nem szex és nem nyújork

Hát igen, a jelek.
Egy ideje nagyon adok, adunk rájuk.

A Káli medencében biciklizgettünk úgy négy éve, amikor a fejembe vettem, hogy megmutatom a páromnak a bányatavat. Külön érdekessége a tónak, hogy hatalmas homokpadon apró erekben csörgedezik be a mederbe a víz. Kétségtelenül varázslatos...

Amikor odaértünk, az egykori csapás elektromos kerítésel volt szegélyezve (1. jel), de átfurakodtam mellette. Felértünk egy kis töltésszerű valamire, ahol az átjárónál egy drótkerítés, és egy tábla lezárt terület ( 2. jel). De odébb lépve ki tudtuk kerülni, ahol egy baromi nagy pókháló, benne óriási keresztespók szegte utunkat (3.jel).
Mondtam, menjünk tovább, szép lesz. Korábban nem volt ott vizesárok, most
volt (4.jel) át kellett ugranunk. Egy újabb kis ösvényhez értünk, ahol egy sikló suhant át előttünk (5.jel).

A póktól nem félek, árkot tudunk ugrani, a sikló sem riaszt, duródtam tovább.

Már a partot szegélyező susnyásban jártunk. A párom elől. Belelépett egy vaddarázs fészekbe.

Ötven vagy száz mérges fullánkos rontott ránk, a párom ledermedt, csak nézett, nekem meg eszembe jutottak a mézlopó, macis rajzfilmek és csak üvöltöttem, hogy rohanj. A darazsak uszájként jöttek utánunk, a párom pólóján már három landolt, megvadulva csíptek, ahol értek.

Meg is halhattunk volna. Néhány éve Nagymágocs határában egy lovat martak agyon a feldühödött méhek.

A darazsak végül lemaradtak valahogy. Félelmetes volt, kezünk-lábunk reszketett. És fájt.

Azóta is többször felidézzük ezt. Én azt szoktam mondani, hogy öt jel óvott bennünket, hogy ne menjünk oda. A férjem szerint azonban lehet, hogy a darázsfészek is jel volt, hathatós, a legnyomatékosabb jel. Ki tudja, talán nagyobb veszélybe kerültünk volna, ha nem menekülünk el...

Azóta figyelünk, hallgatunk a belső hangra, az első gondolatra, a megérzésre. Olvassuk a jeleket...