A serdülőkorban érve a gyermekünk azzal szembesül, hogy változik. Változik biológiai, szociális és intellektuális téren egyaránt. 

Sokszor egyfajta előfeltételezés, hogy a serdülőkor problémás, de vajon ez tényleg így van? 

Erikson elmélete szerint ebben az életszakaszban történik az identitás, az énazonosság kialakítása. Hogy ez mennyire nehéz feladat a serdülő számára, azt befolyásolják az addigi fejlődés problémái vagy kiegyensúlyozottsága. Azt sem szabad elfelejteni, a serdülőkor problémái a társadalmi elvárásoktól és a környezet nyújtotta segítségtől vagy éppen nehézségektől is függhetnek.

A serdülőkor "feladatai” Havinghurst szerint (B. Kádár, 1997):

1. A testkép elfogadása és a biológiai változásokhoz való alkalmazkodás

Szülőként gyakran szembesülünk azzal, hogy az általunk szeretett gyermekünk, akit mi csodálatosnak tartunk, nem fogadja el magát. Nem tud mit kezdeni a benne zajló változásokkal. Ebben nagy segítséget nyújthatunk. Helyes visszajelzéseket adhatunk, de éppúgy el is ronthatunk dolgokat. 

Ha nagynak látja az orrát, nincs megelégedve az alkatával, fontos, hogy mi a helyes irányba tereljük. Jó dolog, ha az egészséges táplálkozásra biztatjuk, de az már kevésbé, ha azt mondjuk neki, hogy “Így is nagy a feneked, ne egyél még egy hamburgert!” Helyette mondhatjuk azt, hogy “Szeretnék valami sportot elkezdeni, esetleg esténként futni. Van kedved velem tartani?”

2. Azonosulás a nemi szereppel

Ebben a korban kezd ténylegesen elválni, hogy mit is jelent a nemi identitás. A serdülő keresi önmagában a nőt, a férfit, és amikor kívülről rámutatnak erre, akkor sokszor nem tud még mit kezdeni vele. Nem helyes, ha ilyenkor elvicceskedjük ezt. A humornak nagy szerepe van mindig a gyermeknevelésben, de komoly károkat lehet vele okozni ebben a korban és inkább visszahúzódóvá teszi a serdülőt és hosszú időre elbátortalaníthatja, vagy más esetben a szülő - serdülő kapcsolat kárára megy. 

3. A kortárskapcsolatok

A serdülők szülei sokszor nehezen veszik ezt az akadályt. A serdülő figyeli, hogy a kortásainak mi fontos és inkább afelé mozdul. A szülő pedig kiesik egy időre a a rózsáskosárból és kicsit csalódott lehet, hogy “magára hagyták”. Jó tudni, hogy ha jó az alap, ezek a serdülők visszatérnek.

4. Érzelmi függetlenedés a szülőktől és általában a felnőttektől

Kicsit az előző “feladattal” összefügg. Ahogy elmozdul a kortárs csoport felé a serdülő, óhatatlan, hogy távolodjon tőlünk. Egy kedves barátom egyszer azt mondta erre, hogy “olyan ez, mint a fióka és a fészek esete. A fiókák ki-kirepülnek egészen addig, amig egyszercsak már nem térnek vissza, mert lesz saját fészkük”. Ez idő és tanulási folyamat. Nem megy magától és sokszor jár sérülésekkel. Legyen ott az a fészek, amibe biztonságosan visszatérhet egy-egy kirepülés után!

5. Felnőtt társadalmi szerep kialakítása, pályaválasztás

A serdülők folyamatosan monitorozzák a környezetüket, a felnőtteket a közelükben, a pedagógusokat, akik példák előttük.  Leginkább akkor tudunk nekik segíteni, ha egy jó példát élünk eléjük. A pályaválasztásnál fontos, hogy ténylegesen kíváncsiak legyünk rájuk, hogy bennük mi van. Legyen szabadságuk kimondani dolgokat, kétségeket. Segítsük a próbálkozásaikat! Ez az egyik vesszőparipám is. Ne szégyeljünk segítséget kérni a pályaválasztásban külső szakembertől, nevelési tanácsadótól.

6. Párválasztás, felkészülés a családalapításra

Bár ilyenkor a legritkább esetben történik tényleges párválasztás, de a serdülők fejében megjelenik a gondolat, hogy esetleg neki is lesz majd családja, vagy épp az ellenkezője, hogy ő nem szeretne családot. A példát már nem is említem, hogy ezzel muníciót adhatunk, de azt igen, hogy a legtöbb, amit talán ekkor kezdhetünk ezzel a helyzettel, hogy beszélgetünk velük. Arról nem is beszélve, hogy itt erősen előjön a negatív példa is, amit láthattak. Ha a mi házasságunk, párkapcsolataink sikertelenek voltak, akkor sajnos mindenképpen fontos, hogy beszélgessünk erről, hogy vajon mi volt ennek az oka. Hogyan lehet ezt jól is csinálni. Persze nem azt mondom, hogy itt kezdjünk el papolni, hogy “én elrontottam fiam, de neked még van esélyed”, hanem őszinte beszélgetésekre gondolok. Mi mit gondolunk a nőkről, férfiakról. Mi lett volna nekünk segítség? 

7. Felelősségteljes viselkedés

Ha van valami, ami nagyon jellemző erre a korra, akkor az az igazságérzet és a serdülő által vélt igazsághoz való ragaszkodás. Nem tanácsolom senkinek sem azt, hogy ezt az igazságot szétbombázza. Egyszerűen próbáljuk megismerni a serdülő véleményét, meglátásait! Csodáljuk benne egy kicsit azt a felnőttet, akivé válni szeretne! Támogassuk, ha valamiben felelősséget vállal, még akkor is, ha azt látjuk, hogy otthon meg nem végezte el a feladatát, nem mosogatott el, pedig ő a soros és nem vitte le a szemetet. Különben is a szobája is milyen? 

8. Ideológiai és morális elköteleződés

Talán az egyik legnehezebben kezelhető terület. Itt ugyanis komoly ellentétbe kerülhet a szülő - serdülő páros. 

Ha a serdülő konzervatív, szabályokkal teli családban nevelkedett, komoly válságot okozhat a család rendszerében, ha ennek az ellenkező oldalára áll, de ugyanolyan nehezen élheti meg egy liberálisabb felfogású család, hogy a csemetéje hirtelen vallásos elköteleződés felé hajlik, vagy konzervatív irányba mozdul. Erre az esetre is él az, hogy ha jók az alapok és a gyermek alapvetően biztonságban volt a származási családjában, akkor előbb-utóbb közelednek egymáshoz az ideológiai és morális megélések. 

Végezetül fontos kitérni arra, hogy mindezek az egészséges serdülőkori fejlődésre vonatkoznak. Természetesen ebben a korban is előfordulhat átlagtól való eltérés, deviancia. Talán a legfontosabb, hogy tudjanak a szülők segítséget kérni, ha megakadt a kommunikáció a serdülő és közöttük. 

Az hogy mit gondolunk, hogy mi történik a gyermekünkkel és mi a valóság, nem mindig ugyanaz. Ebben egy jó szakember segíthet, arról nem is beszélve, hogy mi szülőként vagyunk a gyermekünk mellett, a szakember, meg a szakmaiságával, ismeretével, ami akár több évtized előnyt is jelenthet neki. Egyszerűen fogalmazva, ő már látott olyat.

Kép: SplitShire fotója a Pexels oldaláról