Fontos, hogy fény derüljön a kiváltó okra. Először is különbséget kell tenni étvágytalan gyermek és válogatós gyermek között. Ha csak válogatásról van szó, egyszerűbb trükkök segítségével könnyedén kedvet csinálhatunk az evéshez.

Csecsemőkorban az elválasztás időszakában nem csoda, ha a kisded nem szívesen fogadja el az ételeket. Neki minden étel újdonság, és idő kell hozzá, hogy egy-egy új ízhez hozzászokjon. Ilyenkor nem kell minden nap újfajta étellel kínálni, hanem akár napokig is egyfajtával érdemes próbálkozni, amíg megbarátkozik az adott étel ízével. Ehhez természetesen sok türelemre van szükség.

Mivel a kicsiknek is lényeges, hogy a családtagok együtt étkezzenek, nyugodt környezetben, ezért ezt meg kell teremteni számukra. Jó, ha az étkezések nagyjából azonos időpontokban zajlanak. A kisgyermek tányérján lehet valamilyen mesefigura. Ha megette az ebédjét, akkor a jutalma legyen, hogy felbukkan a számára kedves motívum.
Mikor kicsit nagyobbak az ételek díszítésével is próbálkozhatunk. Különféle alakzatokat készíthetünk egyszerű hozzávalókból, például kenyérre helyezett felvágottakból, zöldségből mosolygó fejecskét varázsolhatunk.

Gyakran ott követjük el a hibát, hogy hagyjuk gyermekünket az asztalnál játszani vagy tv-t nézni. Ez eltereli a figyelmét az evésről. Mindemellett nehéz leszoktatni róla, ha egyszer hozzászokott. Az asztalra helyezhető például a kedvenc játéka, de ne hagyjuk, hogy hozzányúljon, csak nézegetheti. Ez még motiválhatja is arra, ha megette az ebédjét újra folytatódhat a játék. Érdemes a gyermeket bevonni a vásárlásba, hogy segítsen az alapanyagok beszerzésében, és közben megbeszélheti a szülővel mit is enne szívesen. Fontos hogy gyermekünknek sose mutassuk ki, hogy idegesek vagyunk amiatt, hogy ő nem akar enni. Ezzel csak fokoznánk a problémát, mivel úgy érezné, hogy minden az ő étkezése körül forog. Egyszerre kisebb adagokkal kell próbálkozni. Amikor egy nagy tányér ételt teszünk a kicsik elé, csak frusztrációt okozunk bennük, hiszen látják, hogy azt ők úgyse tudják elfogyasztani.

Ha már minden trükköt bevetettünk, és továbbra sem eszik gyermekünk, csak utána érdemes orvoshoz fordulni. Egy teljes vérkép vizsgálat felfedheti a valódi problémát. Vitaminhiány esetén általában megoldja az étvágytalanságot, ha jobban odafigyelünk a változatos étrendre, és napjában többször kínáljuk gyermekünket zöldséggel és gyümölccsel. A C-vitamin, és a B-vitamin család köztudottan étvágyfokozó hatásúak. Ha például vashiányról van szó, ennek pótlásával is megjöhet az étvágy.

Legjobb természetes alapanyagokból biztosítani a szervezet működéséhez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat, de egy jól összeállított multivitamin készítmény is csodát tehet.
A rostdús táplálkozás is eredményhez vezethet, főleg ha székrekedés is fennáll, mivel a rostok segítik a gyomor-bél motilitását. Legfőképp a teljes kiőrlésű kenyerek és a gabona magvak sorolhatók ide.

Kipróbálható a keserű gyógyteák fogyasztása is. Hatására az emésztőenzimek működése fokozódik, így az étvágy is nő. Vannak olyan szülők, akik a homeopátiás készítményekben bíznak. Ezek is eredményre vezethetnek, de a lényeg hogy gyógyszerekhez csak a legvégső esetben forduljunk.

Egyre gyakoribb probléma lett manapság az ételallergia és az ételintolerancia. Mindkettő okozhat étvágytalanságot és súlyállást is. Előbbit immunreakció kíséri. Kisgyermekkorban a tejfehérje allergia szokta a legtöbb problémát okozni.

Ha egy táplálékot nem vagyunk képesek megfelelően megemészteni, akkor az adott anyag a kelleténél tovább tartózkodhat a tápcsatornában. Emellett a bélbolyhokat is károsíthatja ez a folyamat, ami akár egy gyulladásos állapotig mehet el. Ezek után a tápanyagok felszívódása sem lesz megfelelő, így nem is várhatjuk el, hogy gyermekünknél súlygyarapodás következzen be. Amikor kiiktatjuk az étrendünkből az allergizáló tényezőt, gyomor és bélrendszerünk néhány hét alatt teljesen regenerálódni tud és újra képes lesz a normál működésre. Táplálékintolerancia esetén nincs immunreakció, de mégis különféle tünetekkel reagálunk bizonyos ételekre. A lisztérzékenység és a tejcukor érzékenység sorolható ebbe a csoportba. Lisztérzékenység esetében a glutén a bűnös, utóbbinál pedig egy hiányzó enzim. A tünetek skálája nagyon széles lehet, de leggyakrabban hasfájás és hasmenés is kíséri az étvágytalanságot.
Ha fennáll a gyanú, hogy valamilyen ételre érzékeny gyermekünk, szintén javasolt egy alapos kivizsgálás. Ilyenkor bőrön végzett teszt és vérvizsgálaton alapuló teszt is a segítségünkre lehet.

Vannak olyan gyermekek, akik valamilyen lelki okból kifolyólag utasítják vissza az ételt. Ha erre gyanakszunk javasolt pszichológus szakembert is felkeresni, mivel egy jól irányzott beszélgetés is sokat lendíthet a dolgokon. A főként kamaszkorban kialakuló anorexia és a bulímia is lelki eredetű okokra vezethető vissza. Amit mindenképp jegyezzünk meg, hogy sose erőltessünk semmit csemeténkbe, mert megundorodhat tőle. Lehetőleg legyünk nyugodtak és tudjuk, mikor kell szakemberhez fordulni.

Szekeres Anita
dietetikus

Forrás: Bethesda Gyermekkórház
Fotó: Serge Bertasius Photography - FreeDigitalPhotos.net

betöltés...