|
Családcentrum AlapítványTöbb, családokat érintő szakterületElérhetőségek: Cím: Családcentrum Alapítvány 1148, Budapest, Kaffka Margit utca 1/C Telefon: 06-30/851-39-49 Honlap: http://www.csaladcentrum.hu |
Kérdezz-felelek
A nagyobbik lányom viszont a negyedik év végére 5 tantárgyból állt bukásra, így amikor hazajöttünk meg kellett ismételnie az utolsó osztályt magyar általános iskolában. Nagyon jó eszű, érzékeny és intelligens gyerek volt, talán túlságosan is érzékeny . A kamaszkora pokoli volt : iskolából kicsapás, teherbe esés, drogozás, állandó viták és veszekedések követté egymást. Az apjától is ekkor váltunk el, amit ő arra használt ki, hogy folyamatosan manipulált mindkettőnket, majd először az apjához, később mindig az aktuális barátaihoz költözött. Én közben a kisebbikkel éltem kettesben, egyedül neveltem őt fel, normális és rendezett életünk volt. Ezeket az előzményeket azért írtam le ilyen részletesen, mert szerintem minden problémánk ide vezethető vissza. A nagylányom -bár nem volt hajlandó haza költözni, irigy volt a húgára, de egyben folyton kritizálta is, amiért nem volt olyan , mint ő. Rendesen elvégezte az iskolákat, majd elég fiatalon férjhez ment és gyerekeket szült. Négy évvel ezelőtt viszont szabályosan kidobta a rendes, családszerető, becsületes férjét, és most igyekszik bepótolni mindazt, amit fiatalon elmulasztott, ezzel kivívva a nővére elismerését, amiért olyan belevaló csaj lett belőle. Négy évvel ezelőtt a nagyobbik is párra talált, akitől két gyereke született. Sajnos ennek nagy ára van, mivel neki soha nem volt munkahelye, a gyerekek apja pedig az egyedüli pénzkereső, szinte csicskásként kezeli őt a párja. Boldogtalan, frusztrált, és bár a gyerekeit imádja, és sokat foglalkozik velük, mégsem találja még mindig önmagát. Most is elküldték őket az albérletből, mert valahogy állandóan összeütközésbe kerülnek mindenkivel. Másfél évvel ezelőtt viszont a két lány egymásra talált, de annyira, hogy lassan megőrjítik az egész családot. A kicsik nem járnak óvodába, jelenleg hol a gyerekek apjánál, hol a kisebbik lányomnál húzzák meg magukat a két kicsivel. A sok együtt töltött időnek meg is lett az "eredménye", már a kisebbik sem jár be a korábban imádott munkahelyére, inkább otthon maradt, onnan dolgozik, de hogy mit azt nem árulják el. A két nagylányt ki akarják venni az iskolából, mert úgymond ott nem boldogok, pedig előtte kitűnő tanulók voltak. Tőlem eltiltották mind a négy unokámat, folyamatosan ellenem hangolják őket mindenféle hazugsággal, pedig eddig nagyon szoros kapcsolatom volt velük. Többször próbáltam átmenni, békülni a lányomékhoz, de hol kizavartak, hol be se, engedtek. Borzalmas, átkozódó leveleket írnak nekem, hol sátánnak neveznek, hol elátkoznak. Általában nem szoktam már megijedni az élet nehézségeitől, de most úgy érzem nincs megoldás. Gyámhivatalhoz nem szeretnék fordulni a családsegítőben azt mondták, hogy csak akkor tudnak segíteni, ha a gyerekeim is vállalják, hogy bejönnek hozzájuk. Ők azonban mindentől mereven elzárkóznak, és egyre inkább építik le a családi és baráti kapcsolataikat is. Tudom, hogy kicsit hosszasan írtam le a problémát, de úgy éreztem, hogy az előzmények nélkül nem lenne hiteles a helyzetről alkotott kép.
Kérem segítsenek, mert jönnek az ünnepek, és nekem nagyon fáj a szívem az unokáim, és persze a lányaim után .Válaszukat köszönöm. Mandula Emese
Nagyon szépen köszönjük őszinte szavait!
Az Ön által leírt nehézség esetén először a mediátor meghallgatja azt, aki szeretné nézeteltéréseit-konfliktusát rendezni, majd ezt követően felveszi a kapcsolatot a békítendő felekkel. Célja, hogy nyugodt körülmények között megbeszélhessék egymással az érintett felek problémájukat egymással. Természetesen előfordulhat, hogy a közös találkozás megszervezése, előkészítése több alkalmat is kíván a mediátortól. Ha Ön nyitott és felkészült, hogy rendezze kapcsolatát lányaival és unokáival, bátran keressen fel egy mediátort, s kérje segítségét!
Sikeres és eredményes konfliktusmegoldást kívánok!
Üdvözlettel: