tulajdonát képző ingatlanon özvegyi jogot szerez, vagyis amíg él (illetve pontosabban amíg újra nem nősül) addig elsődlegesen használhatja a lakást, és csak az ö halálával jogosultak a gyermekei az ingatlan használatára.
Az a tény, hogy nagykorúak vagy kiskorúak nem változtat a helyzeten. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 17:47
T.ügyvédnő!Kérem segítsen!2006-ban volt élettársammal vásároltunk egy
panel-lakást amihez a vételárat 6400000+1200000 banki kölcsön és szoc
pol fedezte.Volt élettársam 2009 elején súlyos depressziós beteg lett
,öngyilkosságot követett el majd a pszihiátriáról távozott és azóta
ismeretlen helyen tartózkodik.Közben a lakáskölcsönt felmondta a bank
hiszen egyedül nem tudom fizetni.Két kiskorút egyedül nevelek azóta a
szüleimhez költöztem.Meginditottam a gyermekelhelyezési-pert is.A lakás
üres és árverezésre vár.Mivel két tulajdonos van hiába lenne rá vevő
nem tudom eladni.Mit tegyek?Most teljessen tönkremehet valaki mert a
másik fél egyszerűen eltűnt és így lehetetlenné válik a lakás eladása
de még ha meg is lenne se írna alá semmit.Nem dolgozik tehát semmit nem
tudnak tőle tiltani.Se gyerektartást se kölcsönt se közüzemi
tartozást.Én dolgozom így egyedül nekem kell mindent a végén
kifizetni?A bbíróságon is azt mondják hogy hónapokig eltart a
gyermekelhelyezési per is annak ellenére hogy ő még az idézéseket se
veszi át.Mit lehet tenni?
Kedves Kérdező!
Őszintén szólva nem sokat. Mondanám, hogy indítson pert a közös tulajdon megszűntetéséért, így valamint nyerhetne az árverezéssel szemben, még arra is van lehetősége, hogy öügygondnokot rendeltessen ki aki a férjét képviseli majd, azonban egy ilyen per éveket vesz igénybe, és a bank hamarabb fogja elárverezni a házat.
Semmi ötletem nincsen, sodródni fog az eseményekkel és próbálja meg túlélni!
A gyermekelhelyezési per is nagyon sokáig fog tartani, ha az idézés nem szabályszerű( vagyis nem veszi át a bírósági leveleket) akár meddig is el lehet húzni egy-egy ügyet.
Okos jogi tanácsot sajnos nem tudok adni Önnek ebben a helyzetben, csak legfeljebb együtt tudok érezni Önnel. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 17:44
Őszintén szólva nem sokat. Mondanám, hogy indítson pert a közös tulajdon megszűntetéséért, így valamint nyerhetne az árverezéssel szemben, még arra is van lehetősége, hogy öügygondnokot rendeltessen ki aki a férjét képviseli majd, azonban egy ilyen per éveket vesz igénybe, és a bank hamarabb fogja elárverezni a házat.
Semmi ötletem nincsen, sodródni fog az eseményekkel és próbálja meg túlélni!
A gyermekelhelyezési per is nagyon sokáig fog tartani, ha az idézés nem szabályszerű( vagyis nem veszi át a bírósági leveleket) akár meddig is el lehet húzni egy-egy ügyet.
Okos jogi tanácsot sajnos nem tudok adni Önnek ebben a helyzetben, csak legfeljebb együtt tudok érezni Önnel. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 17:44
kedves ügyvéd nő!egy kérdéssel zavarnám.január 14.én jön hozzánk a
végrehajtó,mivel a kedves apósom nem fizeti a hitel.élettársammal élek
egy önkormányzati lakásban.1 kiskorú gyereket nevelünk.a kérdésem a
következő lenne:mit vihet el tőlem a végrehajtó?a lakásban található
1hütő,1mikró.1mosógép,1szekrénysor,1tv,1számitógép,1franciaágy,1dvd
lejátszó,1gyerekszekrény,1gyerekágy,1kistv a gyerekszobában.várom
válaszát s.o.s.köszönöm
Kedves Kérdező!
Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van.
Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában.
A házassági életközösség tartama alatt a házastársaknak vagy bármelyiküknek a vagyontárgyát bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során is le lehet foglalni. Nincs helye a foglalásnak, ha az a házastárs, aki ellen a végrehajtás nem irányul, kétséget kizáróan igazolja, hogy a szóban levő vagyontárgy nem a házastársi vagyonközösséghez, hanem az ő különvagyonához tartozik.
Mentesek a végrehajtás alól a következő ingóságok:
a) az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, ide nem értve a gépjárművet,163
b) a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, így különösen a tankönyv, tanszer, hangszer,
c) a szükséges ruházati cikk, felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár lábbeli,
d) a szükséges ágynemű: személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal,
e) az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges bútor, legfeljebb 3 asztal és 3 szekrény vagy azonos célt szolgáló más bútor, személyenként 1 ágy vagy más fekvőhely és 1 szék vagy más ülőbútor,
f) a szükséges fűtő- és világító eszköz,
g) az adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép,164
h) az a kitüntetés (érdemrend, érem, jelvény, plakett), amelyet az adós kapott, ha ezt okirattal igazolta,
i) az adós betegsége és testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszer, gyógyászati és technikai segédeszköz, a mozgásában korlátozott adós gépjárműve,
j) az adós háztartásához tartozó kiskorú gyermek által használt - jellegénél fogva gyermekek részére szolgáló - tárgy,
k) az adós és a háztartásához tartozók részére 1 hónapra szükséges élelmiszer és 3 hónapra szükséges tüzelőanyag,
l) a lábon álló, illetőleg be nem takarított termés, gyümölcs,
m) az a dolog, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni.
Tehát összességében csak az adós vagyontárgyait foglalhatja le a végrehajtó. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 10:11
Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van.
Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában.
A házassági életközösség tartama alatt a házastársaknak vagy bármelyiküknek a vagyontárgyát bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során is le lehet foglalni. Nincs helye a foglalásnak, ha az a házastárs, aki ellen a végrehajtás nem irányul, kétséget kizáróan igazolja, hogy a szóban levő vagyontárgy nem a házastársi vagyonközösséghez, hanem az ő különvagyonához tartozik.
Mentesek a végrehajtás alól a következő ingóságok:
a) az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, ide nem értve a gépjárművet,163
b) a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, így különösen a tankönyv, tanszer, hangszer,
c) a szükséges ruházati cikk, felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár lábbeli,
d) a szükséges ágynemű: személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal,
e) az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges bútor, legfeljebb 3 asztal és 3 szekrény vagy azonos célt szolgáló más bútor, személyenként 1 ágy vagy más fekvőhely és 1 szék vagy más ülőbútor,
f) a szükséges fűtő- és világító eszköz,
g) az adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép,164
h) az a kitüntetés (érdemrend, érem, jelvény, plakett), amelyet az adós kapott, ha ezt okirattal igazolta,
i) az adós betegsége és testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszer, gyógyászati és technikai segédeszköz, a mozgásában korlátozott adós gépjárműve,
j) az adós háztartásához tartozó kiskorú gyermek által használt - jellegénél fogva gyermekek részére szolgáló - tárgy,
k) az adós és a háztartásához tartozók részére 1 hónapra szükséges élelmiszer és 3 hónapra szükséges tüzelőanyag,
l) a lábon álló, illetőleg be nem takarított termés, gyümölcs,
m) az a dolog, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni.
Tehát összességében csak az adós vagyontárgyait foglalhatja le a végrehajtó. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 11. 10:11
Tisztelt Ügyvédnő!
Előszőr is szeretnék mindenkinek BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNNI! Azzal a problémával fordulok önhöz, hogy anyósom testvére tavaly elhunyt Svédországban. Örökölt utána pénzt, és nem tudjuk hogy kell-e adózni utána, miután átutalják a Magyarországi bankszámlára. Azt se tudjuk, hogy ez kinnt adózott-e valamilyen formában.Ebben kérném segítségét. Előre is köszönöm mihamarabbi válaszát.
Brigitta
Előszőr is szeretnék mindenkinek BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNNI! Azzal a problémával fordulok önhöz, hogy anyósom testvére tavaly elhunyt Svédországban. Örökölt utána pénzt, és nem tudjuk hogy kell-e adózni utána, miután átutalják a Magyarországi bankszámlára. Azt se tudjuk, hogy ez kinnt adózott-e valamilyen formában.Ebben kérném segítségét. Előre is köszönöm mihamarabbi válaszát.
Brigitta
Kedves Brigitta!
Nem igazán ismerem az angol erre vontakozó jogszabályokat, nálunk nem kell fizetni, úgyhogy azt gondolom, hogy ha a számlájára átutalják ezt a pénzt, akkor ezután az anyósának nincsen fizetnivalója. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 08. 09:49
Nem igazán ismerem az angol erre vontakozó jogszabályokat, nálunk nem kell fizetni, úgyhogy azt gondolom, hogy ha a számlájára átutalják ezt a pénzt, akkor ezután az anyósának nincsen fizetnivalója. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 08. 09:49
Tisztelt Ügyvédnő!
2002 óta vagyok egy kis cég alkalmazottja. 2004 októberben született az elsö gyermekem, 2007 július 27-én pedig a második. 2010 júliusban jár le a GYES-em. A munkáltatómnál tavaly érdeklődtem, mert szerettem volna ősztöl visszamenni dolgozni, nem biztatott ebben és tudom is a kolegáktol, hogy még a meglévő dolgozókkal szemben is anyagi megvonások voltak. Arra gondoltam, hogy jobb ha nem eröltetem a munkábaállást (mert szerintem, ha kieröszakolom, hogy vegyen vissza, egy honap után elküldhet). Elkezdtem keresni uj munkahelyet, 43 évesen nem könnyü, de bizakodom. A felgyülemlett szabadságomat nem szeretném még kivenni, úgy számoltam, hogy abban az esetben, ha ne adj Isten, nem találok munkát juliusig, a GYES lejártáig, jol jönn még akkor a pénz meg a munkaviszonyomat is azzal a pár hónappal meghosszabítom. De mi van abban az esetben, ha találok munkát és ki kell lépjek a régi munkahelyemröl. köteles a munkáltatóm kifizetni a felgyülemlett szabadságot, vagy a jóindulatán mulik? Mi a jó megoldás? Nem szeretném a szabadságomra járó pénzt elvesziteni.
Köszönettel: Kata
2002 óta vagyok egy kis cég alkalmazottja. 2004 októberben született az elsö gyermekem, 2007 július 27-én pedig a második. 2010 júliusban jár le a GYES-em. A munkáltatómnál tavaly érdeklődtem, mert szerettem volna ősztöl visszamenni dolgozni, nem biztatott ebben és tudom is a kolegáktol, hogy még a meglévő dolgozókkal szemben is anyagi megvonások voltak. Arra gondoltam, hogy jobb ha nem eröltetem a munkábaállást (mert szerintem, ha kieröszakolom, hogy vegyen vissza, egy honap után elküldhet). Elkezdtem keresni uj munkahelyet, 43 évesen nem könnyü, de bizakodom. A felgyülemlett szabadságomat nem szeretném még kivenni, úgy számoltam, hogy abban az esetben, ha ne adj Isten, nem találok munkát juliusig, a GYES lejártáig, jol jönn még akkor a pénz meg a munkaviszonyomat is azzal a pár hónappal meghosszabítom. De mi van abban az esetben, ha találok munkát és ki kell lépjek a régi munkahelyemröl. köteles a munkáltatóm kifizetni a felgyülemlett szabadságot, vagy a jóindulatán mulik? Mi a jó megoldás? Nem szeretném a szabadságomra járó pénzt elvesziteni.
Köszönettel: Kata
Kedves Kata!
Igen a felgyűlt szabadságot a munkáltató csak abban az esetben fizetheti ki pénzben, ha a jogviszony megszűnik. Ilyenkor köteles azt pénzben megtéríteni. Akár milyen módon is szűnik meg a munkajogviszonya, erre a juttatásra mindenképpen jogosult. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 08. 09:48
Igen a felgyűlt szabadságot a munkáltató csak abban az esetben fizetheti ki pénzben, ha a jogviszony megszűnik. Ilyenkor köteles azt pénzben megtéríteni. Akár milyen módon is szűnik meg a munkajogviszonya, erre a juttatásra mindenképpen jogosult. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 08. 09:48
Tisztelt Ügyvédnő!
4 testvéremmel örököltünk egy családi házat,mind a négyünknek1/4rész tulajdoni joga van benne.A testvéreim lemondanának a javamra,mert időközbe családos apa lettem,és a kérdésem az hogy hogyan járnánk a legjobban ha ajándék címen adnák át a részüket,vagy ha papíron megvásárolnám tőlük a részüket.A lényeg hogy minnél kevesebb pénzbe kerüljön az átíratás,és hogy a testvéreimnek ne kelljen érte fizetni.Válaszát köszönöm.Kis R.
4 testvéremmel örököltünk egy családi házat,mind a négyünknek1/4rész tulajdoni joga van benne.A testvéreim lemondanának a javamra,mert időközbe családos apa lettem,és a kérdésem az hogy hogyan járnánk a legjobban ha ajándék címen adnák át a részüket,vagy ha papíron megvásárolnám tőlük a részüket.A lényeg hogy minnél kevesebb pénzbe kerüljön az átíratás,és hogy a testvéreimnek ne kelljen érte fizetni.Válaszát köszönöm.Kis R.
Kedves Kérdező!
Ennyire sajna nem egyszerű a kérdés.
Ajándékozás esetén az illeték 5%, adás-vétel esetén 4 M Ft-ig 2%, majd az a fölötti rész 4%-a, de az egész ingatlanra kell számolni, és utána venni az 1/4-ét.
Pl.: 8 M Ft az ingatlan hagyatékátadó végzésben szereplő értéke. Öné tehát 2 M érték. Ha mindegyik testvérétől megveszi az ingatlant, akkor ajándékozá esetén 300.000,-Ft illetéket fog fizetni a három testvérének összesen.
Ha mindegyik testvérétől 2-2-2 millió forintért megveszi, akkor összesen 180.000,-Ft-ot fog fizetni.
De ez csak úgy igaz, ha az adáscvételi szerződésben azt az árat írják, ami a hagyatékátadó végzésben szerepel. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 08. 09:40
Ennyire sajna nem egyszerű a kérdés.
Ajándékozás esetén az illeték 5%, adás-vétel esetén 4 M Ft-ig 2%, majd az a fölötti rész 4%-a, de az egész ingatlanra kell számolni, és utána venni az 1/4-ét.
Pl.: 8 M Ft az ingatlan hagyatékátadó végzésben szereplő értéke. Öné tehát 2 M érték. Ha mindegyik testvérétől megveszi az ingatlant, akkor ajándékozá esetén 300.000,-Ft illetéket fog fizetni a három testvérének összesen.
Ha mindegyik testvérétől 2-2-2 millió forintért megveszi, akkor összesen 180.000,-Ft-ot fog fizetni.
De ez csak úgy igaz, ha az adáscvételi szerződésben azt az árat írják, ami a hagyatékátadó végzésben szerepel. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 08. 09:40
Tisztelt
Kedves Ügyvédnő
Szeretném megkérdezni, hogy válás esetén kit illet a nászajándék.
Esküvönkor 100000 Ft- kaptam szüleimtől és ebböl számitógépet vettünk egy ismerőstől.
Számlánk nincs róla . Mi a teendő ilyenkor?
Köszönettel
Ilus
Kedves Ügyvédnő
Szeretném megkérdezni, hogy válás esetén kit illet a nászajándék.
Esküvönkor 100000 Ft- kaptam szüleimtől és ebböl számitógépet vettünk egy ismerőstől.
Számlánk nincs róla . Mi a teendő ilyenkor?
Köszönettel
Ilus
Kedves Kérdező!
Általánosságban véve a nászajándék a házastársak közös vagyona, kivéve, ha valaki hozzátartozó határozottan csak az egyik félnek kívánja juttatni! Pl.: A család egy lakás ajándékoz a fiának a házasságkötése alkalmával, de azt a férj különvagyonának kívánja tekinteni.
Kisebb érték esetén fele-fele. Vita esetén tanúkkal, okirattal, számlával kell bizonyítani, hogy csak az egyik félnek kívánják adni. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 08. 09:14
Általánosságban véve a nászajándék a házastársak közös vagyona, kivéve, ha valaki hozzátartozó határozottan csak az egyik félnek kívánja juttatni! Pl.: A család egy lakás ajándékoz a fiának a házasságkötése alkalmával, de azt a férj különvagyonának kívánja tekinteni.
Kisebb érték esetén fele-fele. Vita esetén tanúkkal, okirattal, számlával kell bizonyítani, hogy csak az egyik félnek kívánják adni. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 08. 09:14
Tisztelt Ügyvédnő!Jogszerüen jár -e el a bank,amikor háromszoros
kamatot számol fel,mint a törlesztő részlet összege? Ugyanis részletre
vásároltam egy szgk-t ,8 évi törlesztéssel:havi 18 e.Ft-ot
törlesztek,ebből 4 e. Ft a töke,és 14.ezer Ft a kamat.Kérdésem az,hogy
számolgat a Bank nekem ekkora összegü kamatot?Mi ez,ha nem uzsora
kamat? Fölháboritónak tartom!Ebben kérném a véleményüket, hogy jogos-e
ez a nagyon magas kamat? Köszönettel.ÉVA
Kedves Éva!
Érthetően és világosan foglmazza meg a problémáját, csatoljon hozzá 1-2 igazolás másolatot, és küldje meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vizsgálatot kezdeményezve.(Címet az interneten megtalálja)
Nem tudok hozzászólni a problémájához, mert nem ismerem a részleteket. Amit Ön leírt, az laikus, józanul gondolkodó embert rendkívüli módon felháborít. A bankok képesek arra, hogy különböző jogcímeken számoljanak fel költségeket a hitelre, ami földi halandó részére követhetetlen, és természetesen a szerződéskötéskor előre nem volt látható. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 08. 08:58
Érthetően és világosan foglmazza meg a problémáját, csatoljon hozzá 1-2 igazolás másolatot, és küldje meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vizsgálatot kezdeményezve.(Címet az interneten megtalálja)
Nem tudok hozzászólni a problémájához, mert nem ismerem a részleteket. Amit Ön leírt, az laikus, józanul gondolkodó embert rendkívüli módon felháborít. A bankok képesek arra, hogy különböző jogcímeken számoljanak fel költségeket a hitelre, ami földi halandó részére követhetetlen, és természetesen a szerződéskötéskor előre nem volt látható. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 08. 08:58
Tisztelt Ügyvédnő!
Szeretném megkérdezni, hogy ha a férjem volt felesége újra férjhez megy akkor jár e neki továbbra is a gyerektartási díj?
A válaszát előre is köszönöm!!
Üdvözlettel:Bernadett
Szeretném megkérdezni, hogy ha a férjem volt felesége újra férjhez megy akkor jár e neki továbbra is a gyerektartási díj?
A válaszát előre is köszönöm!!
Üdvözlettel:Bernadett
Kedbes Bernadett!
Természetesen igen. Ugyan olyan feltételekkel.
Senki sem kötelezhető, hogy más gyermekét eltartsa, tehát az a tény, hogy a feleség újra férjhez megy nem változtat az apa eltartási kötelezettségén. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 07. 15:32
Természetesen igen. Ugyan olyan feltételekkel.
Senki sem kötelezhető, hogy más gyermekét eltartsa, tehát az a tény, hogy a feleség újra férjhez megy nem változtat az apa eltartási kötelezettségén. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 07. 15:32
Tisztelt Ügyvédnő!
Jelenleg rehabilitációs járadékban részesülünk, és sikerült egy ideiglenes munkahelyettalálnunk, de sem a munkaügy, sem a nyugdíjfolyósító nem tudja megmondani, hogy pontosan mennyit kereshetünk. Egyikünk 112124.-Ft-ot, a másikunk 30824.-Ft-ot kap. A munkahely telefonos kérésére a nyugdíjfolyósító azt válaszolta, hogy az érdekelt menjen be személyesen ezzel a kérdéssel. Mi bent voltunk, de mégsem kaptunk pontos választ, csak azt, hogy a 90% a biztos, de hogy minek a 90%-a, azt nem tudták megmondani. A nyugdíjnak, a rehabilitációs járadéknak, vagy a régi munkaviszonyból származó bérünknek? Egyikünknek 31, a másikunknak 7 éves munkaviszonya van. Hány órás munkaidőben alkalmazhatnak minket? És jogos-e az, hogy a munkáltató csak addig alkalmazzon bennünket, amíg kapja utánunk a kedvezményt?
Válaszát előre is köszönöm!
Jelenleg rehabilitációs járadékban részesülünk, és sikerült egy ideiglenes munkahelyettalálnunk, de sem a munkaügy, sem a nyugdíjfolyósító nem tudja megmondani, hogy pontosan mennyit kereshetünk. Egyikünk 112124.-Ft-ot, a másikunk 30824.-Ft-ot kap. A munkahely telefonos kérésére a nyugdíjfolyósító azt válaszolta, hogy az érdekelt menjen be személyesen ezzel a kérdéssel. Mi bent voltunk, de mégsem kaptunk pontos választ, csak azt, hogy a 90% a biztos, de hogy minek a 90%-a, azt nem tudták megmondani. A nyugdíjnak, a rehabilitációs járadéknak, vagy a régi munkaviszonyból származó bérünknek? Egyikünknek 31, a másikunknak 7 éves munkaviszonya van. Hány órás munkaidőben alkalmazhatnak minket? És jogos-e az, hogy a munkáltató csak addig alkalmazzon bennünket, amíg kapja utánunk a kedvezményt?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Kérdező!
2008. január 1-jétől új tb-ellátást vezetnek be, amelynek fő célja az érintett személy munkavégző képességének helyreállítása, foglalkoztatásának elősegítése komplex rehabilitációs eljárás keretében. A rehabilitációs járadékról bár külön törvény rendelkezik, saját jogú nyugellátásnak minősül, amelyet két új jogszabály-hely is rögzít (Tbj. 14.§ (3) c) pontja és a Tny. 6.§ (1) d) pontja). A rehabilitációs járadékra a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározottak szerint kell alkalmazni.
Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki
- 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett és ezzel összefüggésben foglalkoztatásra
rehabilitáció nélkül nem alkalmas és
- kereső tevékenységet nem folytat, vagy a keresete legalább 30 százalékkal alacsonyabb az
egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó jövedelme havi átlagánál .
A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb három évig folyósítható. A feltételek bekövetkezése esetén a rehabilitáció sikeres megvalósulásának érdekében az ellátás meghosszabbítható, vagy megszüntetése esetén feléled, de időtartama a 3 évet ezekben az esetekben sem haladhatja meg. Ha a rehabilitáció nem volt sikeres, akkor a járadékos egészségi állapotától függően rokkantsági nyugdíjra vagy munkanélküli, szociális ellátásra válhat jogosulttá.
Akkor fogják megszűntetni Önnek a rehabilitációs járadékát, ha 6 egymást követő hónapbana jövedelmének az átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képző átlagkereset összegének 90%-át. Merthogy ilyenkor eredményesnek minősítik a rehabilitációt és már képes dolgozni, és munkabérre szert tenni. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 07. 12:28
2008. január 1-jétől új tb-ellátást vezetnek be, amelynek fő célja az érintett személy munkavégző képességének helyreállítása, foglalkoztatásának elősegítése komplex rehabilitációs eljárás keretében. A rehabilitációs járadékról bár külön törvény rendelkezik, saját jogú nyugellátásnak minősül, amelyet két új jogszabály-hely is rögzít (Tbj. 14.§ (3) c) pontja és a Tny. 6.§ (1) d) pontja). A rehabilitációs járadékra a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározottak szerint kell alkalmazni.
Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki
- 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett és ezzel összefüggésben foglalkoztatásra
rehabilitáció nélkül nem alkalmas és
- kereső tevékenységet nem folytat, vagy a keresete legalább 30 százalékkal alacsonyabb az
egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó jövedelme havi átlagánál .
A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb három évig folyósítható. A feltételek bekövetkezése esetén a rehabilitáció sikeres megvalósulásának érdekében az ellátás meghosszabbítható, vagy megszüntetése esetén feléled, de időtartama a 3 évet ezekben az esetekben sem haladhatja meg. Ha a rehabilitáció nem volt sikeres, akkor a járadékos egészségi állapotától függően rokkantsági nyugdíjra vagy munkanélküli, szociális ellátásra válhat jogosulttá.
Akkor fogják megszűntetni Önnek a rehabilitációs járadékát, ha 6 egymást követő hónapbana jövedelmének az átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képző átlagkereset összegének 90%-át. Merthogy ilyenkor eredményesnek minősítik a rehabilitációt és már képes dolgozni, és munkabérre szert tenni. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 07. 12:28
Szeretném megkérdezni hogy jelenleg munkaviszonyban állok, de 19 hetes
terhes vagyok. Van kb 4 év folyamatos munkaviszonyom. Jelenlegi
munkaviszonyom 2009.01. 17 -én kezdődött. 2009. 11.01-étől bruttó 100
ezer FT a havi fizetésem. Ez ideig bruttó 90 ezer FT volt. A baj az,
hogy 2010. április 18-án lejár a szerződésem, mivel határozott idejű
volt. Kérdésem az hogy mennyi és milyen pénzekre vagyok jogosult
illetve meddig muszáj dolgoznom hogy ne járjak rosszul. Mikor meheteh
táppénzre és az meddig jár? Egész a szülésig akkor is ha közben
megszűnik a munkaviszonyom? Válaszát nagyon köszönöm.
Tisztelettel: Belkó Beáta
Tisztelettel: Belkó Beáta
Kedves Beáta!
Önnek ez év áprilisában lejár a munkaszerződése. Pontosan 18-án. Május 18-ig tud táppénzre menni, ez a maximum ami passziv táppénzként jár Önnek. Utána valamit ki kell találnia, mert különben már a szülés is pénzbe kerül, ha nincsen társadalombiztosítási jogviszonya. Pl. szerződést köt a TB-vel , ez kb. havi 5 e Ft, és akkor ingyen kapja az orvosi ellátást.
Mire a baba megszületik, addigra már az új szabályok fognak Önre vonatkozni(2010.április 1-től hatályos). Ez szigorúbb feltételekhez köti majd a TGYÁS-t és a GYED-et. vagyis:A kormány 180-ról 365 napra változtattab meg a gyermekgondozási díjra (gyed) való jogosultsághoz szükséges biztosítási jogviszonyt .Eddig a gyedre való jogosultságnak egy viszonylag laza feltétele volt, hiszen ha valaki a gyermek születése, illetve a gyed folyósítása időpontja előtti két éven belül 180 nap biztosítási jogviszonyt szerzett, akkor jogosulttá vált arra, hogy a gyermek kétéves koráig az említett ellátásban részesülhessen.Ha valaki elérte a 365 napot, akkor 24 hétig jár neki a tgyás.
A gyednek sem a mértéke - amely az átlagkereset 70 százaléka, maximum a minimálbér száznegyven százaléka, 2009-ben 100.100 forint -, sem annak az időtartama nem változott.
Tehát összességében annak nincsen jelentősége, hogy eddig hány éves munkaviszonnyal rendelkezik, csak annak, hogy a szülést megelőző 365 napban biztosított volt-e vagy sem. Ha nem, akkor csak GYES-re (28.500,-Ft) lesz jogosult. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 06. 17:26
Önnek ez év áprilisában lejár a munkaszerződése. Pontosan 18-án. Május 18-ig tud táppénzre menni, ez a maximum ami passziv táppénzként jár Önnek. Utána valamit ki kell találnia, mert különben már a szülés is pénzbe kerül, ha nincsen társadalombiztosítási jogviszonya. Pl. szerződést köt a TB-vel , ez kb. havi 5 e Ft, és akkor ingyen kapja az orvosi ellátást.
Mire a baba megszületik, addigra már az új szabályok fognak Önre vonatkozni(2010.április 1-től hatályos). Ez szigorúbb feltételekhez köti majd a TGYÁS-t és a GYED-et. vagyis:A kormány 180-ról 365 napra változtattab meg a gyermekgondozási díjra (gyed) való jogosultsághoz szükséges biztosítási jogviszonyt .Eddig a gyedre való jogosultságnak egy viszonylag laza feltétele volt, hiszen ha valaki a gyermek születése, illetve a gyed folyósítása időpontja előtti két éven belül 180 nap biztosítási jogviszonyt szerzett, akkor jogosulttá vált arra, hogy a gyermek kétéves koráig az említett ellátásban részesülhessen.Ha valaki elérte a 365 napot, akkor 24 hétig jár neki a tgyás.
A gyednek sem a mértéke - amely az átlagkereset 70 százaléka, maximum a minimálbér száznegyven százaléka, 2009-ben 100.100 forint -, sem annak az időtartama nem változott.
Tehát összességében annak nincsen jelentősége, hogy eddig hány éves munkaviszonnyal rendelkezik, csak annak, hogy a szülést megelőző 365 napban biztosított volt-e vagy sem. Ha nem, akkor csak GYES-re (28.500,-Ft) lesz jogosult. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 06. 17:26
Segítségüket szeretném kérni a 2010-es munkaszüneti napokkal kapcsolatban:
A munkahelyem egy folyamatosan nyitva tartó üzlet (H-V), a nyitva tartás 10-21 óráig, vasárnap 10-20 óráig van. Nyolc hetes munkarend szerint dolgozunk, nagyjából heti négy munkanappal számolhatunk.
Munkahelyem vezetősége azt a tájékoztatást adta, hogy a beosztásunknak úgy kell elkészülnie, hogy minden ünnepnap szabadnapra essen, ezt lecsúsztatni nem lehet.
Eddig ez úgy volt, hogy egy sablon beosztás szerint, ha valakinek munkanap volt, akkor nem dolgozott, ha meg szabadnap, akkor azt lecsúsztathatja, mert hátrányban van azokkal szemben, akik aznap nem dolgoznak a „munkanapjukon”
Viszont ha dolgoztak volna az ünnepnapon, akkor azt nem fizették ki.
Kérdésem az lenne, hogy jogosan kérhetik-e az ünnepnapokon a szabadnapos beosztást, ha igen, akkor köteles-e egy másik nap szabadnapot adni, vagy azt a napot kifizetni? Esetleg spórolni szeretne a cég?
Mikor igaz a „fizetett ünnep”, illetve mikor kell szabadnapot biztosítani a munkáltatónak egy másik nap helyett?
Munkaszüneti napnak minősül az ünnepnap, ha hétköznapra esik? Ha igen, akkor kell biztosítani egy másik szabadnapot? Ha igen, az én esetemben azon a héten mondjuk 3 nem dolgozós nap van és az egyik ünnepnapra esik, akkor jár még egy nap?
Lényegében ha ünnep van, és én szabadnapos vagyok, milyen lehetőségem van azokkal szemben akik, ezen a napon dolgoznának, de nem kell, és engem emiatt ne érjen hátrány?
Segítségüket előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Gyula
A munkahelyem egy folyamatosan nyitva tartó üzlet (H-V), a nyitva tartás 10-21 óráig, vasárnap 10-20 óráig van. Nyolc hetes munkarend szerint dolgozunk, nagyjából heti négy munkanappal számolhatunk.
Munkahelyem vezetősége azt a tájékoztatást adta, hogy a beosztásunknak úgy kell elkészülnie, hogy minden ünnepnap szabadnapra essen, ezt lecsúsztatni nem lehet.
Eddig ez úgy volt, hogy egy sablon beosztás szerint, ha valakinek munkanap volt, akkor nem dolgozott, ha meg szabadnap, akkor azt lecsúsztathatja, mert hátrányban van azokkal szemben, akik aznap nem dolgoznak a „munkanapjukon”
Viszont ha dolgoztak volna az ünnepnapon, akkor azt nem fizették ki.
Kérdésem az lenne, hogy jogosan kérhetik-e az ünnepnapokon a szabadnapos beosztást, ha igen, akkor köteles-e egy másik nap szabadnapot adni, vagy azt a napot kifizetni? Esetleg spórolni szeretne a cég?
Mikor igaz a „fizetett ünnep”, illetve mikor kell szabadnapot biztosítani a munkáltatónak egy másik nap helyett?
Munkaszüneti napnak minősül az ünnepnap, ha hétköznapra esik? Ha igen, akkor kell biztosítani egy másik szabadnapot? Ha igen, az én esetemben azon a héten mondjuk 3 nem dolgozós nap van és az egyik ünnepnapra esik, akkor jár még egy nap?
Lényegében ha ünnep van, és én szabadnapos vagyok, milyen lehetőségem van azokkal szemben akik, ezen a napon dolgoznának, de nem kell, és engem emiatt ne érjen hátrány?
Segítségüket előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Gyula
Kedves Gyula!
A munkáltatók által leggyakrabban megsértett jogszabályok egyike a munkaidővel kapcsolatos.Magyarországon a Munka Törvénykönyve alapján a munkáltatónak heti két pihenőnapot kell biztosítani a munkavállalóknak, ezek a pihenőnapok nem vonhatók bele a szabadságszámításba, betegszabadság elszámolásába, stb. A vasárnapi munkavégzési, ellenkezőleg pihenési feltételeit és általános szabályait az Mt. 124. §-a teljes körűen lefedi.
Ez alapján:
általános munkarendben a pihenőnapok nem vonhatók össze, vagyis ha a nemzeti ünnepnap vasárnapra esik, akkor az adott napon és a húsvétvasárnapon és pünkösdvasárnapon történő munkavégzést illetően a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni követelmény, hogy az egyik pihenőnapnak a vasárnapot kell kiadni
A nemzeti ünnepnapokon és munkaszüneti napokon történő folyamatos gazdasági tevékenység biztosítása érdekében mikor indokolt a dolgozók munkavégzésre való kötelezése?
Az Mt. értelmében (Mt. 125. §. (5) bekezdés) munkaszüneti napokon a munkavállalóknak nem kell munkát végezniük, kivétel: Megszakítás nélküli munkarendben,
A rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében .munkaszüneti napon végzett munka díjazására vonatkozóan:
AZ Mt. 149/A. §. (1) bekezdése alapján a munkavállalót rendes munkabérén felül 50 százalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben került sor. Ez alól kivételt képez a munkavégzése folytán vasárnap is működő munkáltató, illetve munkakörben foglalkoztatott, amikor a munkabéren felül nem illeti meg a munkavállalót bérpótlék.
A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve munkaidőkereten felül végzett munka esetében a bérpótlék általános mértéke 50 százalék, amely a túlmunkavégzéssel egyenértékű szabadidővel is kompenzálható.
A munkaidő-beosztás szerint pihenőnapon elrendelt túlmunka estén a bérpótlék mértéke 100 százalék.
Távolléti díj annak jár fizetett ünnepen, aki az adott napon munkarendje szerint munkavégzésre lett volna köteles. Ha dolgozik is rajta, mert a munkáltatója megszakítás nélküli munkarendben működő munkáltató, akkor jár neki a távolléti díjon felül az alapbér, és 100% pótlék is.
Összességében elmondhatjuk, hogy az Mt. alaposan és teljes körűen szabályozza a munkaszüneti napon történő jogszerű foglalkoztatás eseteit és azok díjazását. Az olyan cégek pedig, amelyek nem veszik figyelembe a munkavállalók törvény szerint járó pihenőnapjait jogsértést követnek el, melynek egyrészt jogi, másrészt anyagi következményei (bírságfizetés) vannak. Ahelyett tehát, hogy a foglalkoztató jogszerűtlen túlmunka végzésére kötelezi a munkavállalót célszerű lenne egy-egy részmunkaidős foglalkozású ember felvételével mentesíteni - még a plusz munkaerőköltség vállalása mellett is - a szervezeti tagokat a többletmunka terhe alól.
Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 06. 15:29
A munkáltatók által leggyakrabban megsértett jogszabályok egyike a munkaidővel kapcsolatos.Magyarországon a Munka Törvénykönyve alapján a munkáltatónak heti két pihenőnapot kell biztosítani a munkavállalóknak, ezek a pihenőnapok nem vonhatók bele a szabadságszámításba, betegszabadság elszámolásába, stb. A vasárnapi munkavégzési, ellenkezőleg pihenési feltételeit és általános szabályait az Mt. 124. §-a teljes körűen lefedi.
Ez alapján:
általános munkarendben a pihenőnapok nem vonhatók össze, vagyis ha a nemzeti ünnepnap vasárnapra esik, akkor az adott napon és a húsvétvasárnapon és pünkösdvasárnapon történő munkavégzést illetően a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni követelmény, hogy az egyik pihenőnapnak a vasárnapot kell kiadni
A nemzeti ünnepnapokon és munkaszüneti napokon történő folyamatos gazdasági tevékenység biztosítása érdekében mikor indokolt a dolgozók munkavégzésre való kötelezése?
Az Mt. értelmében (Mt. 125. §. (5) bekezdés) munkaszüneti napokon a munkavállalóknak nem kell munkát végezniük, kivétel: Megszakítás nélküli munkarendben,
A rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében .munkaszüneti napon végzett munka díjazására vonatkozóan:
AZ Mt. 149/A. §. (1) bekezdése alapján a munkavállalót rendes munkabérén felül 50 százalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben került sor. Ez alól kivételt képez a munkavégzése folytán vasárnap is működő munkáltató, illetve munkakörben foglalkoztatott, amikor a munkabéren felül nem illeti meg a munkavállalót bérpótlék.
A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve munkaidőkereten felül végzett munka esetében a bérpótlék általános mértéke 50 százalék, amely a túlmunkavégzéssel egyenértékű szabadidővel is kompenzálható.
A munkaidő-beosztás szerint pihenőnapon elrendelt túlmunka estén a bérpótlék mértéke 100 százalék.
Távolléti díj annak jár fizetett ünnepen, aki az adott napon munkarendje szerint munkavégzésre lett volna köteles. Ha dolgozik is rajta, mert a munkáltatója megszakítás nélküli munkarendben működő munkáltató, akkor jár neki a távolléti díjon felül az alapbér, és 100% pótlék is.
Összességében elmondhatjuk, hogy az Mt. alaposan és teljes körűen szabályozza a munkaszüneti napon történő jogszerű foglalkoztatás eseteit és azok díjazását. Az olyan cégek pedig, amelyek nem veszik figyelembe a munkavállalók törvény szerint járó pihenőnapjait jogsértést követnek el, melynek egyrészt jogi, másrészt anyagi következményei (bírságfizetés) vannak. Ahelyett tehát, hogy a foglalkoztató jogszerűtlen túlmunka végzésére kötelezi a munkavállalót célszerű lenne egy-egy részmunkaidős foglalkozású ember felvételével mentesíteni - még a plusz munkaerőköltség vállalása mellett is - a szervezeti tagokat a többletmunka terhe alól.
Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 06. 15:29
Vagy esetleg GYES-re is mehet, ami ugye 28.500,-Ft. Vagyis a szabadságpénz és a táppénz is több mint a GYESTisztelt Ügyvédnő!
Kislányom 2008.02.07.-én született.
Januárban Táppénzem voltam, előtte két éves folyamatos munkaviszonyom volt.
Február 7.-től július 23.-ig TGYÁS-t kaptam, utána a GYED-re voltam jogosult. Ez a kislányom két éves kora után megszűnik.
Ami miatt kérdéssel fordulok Önökhöz:
Jelenleg 4. hónapos terhes vagyok. Június 20.-ra vagyok kiírva. Négy hónap van az első gyermekem után járó GYED lejárta, és a második gyermekem megszületésének időpontja között. Tanácstalan vagyok abban, hogy mit csináljak?
A GYED és a TGYÁS után jár nekem néhány nap szabi (ennek számát nem tudom).
Vegyem ki akkor, amikor vissza kellene mennem dolgozni (a munkahelyem vissza venne a szülés előtti feltétellel), majd utána menjek el Táppénzre?
A kislányom elhelyezését nem tudjuk megoldani, ezért nem szeretnék visszamenni dolgozni.
A GYES-t mikor vehetem igénybe? Vagy a férjem is megkaphatja a GYES összegét, akkor ha én táppénzre, vagy szabadságra megyek?
Ha szabadságra, és vagy táppénzre megyek, akkor is igényelhetem, ha én kérném?
A TGYÁS-t mikortól vehetem igénybe, és mennyi időre jár?
A 2010-es évre kérhetem előre a szabadság kiadását?
Többször hallottam, hogy előfordulhat, hogy érdemes lenne a GYED-et táppénzre váltani. Ez igaz? Ha most lemondanám a GYED-et és táppénzre mennék (még pár hét van hátra), akkor a szülés előtti számlára utalt munkabér után számolnák a táppénzt, vagy a szerződésben meghatározott alapbér összegéből? (a TGYÁS-t és a GYED-et az átutalt munkabérek után számolták) A második gyermek TGYÁS-a és a GYED miből lesz számolva?
Segítségüket előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Hajni
Kislányom 2008.02.07.-én született.
Januárban Táppénzem voltam, előtte két éves folyamatos munkaviszonyom volt.
Február 7.-től július 23.-ig TGYÁS-t kaptam, utána a GYED-re voltam jogosult. Ez a kislányom két éves kora után megszűnik.
Ami miatt kérdéssel fordulok Önökhöz:
Jelenleg 4. hónapos terhes vagyok. Június 20.-ra vagyok kiírva. Négy hónap van az első gyermekem után járó GYED lejárta, és a második gyermekem megszületésének időpontja között. Tanácstalan vagyok abban, hogy mit csináljak?
A GYED és a TGYÁS után jár nekem néhány nap szabi (ennek számát nem tudom).
Vegyem ki akkor, amikor vissza kellene mennem dolgozni (a munkahelyem vissza venne a szülés előtti feltétellel), majd utána menjek el Táppénzre?
A kislányom elhelyezését nem tudjuk megoldani, ezért nem szeretnék visszamenni dolgozni.
A GYES-t mikor vehetem igénybe? Vagy a férjem is megkaphatja a GYES összegét, akkor ha én táppénzre, vagy szabadságra megyek?
Ha szabadságra, és vagy táppénzre megyek, akkor is igényelhetem, ha én kérném?
A TGYÁS-t mikortól vehetem igénybe, és mennyi időre jár?
A 2010-es évre kérhetem előre a szabadság kiadását?
Többször hallottam, hogy előfordulhat, hogy érdemes lenne a GYED-et táppénzre váltani. Ez igaz? Ha most lemondanám a GYED-et és táppénzre mennék (még pár hét van hátra), akkor a szülés előtti számlára utalt munkabér után számolnák a táppénzt, vagy a szerződésben meghatározott alapbér összegéből? (a TGYÁS-t és a GYED-et az átutalt munkabérek után számolták) A második gyermek TGYÁS-a és a GYED miből lesz számolva?
Segítségüket előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Hajni
Kedves Kérdező! Kedves Hajni!
Igen amit leírt jó ötlet. Tehát papíron álljon munkába, vegye ki a szabadságát (könyvelő segít megmondani mennyi), és ha nem elég menjen el táppénzre a szülésig. A jelenlegi GYES (ami ugye 28.500,-Ft) kevesebb, mint a szabadságpénze vagy akár a táppénze, tehát inkább ez a megoldás.Igen a férje is igényelheti a GYES-t, ha Ön papíron munkába áll, sőt valamelyik nagymama is igényelheti.
A GYED és a táppénz összege megközelítőleg ugyanannyi.
Táppénz számolási módja:A táppénz összege a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kerül megállapításra.A táppénz összege kiszámításánál a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért fentieknek megfelelő jövedelem kerül figyelembe vételre.
Ha a biztosítottnak azért nem volt figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a megállapított összegnél kedvezőbb.
Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 06. 14:26
Igen amit leírt jó ötlet. Tehát papíron álljon munkába, vegye ki a szabadságát (könyvelő segít megmondani mennyi), és ha nem elég menjen el táppénzre a szülésig. A jelenlegi GYES (ami ugye 28.500,-Ft) kevesebb, mint a szabadságpénze vagy akár a táppénze, tehát inkább ez a megoldás.Igen a férje is igényelheti a GYES-t, ha Ön papíron munkába áll, sőt valamelyik nagymama is igényelheti.
A GYED és a táppénz összege megközelítőleg ugyanannyi.
Táppénz számolási módja:A táppénz összege a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kerül megállapításra.A táppénz összege kiszámításánál a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért fentieknek megfelelő jövedelem kerül figyelembe vételre.
Ha a biztosítottnak azért nem volt figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a megállapított összegnél kedvezőbb.
Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 06. 14:26
Tisztelt Ügyvédnő!
A mai napon egy fizetési meghagyást kaptam a férjem egyik volt
magánhitelezőjétől, 12 millió forintról. Több hitelet is vett fel,
ezért borzalmas tartozásba, majd bírósági procedúrába keveredett,
aminek még nem tudom mikor lesz vége. Ezekről a hiteleiről én nem
tudtam semmit, olyan titokban tartotta. Uzsorázott és nagyon elszállt
anyagilag a végére. Emiatt el kellett tünnie 2008 májusában. Nekem csak
telefonon szólt hogy költözzek a szüleimhez, mert nagyon nagy gond van.
, mert életveszélyesen megfenyegették. 2007-től egyébként már nem volt
igazi a házasságunk, valószínüleg emiatt a pénzügyei miatt változott
meg, ezért 2008-ban elváltunk. Mit tegyek, gyerekemet egyedül nevelem,
fizetni nem tudok, képtelenség. Teljesen tanácstalan vagyok. Előre is
köszönöm válaszát!
Kedves Kérdező!
A házasság alatt felvett hitelek visszafizetése a házastársakat
egyetemlegesen terheli. (Ez azt jelenti, hogy akitől be lehet hajtani,
attól behajtható). Egyetlen kivétel van, ha a másik fél nem tudott a
hitelfelvételről. Ezt azonban bizonyítani kell. Ebben az esetben csak a
férjéé az adósság. Ha bizonyítani tudja, akkor érdemes lenne pert
indítani a férje ellen, hogy a bíróság mondja ki, hogy a házasság alatt
felvett adósság csak a férjet terheli. Különben ezt a válóperük alatt
meg kellett volna tennie, és akkor most nem fájna a feje. Ha ezt nem
teszi meg örök rettegésben fog élni, és minden jövőbeni jövedelmét
tiltani fogják szinte addig amig él.
Tisztelt Ügyvédnő!
2007. május 21-től tart a jelenlegi munkaviszonyom és 2010.július 2-ra várjuk második gyermekünket.
2010. márciusáig szeretnék dolgozni, utána szeretnék táppénzre menni.
A főnököm (a könyvelője tanácsára) azt vetette fel, hogy akkor majd közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyomat, mert ha elmegyek táppénzre, akkor ő már nem akar utánam járulékokat fizetni.2010-ben (pontos dátumot nem tudok) pedig megszünteti azt a Kft-t, amelyben most jelenleg alkalmazásban állok.
4 könyvelő lett megkérdezve ez ügyben, de mindegyik azt állította, ha aláírom ezt a felmondást akkor sem lesz semmilyen hátrányos következménye a dolognak. Legfeljebb az idő közben keletkező szabadságokat fogom csak elveszíteni.
Tulajdonképpen ha megszűnik a cég, akkor nem tehetek ellene semmit sem.
De még nem szűnt meg a cég és időpontot sem tudok, hogy konkrétan ez mikor fog bekövetkezni. (Bár az is lehet, hogy nem is fog megszűnni a cég..vagy pontosabban nem mostanában..)
A napokban felvettem a kapcsolatot egy TB szakértővel is, s ő lesújtó tényeket közölt velem.
Egyrészt azt, hogy ha márciusban közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyomat, akkor csak 30 napig folyósítják majd a passzív táppénzt. Utána még esetleg jogosult lennék a terhességi-gyermekágyi segélyre, ha 42 napon belül szülök (de ez nem fog megvalósulni, mert mint már írtam, a szülés várható időpontja 2010. július 2-a, így a 42 napon belüli szülés elvileg nem biztosítható), de utána GYED-re már nem leszek jogosult.
Tehát azok az összegek amik jogosan megillet(né)nek, a cég fizetni nem akarása miatt úgy tűnik füstbe mennek..!!
A dolgot nehezíti, hogy a könyvelők félretájékoztatása miatt ezt a felmondást már alá is írtam, igaz ezen a felmondáson még nincs dátum rögzítve!
(A felmondás 3 eredeti példányban készült, s ebből a saját példányomat fel tudom mutatni, amin nincs dátum.) Vagy ez nem jelent semmit??
A segítségét kérném, hogyan lehetne semmissé tenni ezt a felmondást? Vissza lehet vonni?
Kihez forduljak? Munkaügyi Bírósághoz? S ha igen, lát esélyt arra, hogy számomra kedvezően alakuljon ez az ügy?
Nekem eszembe nem jutott volna, hogy ilyenbe belemenjek, ezt úgy szólván rámerőltették.
Ki az a birka, aki a havi nettó 100000 Ft TGYÁST illetve nettó 90000 Ft GYED juttatásait önként lecserélné az alanyi jogon járó 28500 Ft GYES-re.
Várom szíves visszajelzését ez ügyben ugyanis teljesen tanácstalan vagyok, hogy ilyenkor mit lehetne tenni.
Üdvözlettel:monyec78
2007. május 21-től tart a jelenlegi munkaviszonyom és 2010.július 2-ra várjuk második gyermekünket.
2010. márciusáig szeretnék dolgozni, utána szeretnék táppénzre menni.
A főnököm (a könyvelője tanácsára) azt vetette fel, hogy akkor majd közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyomat, mert ha elmegyek táppénzre, akkor ő már nem akar utánam járulékokat fizetni.2010-ben (pontos dátumot nem tudok) pedig megszünteti azt a Kft-t, amelyben most jelenleg alkalmazásban állok.
4 könyvelő lett megkérdezve ez ügyben, de mindegyik azt állította, ha aláírom ezt a felmondást akkor sem lesz semmilyen hátrányos következménye a dolognak. Legfeljebb az idő közben keletkező szabadságokat fogom csak elveszíteni.
Tulajdonképpen ha megszűnik a cég, akkor nem tehetek ellene semmit sem.
De még nem szűnt meg a cég és időpontot sem tudok, hogy konkrétan ez mikor fog bekövetkezni. (Bár az is lehet, hogy nem is fog megszűnni a cég..vagy pontosabban nem mostanában..)
A napokban felvettem a kapcsolatot egy TB szakértővel is, s ő lesújtó tényeket közölt velem.
Egyrészt azt, hogy ha márciusban közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyomat, akkor csak 30 napig folyósítják majd a passzív táppénzt. Utána még esetleg jogosult lennék a terhességi-gyermekágyi segélyre, ha 42 napon belül szülök (de ez nem fog megvalósulni, mert mint már írtam, a szülés várható időpontja 2010. július 2-a, így a 42 napon belüli szülés elvileg nem biztosítható), de utána GYED-re már nem leszek jogosult.
Tehát azok az összegek amik jogosan megillet(né)nek, a cég fizetni nem akarása miatt úgy tűnik füstbe mennek..!!
A dolgot nehezíti, hogy a könyvelők félretájékoztatása miatt ezt a felmondást már alá is írtam, igaz ezen a felmondáson még nincs dátum rögzítve!
(A felmondás 3 eredeti példányban készült, s ebből a saját példányomat fel tudom mutatni, amin nincs dátum.) Vagy ez nem jelent semmit??
A segítségét kérném, hogyan lehetne semmissé tenni ezt a felmondást? Vissza lehet vonni?
Kihez forduljak? Munkaügyi Bírósághoz? S ha igen, lát esélyt arra, hogy számomra kedvezően alakuljon ez az ügy?
Nekem eszembe nem jutott volna, hogy ilyenbe belemenjek, ezt úgy szólván rámerőltették.
Ki az a birka, aki a havi nettó 100000 Ft TGYÁST illetve nettó 90000 Ft GYED juttatásait önként lecserélné az alanyi jogon járó 28500 Ft GYES-re.
Várom szíves visszajelzését ez ügyben ugyanis teljesen tanácstalan vagyok, hogy ilyenkor mit lehetne tenni.
Üdvözlettel:monyec78
Kedves Kérdező!
Miért nem az aláírás előtt írt nekem? Sokkal egyszerűbb lett volna! Való igaz a TB ügyintézőnek volt igaza. Ha most aláírta a közös megegyezéses munkaszerződés megszűntetést, akkor semmiféle juttatásra nem jogosult. Passziv táppénzt a megszűnés utáni 30 napig kaphat, aztán semmi. Sőt a szülés alatt még Társadalombiztosítási jogviszonya sem lesz (hacsak nem köt szerződést a TB-vel kb. havi 5 e. Ft-ért). Tehát lemondott a táppénzről, a szabadságáról stb, sőt ha nem "időben fog szülni" akkor a GYED-ről is. Hiszen 2010.áprilisától megváltoznak a GYED igénylés szabályai.
Bírósághoz fordulhat a megszüntetés miatt elsősorban megtévesztésre hivatkozással, de a pernyertessége egyáltalán nem biztos.
A legnagyobb szívességét a munkáltatójának tette, hiszen komoly kiadásoktól kímélte meg őket!
Forduljon a lakóhelye szerinti megyei Jogi segítségnyújtó Szolgálathoz (minden megyeszékhelyen van), itt ingyenes jogi segítséget kap, mert ha nem kell fizetnie az ügyvédnek, akkor lehet, hogy érdemes megpróbálkozni akár a perrel, akár egy ügyvéd általi peren kívüli megegyezéssel.
Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 06. 13:59
Miért nem az aláírás előtt írt nekem? Sokkal egyszerűbb lett volna! Való igaz a TB ügyintézőnek volt igaza. Ha most aláírta a közös megegyezéses munkaszerződés megszűntetést, akkor semmiféle juttatásra nem jogosult. Passziv táppénzt a megszűnés utáni 30 napig kaphat, aztán semmi. Sőt a szülés alatt még Társadalombiztosítási jogviszonya sem lesz (hacsak nem köt szerződést a TB-vel kb. havi 5 e. Ft-ért). Tehát lemondott a táppénzről, a szabadságáról stb, sőt ha nem "időben fog szülni" akkor a GYED-ről is. Hiszen 2010.áprilisától megváltoznak a GYED igénylés szabályai.
Bírósághoz fordulhat a megszüntetés miatt elsősorban megtévesztésre hivatkozással, de a pernyertessége egyáltalán nem biztos.
A legnagyobb szívességét a munkáltatójának tette, hiszen komoly kiadásoktól kímélte meg őket!
Forduljon a lakóhelye szerinti megyei Jogi segítségnyújtó Szolgálathoz (minden megyeszékhelyen van), itt ingyenes jogi segítséget kap, mert ha nem kell fizetnie az ügyvédnek, akkor lehet, hogy érdemes megpróbálkozni akár a perrel, akár egy ügyvéd általi peren kívüli megegyezéssel.
Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 06. 13:59
Kedves Ügyvédnő!
Segítségét szeretném kérni egy munkajogi kérdésben. Jelenleg kisfiammal vagyok otthon Gyes-en. 2007.02.28-án született, tehát 2010.02.28-án lejár a Gyes-m. Az eddig felhalmozott szabadág száma 44. Én 2000. augusztusa óta egy cégnél vagyok munkaviszonyban, és 8 órás munkaviszonyban dolgoztam a gyermeke születése előtt. Munkáltatóm jelezte már, hogy csak 4 órában tudna vissza venni, mivel több olyan munkavállaló van, aki most kezd ill. mostanában fog kezdeni munkába állni a Gyes lejárta után, és nem szeretne létszámot csökkenteni és csak így tud vissza venni több anyukát is. Azt tudom, hogy ha napi 4 órás lenne továbbá a munkaviszonyom, ahhoz mindenképpen szerződést kell módosítani. (A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja.). Ha a munkáltató a szerződést 2010. március 01-i hatállyal szeretné napi 4 órás-ra (tehát heti 20órára) módosítani, akkor ebben az esetben a felhalmozódó szabadságot a leendő 4 órás jogviszonyból adódóan a 4 órás bérrel kell kiadni, vagy 8 órás munkabérrel kell számolni mert a 8 órás munkaviszonyban halmozódott fel? Nekem személy szerint a megfelelne a 4 órás munkaviszony, amivel élnék is, de csak a 2010.május.04-i kezdettel (ha jól számoltam ki), mikor is a munkát ténylegesen elkezdem. Kérdésem, hogy a munkáltatónak jogában áll-e a felhalmozott szabadságot kifizetnie 4 órás munkabérrel? Ha nem, akkor milyen jogaim vannak? Hogyan tudom érvényesíteni? A 4 órás szerződés módosításnak milyen dátummal kell elkezdődnie: 2010. 03.01 vagy 2010.05.04-i hatállyal? Melyik lehet jogszerű?
Várom válaszát tisztelettel és köszönettel: Mónika
Segítségét szeretném kérni egy munkajogi kérdésben. Jelenleg kisfiammal vagyok otthon Gyes-en. 2007.02.28-án született, tehát 2010.02.28-án lejár a Gyes-m. Az eddig felhalmozott szabadág száma 44. Én 2000. augusztusa óta egy cégnél vagyok munkaviszonyban, és 8 órás munkaviszonyban dolgoztam a gyermeke születése előtt. Munkáltatóm jelezte már, hogy csak 4 órában tudna vissza venni, mivel több olyan munkavállaló van, aki most kezd ill. mostanában fog kezdeni munkába állni a Gyes lejárta után, és nem szeretne létszámot csökkenteni és csak így tud vissza venni több anyukát is. Azt tudom, hogy ha napi 4 órás lenne továbbá a munkaviszonyom, ahhoz mindenképpen szerződést kell módosítani. (A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja.). Ha a munkáltató a szerződést 2010. március 01-i hatállyal szeretné napi 4 órás-ra (tehát heti 20órára) módosítani, akkor ebben az esetben a felhalmozódó szabadságot a leendő 4 órás jogviszonyból adódóan a 4 órás bérrel kell kiadni, vagy 8 órás munkabérrel kell számolni mert a 8 órás munkaviszonyban halmozódott fel? Nekem személy szerint a megfelelne a 4 órás munkaviszony, amivel élnék is, de csak a 2010.május.04-i kezdettel (ha jól számoltam ki), mikor is a munkát ténylegesen elkezdem. Kérdésem, hogy a munkáltatónak jogában áll-e a felhalmozott szabadságot kifizetnie 4 órás munkabérrel? Ha nem, akkor milyen jogaim vannak? Hogyan tudom érvényesíteni? A 4 órás szerződés módosításnak milyen dátummal kell elkezdődnie: 2010. 03.01 vagy 2010.05.04-i hatállyal? Melyik lehet jogszerű?
Várom válaszát tisztelettel és köszönettel: Mónika
Kedves Mónika!
A problémáját teljesen értem, de mint ahogy a törvény is mondja (ahogyan Ön is tudja) ez közös megegyezéses szerződés-módosítást feltételez, és mint minden ami közös megegyezésen alapszik, ezt is a felek együttesen döntik el. Mon dja meg a munkáltatójának, hogy beleegyezik a 4 órás munkába, de csak 2010.májusától kezdődően, hiszen a valódi munkába állás csak akkor történik.
A munkáltatója spórolni próbál egy fél állásra járó pénzt azzal, hogy korábban módosítani a munkaszerződését. De miután Ön engedett a 8-ról 4 -re való csökkentéssel, érveljen azzal, hogy a munkáltató is engedhet a későbbi időponttal. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 05. 13:34
A problémáját teljesen értem, de mint ahogy a törvény is mondja (ahogyan Ön is tudja) ez közös megegyezéses szerződés-módosítást feltételez, és mint minden ami közös megegyezésen alapszik, ezt is a felek együttesen döntik el. Mon dja meg a munkáltatójának, hogy beleegyezik a 4 órás munkába, de csak 2010.májusától kezdődően, hiszen a valódi munkába állás csak akkor történik.
A munkáltatója spórolni próbál egy fél állásra járó pénzt azzal, hogy korábban módosítani a munkaszerződését. De miután Ön engedett a 8-ról 4 -re való csökkentéssel, érveljen azzal, hogy a munkáltató is engedhet a későbbi időponttal. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 05. 13:34
Megnéztem a férjem munkaszerződését,de semmi mást nem találtam benne a
munkaköri leíráson kívül /az is csak annyi, hogy betanított munkás és a
személyi alapbére/. Viszont az ötös pont alatt találtam egy olyan
leírást, hogy " Jelen munkaszerződésben nem szabályozott egyéb
kérdésekben a Munka Törvénykönyve és a Kollektív Szerződés vonatkozó
rendelkezései az irányadók". Ezek szerint ami a Kollektív szerződésben
van /amire hivatkoztam Önnek is/ 3 lépcsős beosztás ez vonatkozik a
férjemre is,vagyis nem lehet munkaszerződés módosítás nélkül egy
műszakba helyezni őt. Jól látom Ügyvédnő? Ha igazam van fordulhatok
Munkaügyi Bírósághoz? természetesen ha nem tudok a munkáltatóval
megegyezni!
Áldott napot
ERzsébet
Áldott napot
ERzsébet
Kedves Erzsébet!
Csak a munkaszerződésre vonatkozik a közös megegyezés, és ebben az esetben nem módosul a munkaszerződés, tehát véleményem szerint a munkáltató nem követett el törvénysértést.
Különösen ha bizonyítani tudja, hogy a megrendelések csökkenése, a válság, és a piaci helyzet indokolta a 3 műszak helyett 1 műszak alkalmazását, akkor nincs olyan bíróság aki a férjének adna igazat.Tudnom kéne, hogy ezt mással is megtették vagy csak és kizárólag a férjét érintette ez a fajta átszervezés.
A legnagyobb probléma, hogy ha nagyon lázad a helyzete ellen, akkor átszervezésre, létszámleépítésre hivatkozva akár el is küldhetik. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 05. 13:17
Csak a munkaszerződésre vonatkozik a közös megegyezés, és ebben az esetben nem módosul a munkaszerződés, tehát véleményem szerint a munkáltató nem követett el törvénysértést.
Különösen ha bizonyítani tudja, hogy a megrendelések csökkenése, a válság, és a piaci helyzet indokolta a 3 műszak helyett 1 műszak alkalmazását, akkor nincs olyan bíróság aki a férjének adna igazat.Tudnom kéne, hogy ezt mással is megtették vagy csak és kizárólag a férjét érintette ez a fajta átszervezés.
A legnagyobb probléma, hogy ha nagyon lázad a helyzete ellen, akkor átszervezésre, létszámleépítésre hivatkozva akár el is küldhetik. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 05. 13:17
Tisztelt Ügyvédnő!
Először is köszönöm a gyors válaszát!
Belenéztem a férjem kollektív szerződésébe és ott az van írva, hogy:
"a csarnokokban dolgozó fizikai állományú dolgozók három lépcsős munkarendje előzetes beosztás alapján" és ehhez fel van sorolva a műszakok beosztási rendje. Úgy gondolom, hogy ez már elég ahhoz, hogy szerződés módosításra tartson igényt a férjem ha csak egy műszakban akarják őt foglalkoztatni. A másik kérdésem az lenne, hogy mint említettem az előző levelembe 2 éves kisfiúnk betegsége miatt volt táppénzen a férjem 30 napot meghaladóan. A munkahely nem fizette ki részére az étkezési bont az mondva, hogy az nem jár táppénzes időszakra. A gondom az, hogy ennek a leírását sem találom sehol a kollektív szerződésben és a munkaügyis hölgy is csak annyit mondott, hogy ez adható. Én ezzel egyet értek csak miért nincs szabályozva az, hogy mikor adja a munkáltató? Ennek a hiányára hivatkozva kérhetem-e a bon kifizetését?
Áldott napot
Erzsébet
Először is köszönöm a gyors válaszát!
Belenéztem a férjem kollektív szerződésébe és ott az van írva, hogy:
"a csarnokokban dolgozó fizikai állományú dolgozók három lépcsős munkarendje előzetes beosztás alapján" és ehhez fel van sorolva a műszakok beosztási rendje. Úgy gondolom, hogy ez már elég ahhoz, hogy szerződés módosításra tartson igényt a férjem ha csak egy műszakban akarják őt foglalkoztatni. A másik kérdésem az lenne, hogy mint említettem az előző levelembe 2 éves kisfiúnk betegsége miatt volt táppénzen a férjem 30 napot meghaladóan. A munkahely nem fizette ki részére az étkezési bont az mondva, hogy az nem jár táppénzes időszakra. A gondom az, hogy ennek a leírását sem találom sehol a kollektív szerződésben és a munkaügyis hölgy is csak annyit mondott, hogy ez adható. Én ezzel egyet értek csak miért nincs szabályozva az, hogy mikor adja a munkáltató? Ennek a hiányára hivatkozva kérhetem-e a bon kifizetését?
Áldott napot
Erzsébet
Kedves Erzsébet!
A közös megegyezéses módosítás a munkaszerződésre vonatkozik, nem a kollektív szerződésre. A munkaszerződését kell megnézni, hogy ott milyen munkarendben alkalmazták őt. A kollektív szerződés módosítására más szabályok vonatkoznak. Munkaügyi bíróságon csak a munkaszerződésével tud érvelni.
Az étkezési bónnal kapcsolatban viszont igaza van. Azt valahol szabályozni kell, hogy ki és milyen feltételekkel kaphat. Igaz, hogy egy csak adható juttatás, de a munkáltatónak arra nincsen joga, hogy egy-egy embernél eldöntse, hogy ad vagy nem, és mikor ad. Meg kell kérdezni, hogy hol van ez szabályozva (SZMSZ, üzemi tanácsi rendelkezés, kollektív szerződés stb.) Ha nincsen sehol szabályozva, akkor az egyenlő bánásmód elve alapján akkor is jár, ha betegállományban van. Vannak munkahelyek, akik kikötik, hogy 15 napon túli betegállomány esetén nem jár. De ezt egységesíteni kell, nem lehet negatív megkülönböztetést tenni. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 05. 08:19
A közös megegyezéses módosítás a munkaszerződésre vonatkozik, nem a kollektív szerződésre. A munkaszerződését kell megnézni, hogy ott milyen munkarendben alkalmazták őt. A kollektív szerződés módosítására más szabályok vonatkoznak. Munkaügyi bíróságon csak a munkaszerződésével tud érvelni.
Az étkezési bónnal kapcsolatban viszont igaza van. Azt valahol szabályozni kell, hogy ki és milyen feltételekkel kaphat. Igaz, hogy egy csak adható juttatás, de a munkáltatónak arra nincsen joga, hogy egy-egy embernél eldöntse, hogy ad vagy nem, és mikor ad. Meg kell kérdezni, hogy hol van ez szabályozva (SZMSZ, üzemi tanácsi rendelkezés, kollektív szerződés stb.) Ha nincsen sehol szabályozva, akkor az egyenlő bánásmód elve alapján akkor is jár, ha betegállományban van. Vannak munkahelyek, akik kikötik, hogy 15 napon túli betegállomány esetén nem jár. De ezt egységesíteni kell, nem lehet negatív megkülönböztetést tenni. Dr. Knáb Gabriella 2010. 01. 05. 08:19
Elejére | Előző | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | Következő | Végére
hirdetés
hirdetés
Rovatajánló
A klóros uszodavíz növeli az asztma és allergia kockázatát
Nemrégiben láttak napvilágot azok a kutatások, amelyek szerint a kisgyerekek klóros vízben történő úszóedzései ...
Szórakoztató matematika iskolás gyerekeknek
A diákok közül sokan félnek a szöveges feladatoktól pedig izgalmasak és nagyon fejlesztik a gondolkodást.Legfrissebb hirdetések a közvetítőben
D. Márta
(Bejárónő) Segítségre van szüksége a házimunkában?Megbízható, figyelmes segítséget vállalok ...
Kara Mihályné
(Babysitter) Gyermekfelügyeletet vállalok Budapesten. Gyermekszerető, megbízható, talpraesett, ...
Kohajda József
(Magántanár) Budapest XXII. kerületében (Budatétény) történelemből magánórákat adok.
Kunné Vámos Gabriella
(Gyógytornász) Gyógytornász házhoz megy Szegeden és környékén
Julianna
(Babysitter) Gyermekfelügyelet, korrepetálásProgramajánlatunk a mai napra
Webshop ajánló
