Sok szakértő hirdeti manapság, hogy a gyerekeknek szabadságot kell adni, de a legtöbben rosszul értelmezik ezt a tanácsot. Azonban az sem jó, ha mindig mindent eldöntesz, elvégzel helyette, mert egyszerűen nem fog boldogulni egyedül. Engedni vagy nem engedni, ez itt a kérdés. Lássunk egy egyszerű példát!

Ne arra gondolj, hogy megcsinálod helyette a leckét, hiszen ezt nyilván nem teszed meg. Ha azonban minden este veszekszel, hogy írja meg a házi feladatát, csupán azt szűri majd le, hogy azért kell megírnia, hogy téged elhallgattasson. Pedig egy bizonyos kor után - közeledve a középiskola végéhez - el kell jutnia oda, hogy saját jól felfogott érdeke legyen a suli elvégzése, és a jó eredmények. Ezt úgy érheted el, ha nem macerálod minden percben – ha elfelejti az esti tanulást, megtapasztalja a szégyenérzetet, ami a sikertelen felelettel jár. Egy egyes nem a világ, de következő alkalommal már magától azon lesz, hogy ezt elkerülje, ami pedig fontos lépés a függetlenség felé. Gondolj arra, hogy felnőtt korában sem fogsz ott állni mögötte a munkahelyén, hogy emlékeztesd, el kell végeznie a feladatait.

Állítsatok fel általános irányelveket és ennek mentén szervezzétek az életet. Meglátod, bizonyos szempontból szabadságot és nyugalmat biztosít majd nektek, ha okosan alkotjátok meg a szabályrendszert. A fenti példánál maradva: a „minden este leckeírás ellenőrzéssel” nem jó szabály, ellenben a „rossz jegyekért büntetés jár” már hasznosabb. Utóbbi esetben a gyerek saját döntése, hogy elkerüli a kellemetlen helyzetet vagy sem. Most szólunk: lesz, hogy bevállalja. Számíts rá és ne görcsölj. Hagyd hibázni! Ha bizonytalan vagy, olvasd el cikkünket arról, mi normális és mit nem nézhetsz el neki!

Ahhoz hogy független és sikeres legyen, te tudsz eszközöket a kezébe adni, azonban nem szabad egyszerre rázúdítanod minden döntés felelősségét. Ha hirtelen elengedsz minden gyeplőt, a gyerek könnyen megrészegül hirtelen jött szabadságától.  Csak lépésenként haladjatok, neked kell felmérned, mit várhatsz el tőle. Ha könnyen meghozható, kis döntésekkel kezdesz, biztosan jól fog dönteni: ezzel bizonyítva számodra, hogy készen áll a nagyobb felelősség kezelésére is. Az apró lépéseket már a kamaszkor előtt, egész kis korban elkezdhetitek megtenni. A lényeg, hogy okosan fogj hozzá. Ha januárban a csizmái közül választhat reggel az oviba induláskor, önállóságra tanítod. Ha az összes cipője közül kell döntenie, az túl nagy szabadság, ráadásul ha a szandálja mellé teszi a voksot, pácban vagy: ha nem engeded abban elindulni, a visszavont ígéret miatt hiteledet veszted előtte, ha pedig belemégy, egy kiadós tüdőgyulladást kockáztattok. Azt pedig meg ne kérdezd, mit szeretne reggelizni! Hacsak nem akarsz csokiba mártott cukrot és kakaót felszolgálni. Arról ellenben nyugodtan dönthet, mi legyen a kenyerén: vaj vagy lekvár. A dolog kulcsa, hogy gondolkodj előre, milyen reakcióra számíthatsz és ez a kamaszodó csemetékkel sincs másképp.

Íme, néhány ötlet, mit bízhatsz egy tizenévesre és hogy miért légy óvatos:
 

• Mikor feküdjön le aludni – ha másnap nem engeded elaludni, igazolva a mulasztott óráit, megtapasztalja az éjszakázás negatív következményeit és hamar rájön majd, hogy nem a te dilid a korán fekvés.
• Barátságok felügyelete – legalább a nevek szintjén légy tisztában a baráti körével, de ha nem sejtesz veszélyes srácot köztük, nem kell mindenkit teljesen átvilágítani. Hogy rossz megérzés esetében mi a teendő, abban segítséget nyújt cikkünk a mérgező barátokról.
• Döntse el ő, mikor végzi el a házimunkát – na, nem azt, hogy elvégzi-e egyáltalán, mert akkor várhatsz ítéletnapig, hogy kikerüljön a szemét. Legyen egy határidő, az viszont legyen rugalmas.
• Több szabadság az elektromos kütyükkel – azért légy óvatos, hogy ne csak a digitális világ létezzen számára.
• Engedd el olyan helyre, amit nem ellenőriztél előzőleg – persze ne az első bulija legyen ismeretlen területen, de ha úgy látod, hogy következetesen jól választ és nem a balhés klubokba járás vonzza, megbízhatsz az ítéletében.
• Vállalhat diákmunkát – amíg nem megy a suli és a kipihentség rovására, engedd dolgozni, így több legyet ütsz egy csapásra, hiszen a munka felelőssége mellett a pénz beosztását is elkezdi megtanulni.
• Szerezhet jogsit – magasabb szinten lévőknek való kihívás, ehhez nagyon meg kell bíznod gyermekedben, ezért ne az elsők közt ajánld fel neki. Kombinálható viszont az előbbi ponttal, nem olcsó mulatság, amire maga keresheti meg a pénzt.

Úgy érzed megcsúsztatok, túl sokat engedtél? Vagy valahol nem jó irányt vettek gyermeked dolgai, visszaélt a rábízott felelősséggel? Akkor vonj vissza néhány engedményt és előnyt. Ez is arra tanítja majd, hogy minden döntésének következménye van, nem árt hát az elővigyázatosság. A viselkedését figyeld, ő maga fogja elárulni neked a tetteivel, mennyi szabadságra, felelősségre áll készen. Ez a „húzd meg - ereszd meg” játék nem egyszerű, nehéz megtalálni az egyensúlyt, ezért mindig ügyelj, hogy ne csapongj a szélsőségek között, mert azzal a gyereket is összezavarod. Kerüld a hirtelen döntéseket, légy megfontolt. Így a gyerekedben is kialakul a bizalom, tudja, hogy hozzád fordulhat és kérhet tőled, mert megbízol benne. Végső soron pedig ez a legfontosabb.

betöltés...