A stressz inkontinencia elnevezés arra utal, hogy a kismedencei szervek stressznek, azaz nyomásnak vannak kitéve.

Normális esetben a húgycső – amely elvezeti a vizeletet a húgyhólyagból – egy biztos „elzáródást” képez, hogy megakadályozza az önkéntelen vizeletvesztést. Azonban akinél meggyengültek a gátizmok, vagy a húgycső hiányosan működik, esetleg nem képes támogatni a húgyhólyagot, hogy a megfelelő anatómiai helyen legyen, kialakulhat a stressz inkontinencia. Amikor az izmok meggyengülnek, a húgyhólyag megsüllyed, gyengén nyomva a medence alját, a hüvely felé. Ezzel hatást gyakorol a húgycsőre, amely ezáltal nem tud olyan erősen, szorosan zárni, mint ahogy normális esetben tenné. Ennek eredményeképpen fizikai nyomásra átszivárog a vizelet a húgycsövön. Köhögés, nevetés, tüsszentés vagy fizikai munka végzése közben, vagyis amikor nyomás nehezedik a húgyhólyagra, vizeletszivárgás fordul elő. A probléma különösen akkor jelentkezik, ha a húgyhólyag tele van. Fizikai változások, mint például a terhesség, szülés vagy menopauza rendkívül sok esetben okozhat stressz inkontinenciát.

„A stressz inkontinencia a leggyakoribb inkontinencia típus a hölgyeknél, ám szerencsére gyógyítható. Kezelésére igen sok megoldást kidolgoztak már. A sebészeti beavatkozások a legdrasztikusabbak, és a leginkább akkor javasoltak, amikor már semmilyen egyéb lehetőség nem vezet eredményre. A gátizmok tornáztatása talán a legkíméletesebb és a leghatékonyabb módszer.