Legfrissebb cikkek
Egy éve vagyok a pályán, fontosnak tartom azt, hogy a körülöttünk lévő tárgyakat felhasználjuk, valami újat alkossunk a már meglévő tárgyainkból a gyerekekkel együtt.
A címet Pedagógiai Programunk ihlette, a mindennapi varázslatok átszövik óvodai életünket. Mivel a cikk egy családi oldalon jelenik meg, elsősorban a szülőknek, nagyszülőknek szeretnék ajánlani néhány ötletet a tartalmas és hasznos együttléthez.
Kerekítő manó altatói című lapozóját dunyha-melegen ajánlom nektek! Hogy esténként biztos földet érjen a játékűrhajó!
A gyerekek a tevékenységek során, az óvodapedagógus vezetésével élményeken alapuló fantáziautazáson vesznek részt.
Miközben Ők mindvégig csak egy jót játszanak, én a háttérben végig tudatosan gondolkodom, hogy mi mindent lehet még az adott szituációból, témából kihozni, hogy általa ismereteik bővüljenek, képességeik fejlődjenek, s ezáltal boldog és kiegyensúlyozott gyermekek maradjanak.
A közlekedésre neveléssel úgy gondolom rendszeresen és folyamatosan kell foglalkoznunk az óvodai nevelő és oktató munka során, mert ez a témakör elég széles ahhoz, hogy ne csak egy-két alkalommal kerüljön feldolgozásra az oktatási-nevelési évben.
Intézményünk, a szegvári Kurca-parti Óvoda a Tevékenységközpontú helyi óvodai nevelési program szerint tervezi nevelési feladatait. Hisszük, hogy az óvodásaink személyisége, az általunk felajánlott tevékenységek által, és a szívesen, és örömmel elvégzett tevékenységeken keresztül fejlődik legjobban.
A családi vállalkozások érdekes képződmények. Olyanok működtetik, akiket szoros érzelmi kötelékek kötnek össze. Mennyire jó ez? Miért tud működni ez az egyik családban, és miért nem a másikban?
Az anyák napi ünnepség összeállítása mindig különösen fontos a számomra. Próbálok mindig valami újat, valami különlegeset, valami egyénit, valami meghatót belecsempészni a műsoraimba, olyat, ami még nem volt, és az édesanyáknak is maradandó élményt okoz.
Sokat gondolkodtam milyen időjárás táblát készítsek a csoportomnak. Fontosnak tartottam, hogy megjelenjen az aktuális évszak, a hét összes napja, az öltözködés, az időjárás és ezek mellett persze azt is, hogy a gyerekek szívesen részt vegyenek az időjárás jelentésben, és kellőképpen motiváltak legyenek.
Kolléganőmmel olyan technikákat találtunk ki, amelyeket a kicsik is könnyedén meg tudnak valósítani és örömmel, élvezettel végezhetik a tevékenységeket. Pályázatomban az őszi projektünk egy részét szeretném bemutatni, amelyben a gyerekek legkedveltebb technikáit és az azokkal készített alkotásokat ismertetem.
A Konth Miklós utcán innen, a Temető utcán túl, áll - ha nem is egy kacsalábon forgó palota - óriási fehér épületben, egy tizenegy csoportos óvoda. Örökzöld növények, aranysárga lombjukat hullató fák árnyékéban, homokozók, csúszdák, mászókák és hinták között. Az udvarán nem mézeskalács házikóval, hanem fából készült, barnára festett babaház félével.
A kisfiút, akiről ez a történet szól Matyinak hívták. Szeme és haja koromfekete, termete apró, mint a mesebeli Hüvelyk Matyié. Kíváncsisága csillapíthatatlan volt, kitartása irigylésre méltó.
Naponta szembesülünk azzal, hogy a sokszor önző, a jövőre nem gondoló életvitelünkkel, milyen visszafordíthatatlan változásokat okozunk a környezetünkben. Csoportomban szeretném kialakítani a környezettudatos szemléletmódot. Szemetet gyártani nem túl nehéz, de eltüntetni annál inkább!
A játék mindig nevelő hatású! Mindannyian tudjuk, hogy a gyerekek mennyire kedvelik a téli játékokat, főleg a hóban csúszkálást, hógolyózást, hóemberépítést. De ha nincs hó, akkor sem hagyhatjuk cserben őket, mert mindig fogékonyak egy kis játékra, pláne, ha hóember a főszereplő.
16 éve dolgozom óvónőként, 5 éve a siófoki Micimackó Óvodában. Mostani csoportom az utolsó nevelési évet kezdte az oviban, 3 év szoros érzelmi kötelék van közöttünk.
Óvodai nevelésünk egyik célja, a hagyomány ápolása, és megismertetni óvodásainkkal régi szokásainkat. Jelen esetben a gyermekek megismerkednek a szilvaíz készítés hagyományával, hogy gazdagítsák ismereteiket. Immár harmadik éve szilvaízfőzéssel próbálkozunk, a gyerekek és a szülők nagy nagy örömére.
Oktatói-nevelői munkám célja a gyerekek egészséges testi- és szellemi fejlődése, valamint az anyanyelvünk ápolása és küzdelem a magyarként való megmaradásért, melyet hagyományőrzéssel, népi gyermekjátékok beépítésével, anyanyelvi kompetencia fejlesztésével kívánok elősegíteni.
Sokat gondolkodtam, hogyan tudnék egyszerű módon olyan bábszínházat készíteni, melynek alkalmazásával egyedül is előadható a mese, a gyerekek is tudják használni, jól tárolható, bővíthető legyen. Így találtam rá a cipős dobozra, ekkor jutott eszembe, miért ne lehetne akár minden gyermeknek egy doboznyi bábszínháza?
Úgy döntöttem, érzéseim rigmusokban tálalom, s miről mit gondolok, azt így átadom. Bízom benne, egy két ötletet is adhatok, s olvasóim arcára kis mosolyt is csalhatok.