Receptek
A csipkebogyót régóta ismerhetjük hecsedli lekvárként és teaként nagyanyáink konyhájából, valamint népi gyógyászati felhasználásáról. Ne restelljünk szedni a bokrokról, amelyekkel sétánk alkalmával találkozunk. Ha nincs ilyesmire lehetőségünk, gyógynövényboltokban is beszerezhetjük.
Ki ne állt volna meg földbegyökerezett lábbal amikor megérezte a kemencében sülő kenyér illatát egy pékség mellett elhaladva, vagy vásárokon? Ellenállhatatlan a frissen sült cipó, amely még meleg amikor a kezünkbe vesszük, és ropogós a héja. Vajon próbáltunk már saját magunk is sütni?
Kamasz koromban sosem vittem mást a szüretre a hátizsákomban, mint egy szekérderéknyi pecsenyezsíros kenyeret, amit elmajszoltam a szüretelt friss gyümölccsel. De most lássunk néhány bonyolultabb receptet, mint a zsíroskenyér! Nem kell más hozzá, mint szőlő, sajt, dió.
Ki ne emlékezne a nagymama hagymateájára, amit meg kellett inni, ha nagyon megfáztunk a hideg őszi időben? Nem kell megijedni, most nem az a recept következik, hanem néhány hagymás étel, saláta, szósz és még torta is!
A hirtelen hidegre forduló időben megszaporodnak a megfázásos betegségek. Ilyenkor enni sincs nagyon kedvünk, viszont az energia szükséges, hogy gyorsabban gyógyuljunk. Néhány tápláló levessel átmelegíthetjük magunkat, a szervezetünk is gyorsabban regenerálódik.
A padlizsánból a legismertebb étel a mediterrán népek konyhájában a muszaka, ratatuille. De készíthetünk belőle rántottát, padlizsánkrémet, palacsintatésztában megforgathatjuk és kisüthetjük, vagy hagyományos bundában kirántva főzelék mellé ehetjük. Töltve és párolva, vagy a fasírt helyettesítésére is kitűnő.
Véget ért a nyár, kezdődik a szüret. Néhány rendhagyó lekvár receptet ajánlunk, szilvából, fügéből és szőlőből. A fügénél az első termés július végén szüretelhető, napfényes, hosszú ősz esetén a második termés is beérik. Ezeket a gyümölcsöket októberben, a szőlő szüretével egyidejűleg lehet lekvárnak megfőzni.
A címmel arra is szeretnék utalni: hol van az előírva, hogy bizonyos ételeket csak meghatározott évszakokban lehet főzni-enni? Hogy van téli étek, meg nyári? Ugyan! A csicseriborsó például e tekintetben kifejezetten semleges. No és világhódító agyserkentő, nevével megegyező módon valóban borsóféle (bár igen hasonlatos a babhoz), méghozzá igen ízletes, és egyike a legegészségesebbeknek is.
Végre itt a szőlőszezon! Azok, akik feltétlen hívei a szőlőkúrának, vannak ilyenek sokan, most aztán kiélhetik szenvedélyüket! Népszerű gyümölcs a szőlő. Mert finom. Mert zamatos. Mert vértisztító. Mert idegerősítő... mert... Tisztít belülről, szépít kívülről
A mexikói indiánok szerint, kiknek életében kitüntetett szerepe volt/van ennek a sárga növénynek, a kukorica mennyei eredetű, onnan szállt le a Földre. Mi több, a maják úgy tartották: az istenek kukoricakásából gyúrták az első embereket. A kukorica rejtélyes növény, táplál és gyógyít egyaránt, több nép egymástól eltérő kultúrájában játszik fontos szerepet. A mexikói indiánok babbal együtt készítik a rendkívül tápláló élelmiszert, ami különben zöldségnek minősül.
A mézet - teljes joggal - a természet ajándékának szokták nevezni. Minden, ami vele kapcsolatos, az jó. Ezt nyelvünk is jól mutatja, a méz mindenféle szóösszetételben pozitív jelentést hordoz.
Hogy a sör miféle biokémiai jótéteményeket tesz az ételekkel, a hozzáértők biztosan jól tudják, de nemigen tévedek nagyot, ha azt állítom: a pasik biztosan jó néven veszik (vagy lehet, hogy nem?) ha olyan finomságokat teszünk az asztalra eléjük, amik sört tartalmaznak. Azt tudjuk, hogy a sültet locsolgathatjuk egy kis jóféle sörrel, de ki gondolná, mennyi minden más is van még! Hogy kedvencük lesz-e, próbáljuk ki! De ajánlunk receptet hölgyeknek is.
Karrierjét gyomnövényként kezdte, pelyhesítéssel, őrléssel értékes táplálék vált belőle - mi ez? Hát, persze a zab és napjainkban felfedezett kincsünk, a zabpehely. Tudta, hogy nyugtatónak sem utolsó? Miközben finom sütik készülhetnek belőle.
Teához, kávéhoz, csak úgy, tévé előtt nassolni, a gyereknek tízóraira, uzsonnára, kirándulásra, vendégeknek csipegetni, gyomorfekélyeseknek savat felszívni - szóval, jó, ha kéznél van egy kis keksz. De nem ám unalmas, lukacsos, hullámos szélű (bár az is remekül feldolgozható), hanem a magunk sütötte.
Sokféle irányzata van a táplálkozás-tudománynak, nem egyszer szögesen ellentétesek a vélemények. Egy témában azonban még nem tapasztaltam nézeteltérést: a reggeli és a könnyű vacsora fontosságának megítélésében. Úgy tartják a hozzáértők, hogy a napot energiafeltöltéssel kell kezdeni, ami nem feltétlenül jelenti az erős feketét. Állítólag a legfontosabb a folyadék, mert az adja meg az energiabombát a jó kis váltott hideg-meleg zuhany mellett.
Nem csak rablóhúst süthetünk, hanem hússzeleteket is, különböző ízesítéssel, csípősen, mézesen, citromos, vagy joghurtos páccal. A lehetőségek csak a fantáziántól függ, bár a páctól függően figyelni kell, hogy ne égjen meg.
Ha nyár, akkor dinnye, főtt kukorica és kovászos uborka, lánykori nevén koviubi. Láthatjuk, ahogy ott napoznak kis tányérral letakarva az üvegekben a teraszokon, erkélyeken, ablakpárkányokon. Hogy kell jól csinálni, könnyű-e elrontani (igen). És lehet-e másféle zöldségeket is e módon istenivé és egészségessé tenni? Igen a válasz erre a kérdésre is. De merüljünk el a részletekben!
A kebab szó török eredetű, jelentése kockázott és nyárson sütött hús. Később bővült a jelentése, ahogy a darált húsos nyárson sült változat is megjelent.
Ha már kapható mirelit réteslap, miért ne készítsünk felhasználásával vargabélest? És ha már a természet gondoskodik a friss, finomabbnál finomabb gyümölcsökről, miért ne készítsünk a jobbnál is jobbat?
Nem is gondolnánk, hogy az egyik legigénytelenebb és leggyakoribb gyümölcsünk, a szilva a rózsafélék családjába tartozik. De a szilvát nem a vázába tesszük, hanem a hasunkba. Méghozzá tehetjük ezt számtalan formában. Szilvából - a levestől a mártásig számtalan finomság készíthető.