Szeptember 30-án, azaz pénteken este, 18 órától 22 óráig várja az állatkertészet iránt érdeklődőket a Fővárosi Állat- és Növénykert a Kutatók Éjszakája kezdeményezés keretében. A programok helyszíne az állatkerti Nagyszikla belsejében kialakított Varázshegy lesz, ahová nem az Állatkert főbejáratán, hanem az elefántházi kapun lehet majd bejutni. A részvételhez előzetes regisztrációra van szükség, regisztrálni a Kutatók Éjszakája honlapján lehet (https://app.kutatokejszakaja.hu/intezmenyek/fovarosi-allat-es-novenykert).

Az Állatkert szakemberei az est folyamán hét előadással, valamint interaktív állomásokkal adnak ízelítőt az állatkerti szakmai munkából és annak tudományos alapjaiból. A programokon elősorban felnőtteket, középiskolásokat, illetve általános iskola felső tagozatán tanuló gyermekeket várnak. Az előadások témái az alábbiak lesznek:

• 18.30 – Állatkerti állatorvoslás (előadó: dr. Hoitsy Márton);
• 19.00 – Hogyan mentették meg az állatkertek a vadlovakat? (előadó: Sándor István);
• 19.30 – Cetkutatás az Ománi-öbölben (előadó: Varga Nikolett);
• 20.00 – Így neveld a... dajkacápádat! (előadó: Csehó Lilian);
• 20.30 – Ízeltlábúak az Állatkertben (előadó: Benyó András);
• 21.00 – Állat-növény interakciók (előadó: Serdült Ádám);
• 21.30 – Mit esznek az állatkerti állatok? (előadó: Hanga Zoltán)

Az interaktív állomáshelyeken további titkokat fednek fel az állatkerti munkatársak. Például azt, hogy hogyan működik a kábítólövedék és a célba juttatására használt fúvócső, hogy hogyan próbálják álcázni magukat az ízeltlábúak, hogy hogyan mentik az Állatkertben a segítségre szoruló vadállatokat, vagy hogy mi minden kell a tengeri állatok gondozásához és egészségvédelméhez.

Az Állatkert által a Kutatók Éjszakájára szervezett programok középpontjában az állatkertészet áll. Ez egy olyan alkalmazott multidiszciplína, amely összefogja, integrálja a zoológia, az élettan, az állatorvostudomány, a genetika, a botanika, a kertészet, a természetvédelmi biológia, a takarmányozástan, a pedagógia, a műszaki tudományok, a közgazdaságtan és még számos más tudományterület eredményeit, amelyek mind szükségesek az állatkertek működtetéséhez, fenntartásához. Magát az állatkertészet elnevezést Móra Ferenc már 1926-ban használta.

A programkínálatában az Állatkert különleges figyelmet szentel a tengerek és óceánok élővilágának. A városligeti intézmény ugyanis csatlakozott az ENSZ által meghirdetett, 2021-től 2030-ig tartó Óceánok Évtizede programhoz.

*    *    *

A Kutatók Éjszakája az Európai Bizottság Marie Sk³odowska-Curie Actions programjának kezdeményezésére 2005-ben indult. Magyarországon 2006 óta rendezik meg. A Fővárosi Állat- és Növénykert most először szervez saját programokat a Kutatók Éjszakájára, bár korábban már előfordult, hogy más intézmények programjához csatlakoztak. A hazai állatkertek közül egyedül a budapesti vesz részt a Kutatók Éjszakáján.

Az állatkerteknek a tudomány művelése, illetve a kutatás is fontos küldetése, amellett, hogy ezek az intézmények természetközeli szabadidős programot és élményeket kínálnak a nagyközönségnek, illetve oktatással, ismeretterjesztéssel, környezeti neveléssel, valamint természetvédelemmel, a veszélyeztetett fajok megőrzésével is foglalkoznak. A kutatásoknak az állatkertek nemzetközi szakmai közösségében általában is nagy hagyományai vannak, és ez igaz a Fővárosi Állat- és Növénykertre is.