Amikor depressziós lettem, egy sikertelen terhességet követően, rájöttem, hogy segítséget kell kérnem egy szakembertől. Fél évig jártam hozzá autogén tréninget (a továbbiakban AT) tanulni. Egy kisebb vagyont hagytam nála. De megérte.
Már az AT első tanulási hónapjában javultak a dolgaim. Az arcom kisímult, a rémálmok megszűntek, a dührohamok elmaradtak, a lehangoltságot is elfújta a szél.
A dolog bevált.

Kiharcoltam a férjemtől, hogy reggelente adjon nekem egy órát, mert ha nem, akkor szép csendben meg fogok itthon őrülni. Már írtam, hogy a házból öt napon keresztül nem jutok ki, csak szombaton, a férjemmel. Nála van az autó, itt meg máshogy nem lehet közlekedni. A babakocsi itt nem tolható, a biciklivel nem tudok feljönni, a gyerek tíz métert hajlandó menni, utána vagy egy órát szöszmötöl, vagy kéri, hogy vegyem fel.
Kiszabadulni csak gondolatban tudok.
Ha reggel lehetőségem van megcsinálni az AT-t (ez max 20 perc speciális relaxálás), akkor türelmesen bírom a napot. Ha kihagyom, kb. egy hétig még tart a hatás, de utána összeomlok.
Nehéz tartani magam.