A kosz segíthet az allergia és az asztma megelőzésében?

Azok a gyerekek, akik életük első évében érintkeznek különböző, a háztartásokban előforduló baktériumokkal, csótány allergénekkel, rágcsálók, illetve háziállatok bőr darabkáival, kisebb eséllyel lesznek asztmások vagy allergiások, mint azok, akik nem - mutat rá egy kísérlet, amelyet a Johns Hopkins Children’s Center és más intézmények kutatói végeztek.
A kosz segíthet az allergia és az asztma megelőzésében?

Egy korábbi vizsgálat azt derítette ki, hogy azok között a gyerekek között, akik vidéken, farmokon nőttek fel alacsonyabb az allergiás, illetve asztmás megbetegedések száma. Ezt azzal magyarázták, hogy ott a gyerekek folyamatosan ki vannak téve a talajban található mikroorganizmusoknak.

Egy másik kutatás szerint azoknál a gyerekeknél, akik a városokban élnek és folyamatosan kapcsolatba kerülnek csótány, illetve egér allergénekkel és egyéb szennyező anyagokkal, azok nagyobb eséllyel lesznek asztmások.

A mostani vizsgálat azonban arra a meglepő következtetésre jutott, hogy ez utóbbi nem feltétlenül van így. Ha a gyerekek egy éves korukig találkoznak ezekkel az allergénekkel és baktériumokkal, akkor azok egyfajta védő hatást fejtenek ki a kicsik szervezetében. Ám ez a védelem kizárólag egy éves korig alakulhat ki, később már sajnos nem működik.

A vizsgálatban 467 újszülött vett részt Baltimore-ból, Bostonból, New Yorkból és St. Louisból. A kutatás úgy zajlott, hogy a tudósok ellátogattak a résztvevők házába és mintákat vettek onnan. Vizsgálták a csecsemők környezetében lévő allergének szintjét és típusát, majd az újszülötteket is tesztelték allergiával és asztmával kapcsolatban. A tudósok 3 évig követték az alanyokat.

A kutatás végén azt állapították meg, hogy nemcsak az számít, hogy a babák még 1 éves koruk előtt találkozzanak a különböző baktériumokkal és allergénekkel, hanem az is, hogy mennyivel érintkeznek. Azok a gyerekek, akik kapcsolatban álltak az összes vizsgált allergénnel nagyobb védelemnek vannak kitéve 3 éves korukra, mint azok a társaik, akik csak egy-két, vagy 0 allergénnel találkoztak. Ennek köszönhetően náluk sokkal kisebb az esély az allergiára és az asztmára.

A Journal of Allergy and Clinical Immunology is kommentálta a kutatás eredményét egy cikkel, amelyben rávilágítottak arra, hogy azért lehet a baktériumokkal és bizonyos allergénekkel való korai találkozás védelmező hatású, mert ezek átformálják az immunrendszer válaszait.

Robert Wood, a kutatás szerzője és a Johns Hoppkins Children’s Center allergológiai osztályának vezetője azt mondta, hogy a vizsgálatukból kiderül, hogy az első találkozás időpontja kritikus lehet. Ez pedig nemcsak azért fontos, mert ilyenkor formálódnak az egyes immunválaszok, hanem azért is, mert a baktériumok és az allergének fontos szerepet játszanak az immunrendszer stimulálásában és működésének kialakításában.


Forrás: hub.jhu.edu
Kép: Wikipedia Commons
 

Megosztom FacebookonKüldés e-mailben