Prolaktin

Tisztelt Lori !

Nehéz így ezek birtokában tanácsot adni, de mégis igyekeszem:
A D-vitamin szedésének előnyeiről sokat hallunk mostanában. Az utóbbi időkben bebizonyosodott, hogy a korábban szinte kizárólag a csontok épségének őrzőjeként ismert anyag, valójában az egész szervezet egészséges működéséhez nélkülözhetetlen. Egy újabb kutatás a meddőség kezelésében, a vetélés megelőzésében betöltött szerepére hívja fel a figyelmet.
Meddőség és D-vitamin
A Nutrients folyóirat a tavalyi évben közölt egy kutatást, mely szerint a meddő nőkben a D-vitamin hiány egyértelműen kimutatható
Az endokrin rendszerben a reproduktív szervek igen finoman hangolt rendszert képeznek, a termékenységi zavarok is részben pszichés, részben endokrin, ill. immunológiai eredetűek is lehetnek. Összességében a meddőséggel járó állapotok kivizsgálása komplex feladat, a kezelés általában egyénre szabott. „A fogantatás elmaradásának több oka is lehet, az említett kutatás során feltárt összefüggés tehát nem azt jelenti, hogy a D-vitamin csodaszer a gyermekáldás létrejöttében, ám kétségtelenül igaz, hogy pótlása a meddőség egyes eseteiben segíthet.”
Az AMH szerepe
Az úgynevezett Müller-féle gátló hormon (AMH) a petefészekben az érett petesejt termelődését, kiszabadulását kontrollálja. Az AMH alacsony szintje, illetve koncentrációjának csökkenése azt jelzi, hogy az érintett közeledik a menopauzához, esélye a gyerekvállalásra csökken.
35 felett csökken a termékenység
A Szent András Egyetem kutatói 3200 nőt vontak be vizsgálatukba, akiknek mérték hormonszintjét, és a kapott értékeket összehasonlították biológiai korukkal. A tanulmány megmutatja, mekkora AMH szintet várhatunk egy egészséges nőnél. A nők termékenysége a harmincas éveik közepétől jelentősen csökken, ám ennek mértéke és időpontja igen eltérő. Az AMH szintjének mérése pontosabb módszert ad egy nő termékenységi állapotának meghatározására és jóslására, mint biológiai életkora.
Csökkent AMH és korai menopauza
Egy másik vizsgálatban, egy iráni orvos csoport pár száz nőn tett megfigyelés alapján arra jutott, hogy ha egy 20 éves nő vérében milliliterenként 4,1 ng-nál kevesebb az AMH szintje, nagyobb a valószínűsége, hogy korán jelentkezik nála a menopauza, azaz már 45 éves kor előtt. Ezzel szemben azoknak a 20 éves nőknek, akik vérében legalább 4,5 ng AMH mérhető, jó esélyük van arra, hogy csak 50 éves korukon túl következik be náluk a menopauza. Ez az érték 25 évesen már csak 3,8 ng, 30 évesen pedig 2,9 ng, ami azt mutatja, hogy a női termékenység igen gyorsan csökkenhet az életkorral.
Meddőség, lombik és D-vitamin
A legújabb adatok a D-vitamin fontos szerepét bizonyítják az lombik program (IVF) során az embrió megtapadásában és fejlődésében egyaránt. A legutóbbi közlések alapján ugyanis a D-vitamin segít az AMH termelődésének fokozásában, így az IVF során komoly veszélyt jelentő vetélésék megelőzésében is.

Egyénre szabott napi dózis
A hivatalos ajánlás szerint felnőttek számára napi 1500-2000NE D-vitamin szedése javasolt, ám ez a mennyiség bizonyos esetekben ennél magasabb is lehet. A D-vitaminhiány szempontjából fokozott kockázatnak kitett személyek például az autoimmun betegségekben és más betegségekben szenvedők, bizonyos gyógyszereket szedők, állapotos nők illetve azok, akik életmódjuk vagy egészségi állapotuk miatt tartósan nem jutnak napfényhez. Az egyénre szabott, szükséges napi mennyiség megállapítását vérvizsgálat alapján lehet elvégezni.
Pajzsmirigy autoimmun gyulladásai
Az utóbbi időben derült csak ki, hogy teljesen ép pajzsmirigy (normális TSH) mellett is kialakulhat a meddőség és a korai vetélés, ha autoimmun gyulladás áll fenn. Ezt leginkább a TPO enzim elleni antitest jelenléte mutatja, ugyanis ezeknek az antitesteknek szerepük van:
Meddőségben, mert
• A meddő nőkben a TPO elleni antitest 31.8% , a fertilis, egészséges populációban 4.6% volt kimutatható (Cubillos J és mtsai, 2009)
• A TPO elleni antitest pozitívakban akkor is szignifikánsan nagyobb volt az infertilisek aránya, ha a hormon értékeik (TSH, FT3, FT4) (hypophysis és perifériás hormonok) élettani tartományban voltak! (Wilson R és mtsai, 2009).
Vetélésekben (Bussen S és mtsai. 2008), mert
• A TPO elleni antitest pozitívakban a spontán vetélések száma jelentősen magasabb, mint az antitest negatívakban (32% v.s. 6%)
• A 3-szor vagy több alkalommal vetéltek között a magas TPO elleni antitest titerüek száma kétszer nagyobb
Magzati fejlődésben, mert
• A magzat fizikai fejlődése (érése) 19.3%-ban gátolt a TPO elleni antitest pozitív anyákban (Ilijama T és mtsai, 2009)
• A szellemi fejlődés, az IQ érték 10,5 ponttal alacsonyabb a TPO elleni antitest jelenlétében (Pop VJ és mtsai, 2005)
Mi tulajdonképpen a TPO elleni antitest?
Az antitestekről általában azt gondolják, ill. vélik, hogy károsító hatásúak. A helyzet az, hogy éppen az autoimmun pajzsmirigybetegségek bizonyítják, hogy ez nem így van. Az antitesteknek azonban több típusa van:
• A védelmet szolgálják: pl. a kórokozók elleni antitestek egyes típusai (oltások után ezek megjelennek és hosszabb- rövidebb ideig védik a szervezetet)
• Autoimmun antitesteknek is több típusa van:
- Sejtkárosítók, toxikusak, ezek a sejtek membránját bombázzák és elpusztítják a sejteket
- Stimulálók: ezek egy-egy sejt működését fokozzák, ilyenek a Basedow kóros betegekben lévő TSH-receptor elleni stimuláló antitestek, amelyek a pajzsmirigy túlműködéséért felelőek
- Neutrális, ill közömbös antitestek, amelyek nem hatnak a sejtek működésére, de szabályozzák az imunrendszer működését
A TPO elleni antitestekről fontos tudni, hogy egy csoportot képeznek. Ez azt jelenti, hogy a méréseink során az antitestek teljes mennyiségét határozzuk meg (azaz a toxikus, a stimuláló és neutrális antitesteket is). Ezért van az, hogy az antitestek szintjének változása nem feltétlen függ össze a pajzsmirigy állapotával! Ennek eldöntése a vizsgálatokat végző orvos feladata, amely adott esetben további vizsgálatokat is igényelhet.
A kezelés két célt szolgál: a csökkent pajzsmirigy működés megszüntetését (rendszerint a hiányzó hormon bevitelével) és az autoimmun gyulladás gátlását, megszüntetését hatásos szelén készítménnyel. Erről a kérdésről korábban már írtam és azok ismétlését el kívánom kerülni.
Mio-Inizitol és folsav
A folsav jelentőségét már régen sikerült kimutatni, ezért a legtöbb „magzatvédő vitaminnak” a fő komponensét képezte. A mio-inozitol jelentőségére az utóbbi időben derült fény. A mio-inozitol a B vitamin családba tartozó vegyület, amelyik a természetben széles körben megtalálható: friss gyümölcsökben, magvakban. Kiderült korábban, hogy előnyös a cukorbetegség kezelésében, csökkenti az inzulin rezisztenciát és valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy az alkalmazása során javult a menstruációs ciklus, könnyebben következett be terhesség. Másrészt a szerves kötésben levő szelénnel együtt adva a pajzsmirigygyulladás is lényegesen csökkent.
Melyek fontosabb hatásai:
 Normalizálja menstruációs ciklusokat
 Növeli a fertilizációs rátát, a termékenységet
 Csökkenti a tesztoszteron és az LH szinteket
 Megfelelő dózisban csökkenti az inzulin választ, az inzulin rezisztenciát
 Növeli a progeszteron szintet
 Javítja a petesejtek minőségét és az IVF sikerességét

Továbbá fontos!
A magzat fiziológiás “transzplantátum”, azaz olyan, mint egy átültetett szerv, amelyről tudjuk, hogy a legnagyobb veszély a szerv kilökődése. A természet csodája, hogy egy immunológiai értelemben félig “idegen” magzat egyáltalában megtapad a méhben és később pedig nem minden esetben lökődik ki.
Immunológiai mechanizmusok
A magzat kilökődését számos védő mechanizmus akadályozza. A terhesség alatt megváltozik az immunrendszer szabályozása. Ennek lényege, hogy az immunológiai védekezésért felelős sejtek, az ún. limfociták egyike a Th2 (az antitestek termelődéséért felelős) sejtek és azok által termelt anyagok mennyisége növekszik, ezzel szemben a Th1 (sejtes immunitásért felelős) limfociták száma és funkciója csökken. Ennek következtében a Th1 által közvetített immun- és autoimmun folyamatok aktivitása általában csökken, ezért élettani körülmények között a terhesség második trimeszterétől (4.hónaptól) kezdve az autoimmun betegségek tünetei általában javulnak. Ez egy élettani immungátlás, azaz kényes egyensúly, amely feltétlen szükséges ahhoz, hogy a magzat megmaradhasson. Ezt a kényes egyensúlyt azonban számos hormonális és külső tényező képes felborítani. Amennyiben ez a fiziológiás immungátlás nem alakul ki, akkor kóros terhesség és spontán abortusz következhet be.
A citokinek szerepe a vetélésben
A Th1 sejtek által termelt anyagok ún. citokinek a terhesség kimenetele szempontjából kedvezőtlen hatásúak. A Th1 csoportba tartozó gamma interferon (INFγ) citotoxikus T sejteket aktivál, amelyek károsíthatják a magzatot. Egerekben az INFγ-val történő kezelés a terhesség megszakadásához vezetett. Ennek az anyagnak az emelkedését figyelték meg az ismételten vetélő nőkben is. A Th1 citokinek termelését indukáló vírusfertőzésekről ismert, hogy szerepük van a spontán abortuszok kiváltásában.
Kapcsolat az autoimmun pajzsmirigybetegség, a meddőség és a spontán vetélések közt
A pajzsmirigy autoimmun betegségei és a terhesség közötti kapcsolatra több magyarázat van.
o A vetélés kapcsolatban lehet azzal az egyensúlyzavarral, amely az autoimmun betegség alatt a Th1 és a Th2 arány kedvezőtlen változásával függ össze.
o Az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedőkben a pajzsmirigyhormonok viszonylagos, ill. abszolút hiánya figyelhető meg. Az első három hónapban (trimeszterben) minimálisan emelkedett TSH-t mutattak ki. Amennyiben a TSH érték 2,5 mU/l fölé emelkedett és a TPO elleni antitest szintjük is magas volt, akkor a vetélés kockázata lényegesen növekedett. Ez azt jelzi, hogy az immunrendszer aktiválódása (antitest szint emelkedése) és a csökkent pajzsmirigy aktivitás mindenképpen káros a magzat szempontjából.
o A nemzetközi irodalomban egyértelmű állásfoglalás található arra, hogy a terhesség, sőt a fogantatás előtt a pajzsmirigy alulműködést el kell kerülnünk megfelelő kezeléssel. A hypothyreosis kezelése azonban nem egyszerű feladat, mivel kicsiny az un „terápiás ablak”, azaz nem könnyű megtalálni az ideális dózist és készítményt. A gyakori TSH meghatározások azért sem javasolhatók, mert a thyroxin (T4) dózis változtatását a TSH szint csak megkésve követi. Az a tény, hogy az egyes T4 készítmények biológiai hasznosulása („bioviability”) lényegesen eltér egymástól, további óvatosságra inti a kezelést elindító, ill. ellenőrző szakorvost. Általános elvként leszögezhető, hogy a T4 kezelést alacsonyabb dózissal kell elkezdeni még akkor is, ha kísérő betegségek (pl. súlyos szívbetegségek) nincsenek. Az 1,0 körüli TSH érték elérése mellett az egyedi kezelés során, az életminőség javulását kell szem előtt tartani. Ismert, hogy a pajzsmirigy „igazi” hormonja a T3 (trijódtironin), amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető T4 (tiroxin). Az enzimek (fehérjék), a dejodinázok (D1 és D2 enzimek) hatására képződik az aktív T3 és a biológiai hatással nem rendelkező ún. reverz T3 (rT). Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív T3 mennyisége is különböző. Könnyen belátható, hogy a T3 a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a T4 tehát közel normális lehet, mégis a betegnek T3 hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő ebből a hormonból. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű T3 képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több T4-t kap a beteg. Ráadásul a T4 nem jut be az agyba, mivel ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű T3. Ez különösen fontos a terhesekben, mert a magzati agy fejlődéséhez T3-ra van szükség.
Az NK és uNK sejtek
Az NK sejtek természetes ölő sejtek (NK= natural killer cells) fontos szerepet játszanak a daganatok kialakulásának gátlásában, mivel a tumor sejteket képesek elpusztítani. Ennek vizsgálata azért is fontos, mert kiderült, hogy a vérben lévő fokozott számú és funkciójú NK sejt káros lehet a magzatra és vetélését okozhat.
Az NK sejtek (ún. CD56 sejtek) meghatározása sejtszeparátorral történik. Sikeres reproduktív folyamathoz szükséges, hogy az NK limfocita sejtarány értéke kevesebb legyen 15%-nál, ideális esetben pedig 12% alatt. Az emelkedett NK sejtarány és/vagy a fokozott NK funkció sikertelen IVF-t, ismétlődő vetéléseket és beágyazódási zavarokat okozhat.
További érdeklődést váltott ki, hogy az NK sejteknek (CD56-al jelzetteknek) van egy fontos alcsoportja, az uNK sejtek, azaz a méhben lévő sejtek. Ezeknek az aktiválódása szerencsére védi a magzatot a kilökődéstől. Ez az elmúlt hónapban leírt felfedezés új értelmezést jelent, másrészt a kezelésben is új távlatokat nyit meg. A jelentősége az, hogy a perifériás vérben lévő NK sejtek számának és funkciójának csökkentése, az uNK sejtek működésének fokozása lehet a cél.
Kiderült, hogy több olyan kezelési mód van, amelyekkel az eddigi eredmények biztatóak. Egyrészt igazolódott, hogy a pajzsmirigy hormonjainak szerepe van ezeknek a sejteknek a működésében (fokozza működésüket!), másrészt a szteroid hormonoknak (mellékvese és a progeszteron), ill. a hCG-nek, a szelénnek kedvező hatása van az NK sejtek működésének kedvező alakításában. Bízom benne, hogy a legújabb eredmények további reményt és lehetőséget adnak a még gyermektelen házaspároknak.
Az emelkedett prolactin szintnek több oka is van:
• a leggyakoribb a krónikus stressz
• több gyógyszer is emeli ennek az agyalapi hormonnak a szintjét
• autoimmun betegség mérgező anyagok
• gyógyszerek (főleg depresszió elleni gyógyszerek, a reflux betegségre használtak
• táplálkozási rendellenességek
• a agyalapi mirigyet érintő gyulladás, esetleg daganat

Egyre többet hallunk arról, hogy a stressz is felelős ennek a betegségnek is a kialakulásáért. A munkahelyi feszített tempó, a családi gondok és a pénzügyi nehézségek mind nyomot hagynak a testünkön, és akár a szervezet sav-bázis egyensúlyát is felboríthatják. Mit tehetünk ellene?
Védekezne, ha hagynánk
Vérünk egy különleges folyadék, mely, ha kimozdul a 7,35 és 7,45 közötti Ph-tartományból, akár meg is hallhatunk. Szervezetünk ezért többszörös védelmi rendszert működtet. A tüdőnk által szállított oxigén, a veséink és a hasnyálmirigyünk is komoly munkát végez ahhoz, hogy ez a kémiai egyensúly ne boruljon fel. Ha ezek a szervek valami miatt másként kezdenek dolgozni, a vér sav-bázis szintje elmozdul. „A savasodás szétmarja a sejteket, szöveteket, apránként belemarja magát a vénába és artériába, mint ahogy nyomot hagy a sav a márványba”. Vigyáznunk kell, mert védelmi rendszereink működését könnyen tönkreteheti az egészségtelen táplálkozás, de a mindennapi komoly feszültség is.
Azonnal meglátszik a testen
A stressz nem csak egy feszült állapot, ami könnyedén elmúlik, ha kikerülünk egy nehéz helyzetből. „A stressz hosszú távon akár betegség kiindulása is lehet, hiszen azonnal hat a szimpatikus idegrendszerre” állítja a szakember. Mindannyian megfigyelhettük már magunkon, hogy egy komolyabb vita után, szaporábban vesszük a levegőt, kiszárad a szánk, erőteljesebben ver a szívünk, másként működik a gyomrunk. Ha mindezt, szinte naponta átéljük, megváltozik testünk működése, és egy idő után képtelen lesz védekezni és megbetegszik. „Felborul az egyensúly és a stressz, mint egy néma gyilkos dolgozni kezd: kialakulnak a szív és érrendszeri betegségek, a daganatok, a pajzsmirigyproblémák és a cukorbetegség”. Jó tudni!A nőket is komolyan érinti a stressz, hiszen ők azok, akik lelkiekben könnyebben sebezhetők. Sokkal erőteljesebben hatnak rájuk a családi és érzelmi konfliktusok. Ezzel szemben a férfiakat elsősorban a munkahelyi és a karrierépítési küzdelmek sodorják stressz helyzetbe.
7 javaslat stressz ellen
1. Ismerjük fel, hogy bajban vagyunk és stresszes életet élünk. Keressük meg a konkrét okot! Tegyük fel magunknak a kérdést: a munkahely, az otthoni légkör, emberi kapcsolatok okozzák a problémát?
2. Ismerjük be, hogy ezen változtatnunk kell. Ha tehetjük, kerüljük el a stresszes helyzeteket és tűzzünk ki új célokat magunk elé.
3. Ha gyökeresen nem tudunk változásokat elérni, próbáljunk meg kevésbé érzelmesen és hevesen reagálni a stresszre. Ne gondolkodjunk visszafelé, ne mondogassuk magunknak „hogy mi lett volna, ha…” Mindig előre tekintsünk.
4. Tanuljuk meg kezelni a stressze adott válaszreakciónkat. Járjunk jógázni, sportolni, keressünk olyan lehetőséget, amivel elsajátíthatjuk a mély légzés- és izomlazítás technikáját. Ismerjük meg a zeneterápia lehetőségeit. Végső esetben használjunk gyógyszeres vagy gyógynövényes feszültségoldást.
5. Változtassunk életmódunkon: szokjunk le a dohányzásról és a kávéról, aludjunk rendszeresen.
6. Próbáljuk meg stabilan tartani az érzelmeinket. Ápoljuk emberi kapcsolatainkat, találkozzunk rendszeresen barátainkkal és rokonainkkal.
7. Törekedjünk arra is, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzünk és mindig elérhető célokat tűzzünk ki magunk elé.

További immuno-endokrin kivizsgálást javaslok, jó egészséget kívánok:




Prof. Dr. Balázs Csaba
2024-05-05 17:18:15