Mennyire kényszer a közös otthon? Így él ma a magyar nagycsalád: új trendek és statisztikák

Minden harmadik egyszülős család a nagyszülőknél lakik

A legfrissebb kutatási adatok egyértelműen mutatják, hogy a többgenerációs háztartások száma növekszik, különösen a leginkább rászoruló rétegekben. Ez a jelenség a nehezebb anyagi körülményekkel és a logisztikai nehézségekkel küzdő családoknál a legjellemzőbb.

A közös otthon tehát a család legfőbb fegyvere a bizonytalanság ellen.

A kutatások szerint a többgenerációs életforma az alacsonyabb iskolai végzettségű és az inaktív szülők körében a leggyakoribb.

A három fő ok, ami összeköltözésre kényszerít

Az elszabaduló lakásárak és az infláció hatására a magyar családok kénytelenek a többgenerációs modellhez fordulni:

1. A lakhatási válság és a „Bumeráng-generáció”

A fiatalok számára az önálló élet megkezdése ma már luxusnak számít a lakáspiac nehézségei miatt. 
A magyar fiatalok átlagosan 27,1 évesen hagyják el a szülői házat. Ez a kor az elmúlt években tovább tolódott. Sokan a függetlenség megpróbálása után kénytelenek visszaköltözni a szülőkhöz, mert az önálló lakhatás álma elérhetetlen maradt.
A közös élet célja gyakran a kényszerű megtakarítás, ami lehetővé teszi, hogy a fiatalok pénzt gyűjtsenek a későbbi önállósághoz.

2. Logisztikai mentőöv: a nagyszülő mint bébiszitter

A többgenerációs modell pénztárcabarát, azonnali gyermekfelügyeletet biztosít a dolgozó szülőknek, különösen a bölcsődei és óvodai férőhelyhiány idején:

Ingyenes óvoda, kevesebb hiányzás. A nagyszülők jelenléte pótolja a hiányzó intézményi ellátást. A családok számára ez a legmegbízhatóbb és legolcsóbb módja a munka és a gyermeknevelés összehangolásának. A szülők kevesebbet hiányoznak a munkahelyükről, hiszen a nagyszülők átvállalják a beteg gyerekek gondozását és az iskolai logisztikát. Ez egy hatalmas stresszcsökkentő faktor a mai rohanó életben.

3. Vidéki házak mint túlélőközpontok

A statisztikák szerint a többgenerációs életforma megoszlása is a gazdasági tényezőkre mutat:

A falvakban a leggyakoribb (25%) az egyszülős családoknál, szemben a fővárossal (15%). Itt nemcsak a hagyomány, hanem a tágasabb családi házak is szerepet játszanak, amelyek könnyebben befogadnak több generációt, mint a városi lakások. A nagyszülői ház így válik a család logisztikai és anyagi központjává.

Biztonsági háló a bizonytalan jövőben

A többgenerációs együttélés Magyarországon ma tehát elsősorban a megélhetési válságra adott logikus válasz. Bár a kényszerhelyzet szülte, a modell a generációk közötti támogatást és érzelmi kötelékeket is megerősíti. A magyar családok nemcsak pénzt takarítanak meg a közös otthonban, hanem a családi rezilienciát (lelki ellenállóképességet) is növelik a bizonytalan időkben.