Kedves Édesanya! Végre megszületett a kisbabád. A megismerkedés egy új, izgalmas, intenzív szakasza kezdődik. Az egymásra hangolódásban, a kötődés kialakulásában fontos szerepet játszik a szoptatás.

Előfordulhat, hogy nem megy mindig minden zökkenőmentesen. Ilyenkor a környezete és az egészségügyi személyzet kért vagy kéretlen, jó szándékú tanácsokkal láthatja el az újdonsült édesanyát. Azonban rengeteg tévhit, régi berögződés él még ma is a szoptatással kapcsolatban. Egyes tanácsok elbizonytalaníthatnak, árthatnak is. A következőkben ezeket próbáljuk tisztába tenni.
 

1. "Ne szoptass össze-vissza! Ne lógjon folyton a cicin a baba! Meg kell tanulnia, hogy nem mindig az van, amit ő akar"

A szoptatás jóval több, mint csupán a kisbaba táplálása.

Többek között megnyugvást ad az édesanyának és a babának is, immunológiai védelmet nyújt, valamint a kapcsolattartás intenzív, kölcsönösen örömteli formája. Éppen ezért a korábbi nézetekkel ellentétben ma az igény szerinti szoptatásra biztatjuk az édesanyákat. Ez nem egyenlő egyszerűen azzal, hogy minél többször mellre kell tenni a babát.
Az igény szerinti szoptatás a gyermek jelzéseinek megfigyelésén, felismerésén és az ezekre való reagáláson alapul. Fontos, hogy az anya felismerje a korai éhségjeleket is és már ekkor foglalkozzon a kisbabával, hogy ne kerüljön sor a sírásra, amely már késői éhségjel, stresszt, frusztrációt jelent a gyermeknek, és ilyenkor már sokkal nehezebb mellre tenni és megnyugtatni. Hagyja szopni a csecsemőt addig, amíg magától elengedi a mellbimbót, bízzuk rá, hogy mennyi ideig szeretne mellen lenni, milyen gyakran szeretne odakerülni, és hogy kéri-e a második mellet vagy nem. A szopás nem csak táplálkozás, hanem megnyugtató, ellazító, vigasztaló együttlét is a baba számára. Ezt a szopási szakaszt jobb híján komfortszopásnak nevezzük, és ez is természetes, normális igénye a csecsemőnek, melyet legfeljebb az anya igényei szerint korlátozzunk.

Olvasd el ezt is: Nem kevés az anyatejem? Honnan tudom, hogy jóllakott-e a baba? - Jelek, hogy eleget szopott a csecsemő

Korai éhségjelek újszülött korban: 

• szopó mozdulatok
• cuppogó hangok
• ajkait nyitogatja
• nyelvét nyújtogatja
• kezét a szájához emeli
• a fejét ide-oda forgatja
   

2. "Éjszakára elvisszük a babát, hogy kicsit pihenjen az anyuka"

Az anya és az újszülött biológiai egységet alkot, melynek megbontása több okból is káros következményekkel jár.

Az anya kisbabája jelzéseire csak akkor tud időben válaszolni, ha gyermekét állandóan magánál tartja. A csecsemős nővérek sok teendőjük mellett esetleg nem veszik időben észre az apró jelzéseket, vagy máshogy próbálják megnyugtatni a babát (esetleg a kiságy ringatásával, cumival, tápszeres pótlással?), lehet, hogy mire hozzád kerül, már sír, és akkor sokkal nehezebb dolgod lesz a szoptatással. Az első napokban különösen fontos, hogy minél többször kerüljön mellre a baba, ez is csak úgy lehetséges, ha az anya és az újszülött nincsenek elválasztva egymástól.
 

3. "Minek még mellre tenni a babát, úgysincs teje! Nem kell így erőltetni a szoptatást"

Az első napokban a mell előtejet, kolosztrumot termel. Ennek mennyisége viszonylag kicsi. Azonban a babának ennél a pár kortynál többre nincs is szüksége, hiszen egy újszülött gyomra az első napokban akkora, mint egy nagyobb cseresznye. Fontos azonban, hogy a tejtermelést a kereslet-kínálat elve határozza meg, így minél többször teszed mellre a babát, annál hamarabb indul meg a tejtermelés. Ráadásul ezáltal akár a tejbelövelléssel járó kellemetlenségektől, fájdalmaktól is megkímélheted magad.
 

4. "Azért sebes a melle, mert folyton a cicin lóg a baba! Csak rágja a cicit a gyerek!"

A mellbimbó funkciója éppen az, hogy szopja a kisbaba, ezért lehetetlen a mellen töltött időt túladagolni, nem lehet a mellbimbót feláztatni. Az első napokban teljesen normális, ha a mellbimbók kicsit érzékenyek, és valószínűleg először furcsa érzés, amikor az újszülött erősen megszívja a mellet, de a fogatlan ínyével semmiképpen nem tudja rágni azt. A mellbimbók kisebesedésének többféle oka lehet, a leggyakoribb a helytelen mellre tétel, ritkábban gombás fertőzés állhat a háttérben.
 

5. "Látja, ezért kell mérni, alig szopott valamit a gyermek! Ki fog száradni!"

A szopott mennyiséget nem érdemes mérni, mert ennek alapján nem ítélhető meg, elég-e a tej.

A folyamatos, kényelmetlen méregetés helyett az alábbi jelekből tudhatja, hogy eleget szopizik a kisbabája:

• a szoptatás alatt jól hallhatóak a nyelések
• a szopás, nyelés ritmusa tartós
• a baba a szopás végén magától elengedi a mellet
• folyik a tej a szája szélén, jó kedélyű, nyugodt, a szoptatások után elégedett, ellazult
• A kisbabának sima a bőre, napi legalább 5-8 pisis, víztiszta színű pelenkája, napi legalább kettő kakis pelenkája van.
• A gyermeknek megfelelő a súlygyarapodása, melyet első hetekben hetente, majd később havonta célszerű ellenőrizni.

Sajnos előfordulhat, hogy megbetegszik és kórházba kerül a kisbaba. Vannak olyan helyzetek, amikor az orvos számára elkerülhetetlen, hogy tisztában legyen a gyermek pontos folyadékbevitelével. Ilyenkor a minden szoptatás előtt-után mérés helyett valamivel jobb megoldás lehet, ha pár óránként, pelenkacsere ill. öltöztetés előtt méred meg a baba súlyát, és így is meg lehet becsülni, hogy a megelőző néhány órában összesen mennyit szopizott.
 

6. "Nem eszi meg az adagját, már hatvanat kellene ennie a testsúlya szerint. Máris hozok pótlást neki"

Az egymásba folyó, gyakori szoptatások miatt nem érdemes arról beszélni, hogy mondjuk 8×60 gramm volna a gyermek adagja. Ez indokolatlan pótláshoz vezet, pedig a baba súlya ezt az esetek jelentős részében nem indokolja. A pótlás több hátránnyal is járhat: akár egyetlen adag tápszer is megzavarja a kialakulóban lévő bélflóra egyensúlyát, a baba kezdetben jó szopáskészsége a cumi miatt összezavarodhat, a pótlás miatt nem eléggé éhes és nem eléggé kitartó, és az anya önbizalma is összeomlik a sorozatos kudarcok, nehézségek miatt. Mindezek miatt később még küzdelmesebb lesz visszatérni a szoptatásra.

Végezetül: minden édesanya és minden kisbaba egyedi

Ami másnak bevált, nem biztos, hogy nektek is a legjobb megoldás. Hallgass a saját ösztöneidre, megérzéseidre, légy érzékeny a kisbabája jelzéseire, és ne hagyd magad elbizonytalanítani mások elképzelései által.

Szerző: Dr. Gulácsi Ágnes

Több, hasonló cikket is találsz a https://www.gyogyhirek.hu oldalon.

Forrás: gyogyhirek.hu
Indexkép: pixabay - seeseehundhund

betöltés...