A diabéteszes betegek 90-95 százaléka 2-es típusú cukorbeteg. A kórkép hátterében részben az inzulinrezisztencia, részben a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjeinek csökkent működése, és az így elégtelenné vált inzulin hatás, valamint elválasztás áll – magyarázza dr. Bibok György diabetológus, a Budai Endokrinközpont főorvosa. E két jellemző oknak a kezelését tartjuk szem előtt a terápia megválasztásakor. A 2-es típusú cukorbetegség kezelése diétával, rendszeres mozgással és gyógyszerrel, szükség esetén inzulin adásával lehetséges.

A metformin képes a vércukorszint szabályozására, úgy hogy részben gátolja a máj glükóz leadását, a bélből a cukor felszívódását, valamint növeli az inzulin hatását, fokozva az inzulinra érzékeny szövetekben a glukóz felhasználását.

Korábbi kutatások már felfedezték, hogy a metformin lassíthatja az öregedés folyamatát és megnövelheti a várható élettartamot. A Cardiff University kutatói - több mint 180 ezer fő részvételével - pedig azt vizsgálták, hogy a készítmény miként befolyásolja a bármely okból bekövetkező halálozást; az inzulin elválasztást serkentő szulfonylureákkal kezelt, és a nem-diabéteszes egyénekhez képest. Vizsgálataik során, a metformin több kedvező tulajdonságára is fény derült: a daganat ellenesnek és a szív- és érrendszeri betegségek ellen kedvezővédő hatásúnak bizonyult készítmény, a cukorbetegséget megelőző stádiumban lévő betegeknél harmadával csökkentheti a betegség tényleges megjelenését.

Dr. Bibok György a vizsgálatra reagálva elmondta, hogy szakmai szempontból, az összes nemzetközi és hazai irányelvet is figyelembe véve egyértelmű tény, hogy a 2-es típusú cukorbeteg kezelését a diéta és mozgásterápia mellett gyógyszeresen metforminnal kell kezdeni kezelni. A betegek ettől várhatják a legtöbb előnyt, melyet most azzal erősítenek meg a cikket publikáló kutatók, hogy összehasonlítva más terápiával itt még az életkilátások is kedvezőbbek. A daganat ellenes és kardiovaszkuláris hatás ugyan még vizsgálat alatt áll, de úgy tűnik előnyösebb, ha adjuk ezt a készítményt, mintha nem, főleg a szulfonylureákkal összehasonlítva.

A kutatók azt is fontosnak tartják megjegyezni, hogy a metformin önmagában nem csodaszer. A cukorbetegség átlagosan 8 évvel csökkenti a várható élettartamot, tehát a betegek életkilátásai így is kedvezőtlenebbek. A betegség hosszú ideig lappanghat, gyakran csak a súlyosabb szövődmények – szem-, vese-, érbetegségek, neuropátia - megjelenésekor kerül sor a diagnózisra. A kutatás kapcsán azt gondolom, ismét arra kell felhívni a figyelmet, hogy időben szűrjük a cukorbetegséget – jegyzi meg dr. Bibok György. Forduljunk diabetológus szakorvoshoz, aki ki tudja választani a megfelelő, akár az élettartamot is meghosszabbító terápiát a cukorbeteg számára, ha az nem kontraindikált. Lényeges, hogy a betegek megbeszéljék kezelésüket a szakorvossal, hogy ők is tisztán láthassák mit és miért kapnak a gyógyszeres terápia részeként.

Forrás: www.endokrinkozpont.hu
Fotó: kudryshanna / 123RF Stock fotó