A depresszió olyan mint egy alattomos kígyó, akkor mar beléd, amikor nem számítasz rá.
Legalábbis első dermesztő csókja akkor ér, amikor azt hiszed, minden rendben. Amikor akár elégedett és akár boldog is lehetnél....
De nem tudsz, mert a festőpalletádról kilopta a színeket.
A rohadék.

Úgy kb. nyolc éve volt két-három esztendő az életemben, amikor szabályosan kizsákmányoltam magam.
Három helyen dolgoztam, és próbáltam baromira bizonyítani, két helyen tanultam. Előtte tönkrement egy ötéves kapcsolatom, majd egy vezetői pályázat kapcsán politikai okokból kicsináltak.
(Pedig - akkor még - nem is politizáltam. De NEKIK sikerült elérniük, hogy meggyőződéses legyek. Na persze NEM AZ Ő OLDALUKON.)
Közben volt egy kis hitelem, meg nyomatnom kellett a tandíjakat is, miközben vidéken alamizsnáért dolgoztam.
Szemetek.
De jött a szerelem (pedig azt hittem örökre (divatos) szingli maradok)
Költözés, munkahelyváltás, ahol, hiába voltam profi, a nulláról kellett bizonyítanom.
Nehezen viseltem, hogy a pelyheshátú kezdőkkel kerültem egy kalap alá.
Elkapott.
A gyepresszió.
Egyfolytában aludtam. És ittam. Sokat, sokat.
Aztán jött a sikerteln terhesség, beláttam szakember segítsége kell, de erről már írtam.

A depresszió szemét. Mert nincs joga most itt terpeszkedni.
Szeret a férjem és én is szeretem. Egészséges (kop-kop-kop) gyerek, szép ház.
Allora, che cazzo voi?

Kb. fél éve vettem észre, hogy újból itt a depi. De azt is észrevettem, hogy cilkusfüggő.
A középidőig oké vagyok, utána indul lefelé az óriáskerék. Az ijesztő az az egészben, hogy képes egyre-egyre mélyebbre jutni.
A holdtöltém előtt egy héttel már elég hülye vagyok, három-négy nappal a mensi előtt már átgondolom azt is, hogy mi lenne, ha átugranék az üvegablakon. Ilyenkor csak üvöltözöm a gyerekkel.

De három hónapja el kezdtem szedni egy gyógynövény alapú (orbáncfű) tablettát a ( és bizony ez itt a reklám helye) a REMOTIV-ot.
Ők azt írják, hogy szedjem három hónapon át, rendszeresen, én csak a második félidőben eszegetem, de úgy nagyjából beválik. Most már csak kedély-bajnok nem vagyok, de már el tudom magam vonszolgatni valahogy.
Igaz most kiakadtam. Gondolom a kánikula és bezártság.
De most megint látok valami fényt.
Úgy kb. két hétig.
Vagy tovább is?