Magyarországon a kamasz diákok 25%-a nyilatkozott úgy, hogy bántalmazták az elmúlt néhány hónapban az iskolában, 38%-uk pedig verekedett az elmúlt egy évben.

Az "Egy mindennapos lecke: állítsuk meg az erőszakot az iskolákban" (An Everyday lesson: #ENDviolence in Schools) jelentés kimondja, hogy a tanintézményen belüli, diákok közötti agresszió része szinte minden gyermek életének, legyen szó szegény vagy gazdag országról.
 

A felmérés legfontosabb tapasztalatai:
 

• Globálisan a 13-15 év közötti korosztályban háromból egy gyermek tapasztal erőszakot az iskolában, és nagyjából ugyanilyen arányban maguk is részt vesznek verekedésekben.
• Tízből három diák maga is beismerte, hogy olykor erőszakos társaival szemben.
• 720 millió iskolás gyermek él olyan országban, ahol a testi fenyítés nem teljesen tiltott az iskolákban.

A lányokat és a fiúkat is érinti az iskolai erőszak, angol nevén bullying jelensége, ám míg a lányok főleg pszichológiai bántalmazásnak vannak kitéve, a fiúkat több fizikai abúzus és fenyegetés éri.

A jelentés 38 fejlett ipari országban is összevetette a 13-15 éves gyerekek válaszait arra a kérdésre, hogy az utóbbi néhány hónapban voltak-e bántalmazás áldozatai, vagy részt vettek-e verekedésben az elmúlt egy évben. Magyarországon a gyerekek 25%-a mondta azt, hogy bántalmazták valamilyen módon a társai az iskolában, 36%-uk pedig arról vallott, hogy részt vett verekedésben az elmúlt egy hónapban.

A térségben Szlovákiában 25%-ot bántalmaztak és 38% verekedett, Ausztriában 35% és 31% az arány, Szlovéniában 21% és 32%. A legtöbb diákot Litvániában bántalmazzák társai (52%), a legkevesebbet Örményországban (7%).

Magyarországon a diákok 51%-a válaszolta azt, hogy valamilyen módon részese volt az erőszaknak: vagy bántalmazták, vagy verekedett az elmúlt hónapokban. Svédországban a legjobb a helyzet (28%), míg Litvániában a legrosszabb (66%). A környező országok – Ausztria (51%), Szlovákia (51%), Románia (54%) – adatai nem sokban térnek el a magyartól, egyedül Horvátország emelkedik ki a mezőnyből a 41%-os eredménnyel. Összességében elmondható, hogy a legjobban a skandináv országok szerepeltek. Az Egyesült Királyság 34%-os eredménye jónak mondható, Németországban 42% volt az igenek aránya, Olaszországban 37%, Oroszországban pedig 53%.  

Az iskolai erőszak mértéke nem feltétlenül függ össze azzal, hogy egy ország milyen gazdasági helyzetben van. Afganisztánban a diákok 41 %-a jelezte, hogy részt vett verekedésben az elmúlt 12 hónapban, Bangladesben ez az arány mindössze 21%-os, míg az afrikai Dzsibutiban 60%-os.

Az UNICEF jelentése leszögezi, hogy a fegyveres erőszak az iskolákban továbbra is halálos áldozatokat követel, digitális világunkban pedig megjelent a cyberbullying, vagyis a netes zaklatás jelensége is, amikor a közösségi médiát a megalázás, kiközösítés eszközeként használják fel az erőszaktevők.

"Az oktatás az alapja a békés társadalmak építésének, mégis gyerekek milliói számára maga az iskola sem biztonságos" – mondta Henrietta Fore, az UNICEF igazgatója.
"A diákokat egyre több veszély fenyegeti, többek között fizikai erőszak, szexuális zaklatás, fegyveres fenyegetés. Rövidtávon ez befolyásolja a tanulási lehetőségeiket, hosszútávon pedig depresszióhoz, szorongáshoz és akár öngyilkossághoz vezethet" – jelentette ki Fore.

Indexkép: shaw.af.mil