Mi szabályozza a szívverést?

A szívünk négy részből áll: a két felső pitvarból és a két alsó kamrából. A szív összehúzódásainak ritmusát tulajdonképpen egy „természetes pacemaker”, a szinuszcsomó felügyeli, amely a jobb pitvarban helyezkedik el. A szinuszcsomó percenként 60-100 elektromos impulzust produkál, amely beindítja a szívdobbanásokat. Az impulzusok ugyanis arra késztetik a pitvarok izmait, hogy összehúzódjanak és vért pumpáljanak. Az elektromos impulzusok ezután eljutnak az AV-csomónak nevezett sejtekhez, amelyeknek szintén koordináló szerepük van. Rendszerint ez az egyetlen útja a jeleknek, hogy a pitvarokból a kamrákig jussanak, majd onnan vért pumpáljanak a tüdőbe vagy a test többi részébe.
Ha a szinuszcsomó megbetegszik, vagy más ok miatt (például fertőzés, lázas betegség, pajzsmirigy betegség) gyorsabb vagy lassúbb működésre vált, a szív gyorsabban vagy lassabban fog verni.  Számos szívbetegség is oka lehet a szívritmuszavarnak, amely kiindulhat a pitvarokból, a kamrákból, de vezetési zavar következtében is létrejöhet.
 

13 ok, ami szívritmuszavarhoz vezethet

1. családi hajlam,
2. cukorbetegség,
3. túl sok koffein vagy alkohol fogyasztása,
4. magas vérnyomás,
5. dohányzás,
6. pajzsmirigy alul- vagy felülműködés,
7. alvási apnoe,
8. bizonyos gyógyszerek, és étrend kiegészítők (ezért mindig el kell olvasni a betegtájékoztatót),
9. tudatmódosító szerek,
10. koszorúér betegség,
11. változások a szív felépítésében (például kardiomiophatia),
12. előző szívinfarktus miatt károsodott szívizomszövetek,
13. éppen zajló szívinfarktus.

Mikor kell segítséget kérni?

Három fontos ok van, ami miatt feltétlenül érdemes orvoshoz fordulni – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az egyik, ha a családban többeknél jelen volt, jelen van bármilyen szívbetegség, ilyenkor természetesen évente, kétévente hasznos egy általános kardiológiai kivizsgálás. Ez még akkor is fontos, ha az illető tünetmentes, hiszen a szívritmuszavar például gyakran így „rejtőzködik”. Ugyanilyen szükséges a szűrés, ha valaki olyan életmódot folytat, ami szívproblémákra hajlamosíthatja, például sok stressz éri, függőségei vannak, vagy éppen magas vérnyomás, pajzsmirigybetegség, diabétesz szerepel az anamnézisében. A kardiológiai vizsgálatok elvégzésének harmadik oka, ha valaki olyan tüneteket tapasztal, mint felgyorsult vagy lelassult szívverés, mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés, izzadás, furcsa, remegő érzés a mellkasban, eszméletvesztés. Bármilyen indikációról is legyen szó, számos eszközös vizsgálat áll rendelkezésre a szívritmuszavar diagnosztizálására. Ha ez sikerül, megkezdődhet a kezelés, amellyel akár a stroke vagy a szívinfarktus kockázatát is minimalizálhatjuk. 

Forrás: Kardioközpont 
Fotó: Buecherwurm_65/pixabay