Ha allergiás a szülő, a gyermek is az lesz?

A 6 éves Julinak tavaly szénanáthás, valamint enyhe asztmás tünetei jelentkeztek május – június - július folyamán, a pázsitfüvek virágzásakor. Húgánál, Panninál már 6 hónaposan ekcémát (allergiás bőrbetegséget) diagnosztizáltak, majd egyévesen ételallergiája is kialakult. Az édesapjuk szintén allergiás, tinédzser kora óta könnyezés, szemviszketés, orrfolyás, torokviszketés zavarja a nyár végi, ősz eleje időszakban. Az édesanya egészségesnek érzi magát, bár az utóbbi években kerüli a liszt tartalmú ételeket, és azóta jobban érzi magát, mert megszűntek a hasi puffadásos panaszai.

Nemcsak a gyermekeknek, hanem minden allergiás családtagnak javasolt a teljes körű allergológiai szakorvosi kivizsgálás. Hiába régóta felismert és tudott a betegség, annak stádiumát (az állapot pontos meghatározását), a rizikók becslését és specifikusabb kezelések indítását a klasszikus allergiavizsgálatokat kiegészítő molekuláris allergiadiagnosztika segítheti. A vizsgálat ugyanis lényegesen pontosabb diagnózist eredményez, amellyel célzottabbá válhat az allergia kezelése.

Ez annyit jelent, hogy a beteg kórtörténete, valamint a vizsgálatok eredményeinek tükrében:

• légúti allergiákban (Julinál és az édesapánál) a hagyományos tüneti gyógyszerek mellett/helyett célzottabban kezdhető el a gyógyulást segítő allergén immunterápia,
• a diéták meghatározása  (az édesanyánál) pontosabbá válik, szigorúbbá tehető vagy enyhíthető.
• az életveszélyes állapotok kockázata esetén (pl. súlyos ételallergiában) felírható az életmentő adrenalint tartalmazó autóinjektor. 

Az allergiás betegségek (pl. szénanátha, allergiás asztma, ekcéma, ételallergia) kivizsgálása kiegészülhet táplálék intoleranciák (pl. laktóz érzékenység), glutén szenzitivitás kimutatásával és kezelésével.  Ezt követően folyamatos ellenőrző vizsgálatokkal  a betegek szoros nyomon követése következik, ahol figyelemmel kísérjük a változásokat - azaz a javuló, stagnáló vagy romló tendenciákat.  A modern laboratóriumi módszereknek köszönhetően előre tudjuk jelezni a gyógyulás ütemét, a további rizikókat, és szükség esetén terápiamódosítást végzünk.

A kivizsgálási folyamat és a gondozás során nagyon fontos a jól működő orvos-beteg kapcsolat, ez pedig akkor alakulhat ki, ha az orvos segít abban, hogy a páciens megértse betegségének természetét, annak lefolyását, a vizsgálatok szükségességét, a gyógyulási esélyeket, az esetleges rizikókat, a veszélyes állapotok elhárításának folyamatát. A legkorszerűbb diagnosztikai és kezelési eljárásokkal együtt mindez hozzájárul a betegek állapotának, életminőségének gyorsabb javulásához, a mielőbbi tünetmentes állapot eléréséhez.
 
Szerző: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet
Fotó: CFCF / https://commons.wikimedia.org