Ismert tény, hogy a cukorbetegség fokozza a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, más szóval a diabéteszes betegek nagyobb valószínűséggel szenvednek el például szívinfarktust, stroke-ot. Hazánkban jelenleg több mint 770 000 diabéteszes beteget tartanak számon, ugyanakkor tudjuk, hogy ez a szám nem fedi közel sem a valóságot, a fel nem fedezett, kezeletlen eseteknek köszönhetően, ennél jóval magasabb a betegek száma.  

A 2. típusú cukorbetegség kialakulásának esélye magasabb azoknál, akik elhízottak, mozgásszegény életmódot folytatnak, helytelenül táplálkoznak. Míg korábban ezt a típust szinte kizárólag csak a középkorú, vagy idősebb felnőttek betegségének tartottuk, manapság egyre több fiatalt, illetve, ami még megdöbbentőbb, gyereket érint. Ennek a jelenségnek hátterében a megváltozott táplálkozási és életvezetési szokások állnak.
 

Egyre több a túlsúlyos gyermek

Gyermekeink egyre kevesebb időt töltenek testmozgással, egyre többet ülnek a számítógépek, monitorok, elektronikus játékok kijelzői, vagy éppen a tévé előtt. Ehhez a relatív mozgásszegény életmódhoz adódik a helytelen táplálkozás, melynek következményét jól látjuk, hiszen egyre több a túlsúlyos gyermek. 
2016-os adatok alapján nálunk a legmagasabb az elhízottak aránya Európában, sajnos világviszonylatban is előkelő helyet foglalunk el. Szinte hihetetlen, de a kisgyermekek 20%-a már óvodás korában túlsúlyos, nagy részük nem is növi ki felnőttkorára sem.

A szív- érrendszeri betegségek megelőzése gyermekkorban kezdődik. Ha meg akarjuk óvni gyermekeinket a sok évtizeddel később életüket veszélyeztető betegségektől, akkor tudatosan életük első éveitől kezdve törekednünk kell a helyes életmódra nevelésre. A kardiovascularis rizikócsökkentés leghatásosabb módszere az egészséges életmódra váltás, gyermekek esetében pedig arra kell törekedni, hogy mar az első életévektől kezdve ez váljon természetessé. Ennek két alappillére a megfelelő táplálkozás és a rendszeresen végzett testmozgás.
 

Ne lépjük túl a szükséges mennyiséget

Nem könnyű eligazodni az újabb és újabb divatdiéták közt. Jelen álláspontunk szerint a kiegyensúlyozott, napi ötszöri, kis mennyiségű, mediterrán jellegű étrendet tartjuk ideálisnak, ez segít a testalkatnak megfelelő testsúly elérésében, megtartásában, valamint a koleszterinszintet is csökkenti, csakúgy, mint a rendszeresen végzett testmozgás.
Napi többszöri zöldség és gyümölcs fogyasztása mellett válasszuk a teljes kiőrlésű gabonatermékeket, sovány húsokat, tejtermékeket. A húsételeket grillezve, párolva készítsük el, rántott, bő olajban sült fogásokat kerüljük, a húsételek mellé salátát kínaljunk köretnek, erre kis mennyiségű olívaolajt öntve. Csökkentsük a konyhasó bevitelét, az ételeket inkább zöldfűszerekkel ízesítsük, asztali sótartót ne használjunk.

Bár az előre elkészített ételek valóban időt spórolnak meg nekünk, nem kevés adalékanyagot tartalmaznak. Nem beszélve magas kalória és sótartalmukról. Cukrozott üdítőitalokat ne adjunk gyermekeinknek, szomjoltásra a legmegfelelőbb a víz. Még a 100 %-os gyümölcslevek is jelentős kalória-bevitelt jelentenek, gyümölcsöt leginkább valódi formájukban adjunk. Az édességeket ne használjuk jutalomként, tekintsünk rájuk úgy, mint, amik valójában: magas kalóriatartalmú csemegék.

Érdemes utánaszámolni, hogy naponta hány felesleges kalóriát veszünk magunkhoz, illetve adunk gyermekeinknek. Látnunk kell, hogy csupa jóindulattal, szeretettel adott többlet kalóriák által valójában mi magunk rontjuk későbbi életminőségüket. Számoljuk ki, mennyi az a kalóriaszükséglet, ami az adott mozgásaktivitáshoz, súlyhoz szükséges, és ezt ne lépjünk túl.
 

A testsúllyal együtt csökken a rizikó

Az egészséges táplálkozás mellett bíztassuk gyermekeinket a rendszeres testmozgásra is, töltsenek minél több időt sporttal a szabadban.

A testsúly 5-10%-os csökkentése a szív- érrendszeri rizikó 50%-os csökkenését eredményezheti. Természetesen időről időre fel kell mérnünk az aktuális rizikó mértékét. Szív- és érrendszeri rizikófelmérés során először a hagyományos kockázati tényezőket keressük, majd részletesebb vizsgálatokat is végzünk. A rizikóbecslés tartalmazza a  pontos anamnesisfelvételt, életmódbeli szokások feltérképezését, élvezeti cikkek fogyasztásának felmérését, családi halmozódások feltárását, antropometriai méréseket (testmagasság, testsúly, haskörfogat, BMI), zsír-izom arány mérését,  carotis Doppler, kardiológiai vizsgálatokat, terheléses EKG, szív UH, hasi UH vizsgálatokat, bőrgyógyászati vizsgálatokat, laborvizsgálatokat és a hormon szintek ellenőrzését.

Fotó: Pixabay / Pexels

betöltés...