Van, amin nem fog a válság (Cikkíró pályázatra beküldött írás)

Igen, ezt sajnos gyakorló szülöként és pedagógusként még inkább megerösíthetem, tényleg - igen kevés kivétellel- de igy zajlanak a szalagavatók, ballagások, stb. S nem ettöl lesznek szépek, emlékezetesek, de: mi neveljük gyermekeinket, mi vagyunk akik irányithatjuk öket, mikor nem éppen a helyes irányba akarnak menni. Valaki itt is elkezdte, a többi meg , ha kicsit vonakodva is, de követte. Teszünk ezért eleget...?! Ezt nem csak tanárként, de szülöként is kérdezem(???) S amennyiben akarunk tenni, bármit is, még nem késö, tegyük, tegyük, tegyük, ne szégyenkezzünk bután, mert arra gondolunk,nekünk erre nem telik.

azért abba is gondoljatok bele, hogy már nincsenek olyan bálok, mint régen az ún. első volt, viszont sztem a fiatalokban zsigereikben megmaradt az igény, hogy egyszer keringőt táncoljanak "szép ruhában". nézem az amerikai filmeket, és kikerekedik egy kép, ami helyenként igenis értékelhető: vannak hagyományaik, amelyekhez ragaszkodnak; a középiskolásoknak is, ilyen a végzősök bálja, amit aztán életük végéig emlegetnek. nálunk vhogy görcsös ez az egész, és ez a görcs hozza magával a kényszermegoldásokat és a pénzpazarlást. (egyébként én szerettem a matrózblúzomat, ti?

Nekem is az elsőbálozós dolog jutott eszembe. Mire tudnak készülni a lányok vagy akár a fiúk? A szülők egy gyermekoperára (ami délelőtt van) farmerben viszik a gyereket, hiszen este ő maguk is farmerban, miniszoknyában mennek el, max. egy jobb pulóvert húznak magukra. Minap a MÜPA-ban voltam hangversenyen. Olcsó helyen, az emeleten ahol többnyire fiatalok vannak. 1-2 kivételtől eltekintve meg se próbáltak felöltözni az eseményhez. És még örüljünk, hogy érdeklődnek, pénzt költenek ilyesmire. Színházban elvétve látni az alkalomhoz öltözött embereket. Pedig a kislányom pl. annyira szereti, hogy ilyenkor máshogyan öltözünk.
Szóval... marad a lányoknak szalagavató és legközelebb az esküvő amire készülni lehet és amibe a szülő beleöntheti a pénzét, mint Dunába a vizet.

Izgalmas, beszélgetést igénylő téma amiről írtál, kedves Andre. Kár, hogy a saját (érzelmi) élményen kívül nincs benne információ ami segítené az olvasót, hogy jobb megoldást keressen vagy találjon, elkerülve a csapdákat. Vagy iránymutatás, hogy hogyan védjük ki az agresszív, esetleg nagypénzű szülők egyeduralmát. Nem írtad le hogyan lehetett 30 gyerekkel és szüleikkel konszenzusra jutni, pedig az nagy kérdés!

Szabad felfogású iskolába jártam, így mi akkor vettünk fel matrózblúzt, ha lázadni szerettünk volna.

Trilox már megint kimondta azokat a gondolatokat, amikre gondoltam

Igen, ez még csak egy szalagavató, mi lesz akkor, ha a lányod az esküvőjét szervezi
Nagyon rövidnek tartom a cikket, igazából csak egy "élmény"beszámoló. Nem beszélgetést kezdeményez, hanem egy nosztalgiázást.

Nekem a cikkel kapcsolatban életünk legfontosabb, legemlékezetesebb pillanatai jutottak eszembe. Az ünnepeink, a vissza nem hozható események. Úgy gondolom, napjainkban a külsőségek egyre jobban elhomályosítják a tartalmat. Szerintem igaz ez az esküvőkre, a karácsonyra vagy a kisgyerekek szülinapi party-jára is. Úgy érzem, sokan a legjobbat, a legtökéletesebbet, a legnívósabbat szeretnék, ami érthető és nem is baj. Legalábbis addig, amíg az értékrendszerük a valódi értékeknek megfelelően rangsorol, s amíg a külsőségekre koncentrálva nem mennek el a lényeg mellett.