Nagyon szar helyzetbe kerültünk, kéne egy jó hacker.
Komolyan.
Más lehetőségünk nincsen, így magunk ellen kell küzdeni, és egyenlőre elég előnytelen a pozíciónk.

Most nézem, milyen témánál hagytam abba az írogatást.
Hát, a biztosítóval még mindig nem rendeződött a dolog, az autó még mindig nincs kifizetve, bár állítólag a bank, és a biztosító már kommunikálnak. Több mint egy év telt el...

Hogy miért nem jöttem ide? Volt valami újítás a felületen, először azt nem csíptem, aztán a többiek is eltűntek, és ahányszor benéztem, csak hrdetéseket, meg programokat találtam, amik egy cseppet sem érdekeltek.

Velem mi történt azóta? Rengeteg dolog, talán majd lassan-lassan adagolva leírogatom ide.
A legfontosabb, hogy annyi sikertelen próbálkozás után most babát várok, a 29. hetet töltöm be holnap!
A 8. lombik nekifutás volt, fagyibébis, a két kis tartalékhoz nyúltunk, és egyikük felébredt, megtapadt, és most is itt rugdos hogy ne dőljek annyira előre!)
Volt 4 inszemem előtte, és fél évig szedtem egy gyógyszeert az inzulin-szintem ráncba szedésére, ezért is mertem megpróbálni a lombikot.

Persze miért is lenne teljes az öröm, közben súlyos céges-anyagi problémáink lettek, és hát nem ilyen kismamiságról álmodtam én 41. évemben... de ez van, legalább ez van!

Most kezdek elnehezülni, híztam vagy 9 kilót eddig, bár pillesúlyról indultam, bálna még nem vagyok, viszont kezdem érezni az izületeimben (is) a többletet.

Mindennap azzal ébredek, mennyire genya "emberek" is kaptak jogot az élethez... Inverse Hungary Kft.

Cím: 1192 Budapest, Zoltán u. 14.
Telefon: 06 1 707-25-70
ajon mit csinál a Úristen, mikor nem figyel oda, ki jöhet, és ki nem?

No. Isten malmai lassan őrölnek, ugyi.
Hát még a rendőrségen!

A június eleji balesetem ügyében végre sikerült infohoz jutni! A meghallgatáson (aug 30. ezt sem kapkodták el) azt mondták hogy október végénél előbb ne számítsak határozatra, ehhez képest mertem tegnap rájuk telefonálni.
Ja, az az ügy már rég lezárva, azért nem kaptam értesítést, mert a sértett csak akkor kap, ha írásban előre kérvényezi.(szólhattak volna, nincs nagy gyakorlatom autótörésben)
Kérdezem én, honnan a t..mből kellett volna tudnom, hogy mit határoztak?
Abban biztos voltam hogy nem én hibáztam, de azt nem tudhatom hogy az okos szakértő mit fog kideríteni.
Na, mindegy, levél elment, várom a papírokat, és jöhet a csörte a biztosítóval, bankkal a részlet miatt.

Élhetetlenné válik ez az ország...

Vagyonosodási vizsgálat, semmi papírt nem fogadnak el, olyan időszakokról kérnek igazolást, amiben még törvényileg nem kellett megörizni papírokat.
Ha mégis meg van, akkor nem elfogadható...
Több tízmilliót követelnek kisemberen, akinek vagyona sincs annyi, nemhogy eltitkolta volna.
Tíz év munkája odavész.
Ki akar ott élni, ahol csak sarcolják?
Megfulladok.
Ha ezt megtehetik velünk, és már miért ne?, akkor soha többet nem kerülök lombik-közelbe. Legalábbis addíg, amíg még nő vagyok.

Mióta kiveszem a részem a munkából, jól eltűntem innét...

Na most az van, hogy hétszeri lombik nekifutás után most a dokim azzal lepett meg, hogy inszemeljünk egyet.
Holnap megyek, max. gazdagabb leszek a tapasztalattal...

Nemigen hiszek én ebben, mégis szugera van, hogy hátha ennyi segítség is elég lesz.
Ez egy szuper doki, ha nem látna esélyt, biztos nem engedi hogy ezzel múlassam az időt.
Két hét, és kiderül.

Az autóm totálkáros a biztosító szerint. Szerintem is.
A rendőrségen még mindig nem született ítélet a felelősségről, talán jövő hét...A roncsért 300.000 Ft-ot sem fizetnének, az autóm baleset előtti értékét is nagyon kevésnek találom. Ha ők ilyet annyiért tudnak venni, megveszem tőlük!!

Ma végre ideért a biztosítós kárszakértő. Hirtelen ránézésre is totálkár, de kb. 2 hét lesz, amíg papír is lesz róla.
Elég sokkoló volt megint látni az autómat, szegény egy eldugott sarokban gubbaszt.
Már tegnap kellett volna jönnie, itthon gubbasztottunk, de se pasi, se egy telefon.Dálután rájuk csörögtem, bocsi de az emberük elfelejtette elvinni magával a papírjaimat, de holnap aztán biztos, és majd hívnak ha tudják hogy pontosabban mikor. mPersze nem hívtak vissza. Immáron másodszor...Ma már élelmesebb voltm, csekély 40 percnyi kitartó próbálkozás után eljutottam a megfelelő osztályra, a megfelelő emberhez. Ismét elkérték a telszámom, és majd hívnak ha tutit tudnak. Ugye nem kell mondjam, megint senki sem hívott vissza.
Már kezdtem letenni erről a napról is, mikor hívott a pasi, kb. fél óra múlva érkezik. Hurrá!
Persze mire mi odaértünk a megbeszélt időre, ő már végzett a fényképezéssel, stb.
Kb. egy időben lesz meg az eredmény a rendőrségi vizsgálat eredményeivel...ó én kis naív...
Ebből pénz iszonyú soká nem lesz még... Ha...

Nem túl eredményes hetet zártam...
A kárszakértő talán csütöztökön jön már, ez az egy pozitívum van, bár a jelentésének valószínüleg nem nagyon fogok örülni.
Most tudtam meg, hogy a bank fele is jelezni kell a balesetet, és a kár mértékét. Ha totálkár lesz, akkor gondolom vissza kell fizetni rá a teljes kölcsönt, hiszen a fedezet már nincs meg. 1,2 millát vettünk fel, még 3 év volt vissza.
A rendőrségi ügyintéző 2 hét szabira megy, addig semmi előre lépés nem lesz,utána a szakértői vélemény min. 30 nap, plusz a jogerőre emelkedés, összesen még 9 nap, bitosító utána fizet. Ha nem lesz kifogás. Mert akkor jöhet a per. Jön is, a traktoros nem ismeri el hogy ő hibázott.A bíróságon is nyári szünet.
Egész nyáron itt kuksolhatok autó híján, fogalmam nincs lesz-e másik mostanában, vagy valaha, mert félek is azóta.
Itt vidéken ez azért elég nagy gáz, teljesen önállótlan lettem, a buszközlekedés katasztrófa még suliidőszakban is, a Páromat se rángathatom minden ügyben folyton hogy sofőrözzön nekem.
A nyakam javulgatott 2 napig, a tegnapi utazás miatt viszont mára megint bedurrant. Pedig nem akartam elmenni a röntgenre, de muszáj lesz, már látom. Baleseti sebészet, gondolom fél napos program legalább, busszal egész nap. Na nem mintha nem érnék rá...

...a tegnapi napon majdnem meghaltunk a lányommal.Egy traktor szabálytalanul akart bekanyarodni miközben előztem, már nem lehetett megállni. Az autóm teljesen összetört, nekünk a biztonsági öv és a 4 légzsák megmentette az életünket.Nem voltam hibás, szerencsére tanúk is vannak, de nem lesz egyszerű eset, mert a traktoros természetesen tagad. Aki az autót látta nem hitte el hogy élő ember abból kijöhetett.Fejtetőn álltunk egy árokban, két fát is kitörtünk mire megállt az autó, beszorultunk,a hátsó ajtón segítettek ki minket. Teljesen sokkos állapotban voltam, hihetetlen hogy élünk...Mentő, rendőrség, tűzoltók...alig emlékszem mi volt. Kórház után kiengedtek minket most lábadozunk, főleg lelkileg...

Ennyi az élet...reggel még boldog vagy, délben meghalhatsz.

Milyen jó sarokházban lakni...reggel 6 óta nyírják a füvet körben,traktorral, ezzel azzal...

Nem írok, nincs mit, boldog boldogtalanságban múlnak a napok, ahogy eddig...

Még mindig csak nyűglődés van, nem mondhatom hogy 1 cn. lenne...

Ma már 3-kor ébredtem, persze azóta ébren is vagyok. Eszem magam, gondolkodom hogy van-e, és merre tovább...?

Reggel belenéztem a Havas műsorába, fogalmam sincs kinek van igaza ebben a Zsanett-ügyben, de akkora agresszió áradt a műsorból(Havasból) hogy majdnem rosszul lettem. Mondtam már hogy enyhén pánikbeteg vagyok? Ha agresszivitást látok, tapasztalok, hányingerem van és légszomjam, meg erős szívdobogás ,és meneküléskényszert érzek. Sajna a saját életemben sem tudom megvívni a harcokat, mindig kerülöm a konfliktusokat. A megvívatlan, elrendezetlen ügyek aztán néha a fejemre dőlnek, maguk alá nyomnak, akkor attól fuldoklom. Aztán mindig lesz valami...Nem vagyok büszke magamra.

Hajnali 5 után kint voltam a városban és azon csodálkoztam hogy mennyi ember nyüzsög már, mennek munkába, utaznak, jönnek valahonnan, mennek valahová. Ebben a fene nagy itthonlétben lassan elfelejtem milyen a "való világ".
Én bent a biztonságos ketrecben, kint meg élet-halálharc. Élet-Halál-Harc.Félek kimenni, ha visszaengednének, éhen pusztulok, vagy az első csatában elvérzem. Hogy kell elkezdeni visszavadulni...?

Mai hő 36,95, barna jelek, teszt negatív, 13 DPO
A lehetetlenen túl hiába remél csodát az ember...

Ezek a rideg tények. Hogy belül mi van, azt még ide sem írom le.

Hajnal 4 óta ébren vagyok, hallgattam az utcáról beszüremlő madárpályaudvar szerű hangokat. Ezekkel mennyi minden történhet éjjel amit hajnalban ilyen hangosan kell megbeszélni...!
Az Élet ilyen...minden reggel örömmel kéne ébredni.

Csak gyűlnek a gombócok a torkomban...ez bizony menzi jel a javából, még kb. 2 nap lehet vissza.
Nem is tudom hogy szomorúság, vagy megkönnyebbülés jön ezután.
Olyan nehéz a lelkem már régóta, jó lenne kicsit letenni.
Cipelem ezt a rohadt keresztet még ki tudja meddig...

Na, itt vagyok megint..
Marha nagy zuhé volt nálunk este, alig tudtam elaludni, meg sokszor fel is ébredtem. Ennek fényében a mai hőm: 37.0 lefele standál.
Tegnap már délután tudtam hogy zuhi lesz, jelzett a bokám, az a bizonyos! (Banyácska, emlékszel? )
Tisztára olyan vagyok mint egy vén vajákos, álmok, bokák, megérzések...kicsit előbb születek, lehet már nagyon melegem lenne!
Csendes nap ígérkezik ma is, de feszülten várom a hétvégét...bár úgy érzem nem kell tesztelnem majd.
Örökös dilemma: mit főzzek ma?

Mondtam már hogy gyereket akarok?
Hát így kerültem a Családinetre, ezer hála és köszönet azóta is!
Szóval elhatároztam hogy naplót vezetek a ciklusos dolgaimról, érzéseimről, történéseimről és hogy ezt pont itt teszem.
Előre is elnézést azóktól akiknek uncsi lesz, de Pósalaky Úr módszerével, ez asszem kiküszöbölhető!

Szóval egyenlőre csak a mai hőmmel gyarapítom a naplómat, ma 37,12 Celsiussal ébredtem!
Van még majdnem egy hetem a cilusból, következtetni nem lehet ebből semmire, de egy adatnak nem rossz!
Sajna a néhány nappal ezelőtt érzett tüneteim már kezdenek elhagyni megint, se cicifeszülés, se hányinger...de még ez sem jelent semmit, tudom.
Viszont álmot láttam megint. Most a múltkori karcos idős női hang kiszólt egy nagy fehér ajtó mögül: "negatív teszt, nem terhes!"
Nem akarom hogy előre szóljanak, szeretném lemondani ezt a szolgáltatást!!!

Drága BAnyácska!

Előszöris apukád javulásához grtatulálok, aztán az ÖTÖDIKHEZ, és végül nagyon boldog névnapot kívánok!
Örülök hogy most a pozitív oldal telik nálad!

Megrázom a fejem, és érzem ahogy a fellazult bőr idegenül mozog a csontok körül az arcomon, lebeg a nyakamon...Belül még fiatalnak érzem magam, de a test már felpuhul, lazul.
Nagyon furcsa érzés, és még furcsább hogy rengeteg időm lesz hozzászokni.Változom.
Meg kell tanulnom szeretni ezt a hervadás felé tartó állapotot, megbecsülni az ősz hajszálakat és a ráncokat. Az enyémek. Megdolgoztam értük!

Esik.
Eszembe jutott régen mennyire szerettem az esős napokat. Ilyenkor anyu előszedte a varrókosarát, és stoppolta szorgalmasan a zoknikat.Amiket aztán senki sem hordott úgy, de ha esett, akkor mindig ezt csinálta, mert ezt az egyet tudta jól csinálni.Hímzés, stb. az macerás volt neki ,na meg annyit nem is esett hogy be tudja fejezni.
Szóval ott ült a fotelban, én meg tanultam, vagy olvastam a tankönyv alá rejtve Montekrisztót, Zsülienszorelt, Zsanvalzseant,Tvisztolivért ...
Megnyugtatóan dobolt az eső a párkányon, esőszag áradt be odakintről, és ha apu nem volt otthon vagy aludt, akkor végtelen béke lebegett a lakásban.Ha mindez a hétfői kívánságműsoros napra esett, az már túl szép is volt.
Aztán később is szerettem az esőnapokat mikor a szerelmemmel lehettem, két összebújás közben az esőkopogásra bóbiskolva.Párásra szuszogtuk a kis szoba ablakát.)
Most is esik, de már nincs meg az a varázslatos, békés, mégis buján álmosító érzés.

Megint nehéz álmaim vannak.
Mindig baj előtt, mindig ugyanazok a rémek.
Most mi közelít?
Ha tudnám hogyan szökhetek meg előlem megtenném, mert magamat is fárasztom mostanában. Tehetetlen krumpliszsák vagyok.( formailag is:S)

Körbe-körbe járok.

Hány évente újul a lélek?
Napok óta kínoznak múltbéli döntéseim.Lefoszlott róluk az önzés védőburka és elhűlten nézem régi önmagam.
Mindent így hagynék, de az út amin idejöttem már nem tűnik az egyetlen járhatónak...
Próbálom leírni ami nyom belülről, de nem nagyon megy.
Eddigi életemben lusta voltam.Kényelmes a boldogtalanság gödrére fogni a tehetetlenséget, középszerűséget. Mindig van kifogás hogy mit miért nem tehetek, bírok. Kevesebbet gondolkodom ezen mint régen, hagyom magam beszürkülni teljesen.Az igény hiánya lassan igénytelenséggé válik.
Teljes életet kéne élni. Abból amink van.
Bezártam magam egy házba és még az ablakon sem nézek ki. Belül élek egy látszatvilágban, akkor nyitok amikor én akarok. Nem kell konfliktushelyzetekbe bonyolódni, nincs küzdés.De győzelem sem. Azt gondoltam csak pihenek kicsit, de megint csak kibújtam a kerítésen, hogy kívülről nézzem amit csinálni kéne.