Nőtt az átlagkereset Magyarországon
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete augusztusban 497 200 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 507 000 forint volt. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 342 900 forint volt - ezeket az adatokat közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Átlagkeresetek összege
A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset
- elérte a 330 600 forint-ot, vagyis 16,6 százalékkal magasabb, mint egy éve.
A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset
- 472 200 forintot ért el, ez 15,6 százalékkal több, mint tavaly.
A vállalkozásoknál a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset
- 507 400 forintra nőtt, ez 16,2 százalékos növekedés. Míg a költségvetési szférában 15,1 százalékkal 501 700 forintra emelkedett.
A teljes munkaidős alkalmazásban álló személyek bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél –
- 503 600 forint,
- közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 514 400 forint volt.
A KSH adatai szerint a jelentős növekedés okai:
- a minimálbér és a garantált bérminimum emelése,
- a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések,
- és az úgynevezett fegyverpénz (a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásának februári kifizetése).
A rendszeres bruttó átlagkereset
- 459 100 forintot ért el,
- a vállalkozásoknál 462 400 forintra,
- a költségvetésben 441 500 forintra,
- a nonprofit szektorban pedig 488 600 forintra becsülhető.
Hatalmas mértékű a drágulás Magyarországon
Azonban folyamatosan drágulnak az élelmiszerek és a szolgáltatások is. Szakértők szerint a szeptemberi inflációban központi szerepet játszottak
- az új rezsiszabályok,
- a tűzifa,
- palackos gáz,
- és az iskolakezdéshez kapcsolódó termékek és szolgáltatások drágulása (étkezés, tankönyvek).
4,1 százalékkal emelkedtek az árak havi szinten.
A háború kitörése óta elszálltak a gáz-, áram- és olajárak, a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti növelése pedig tovább növeli az inflációt.
"A forintárfolyam továbbra is jelentős kockázatot jelent az infláció szempontjából. Ha tartósan mostani gyenge szinteken marad a jegyzés, akkor jövőre az éves átlagos infláció akár a 16 százalékos szintet is megközelítheti" - mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a Pénzcentrumnak.
Indexkép: Jan Vašek képe a Pixabay-en
