Olvasói kérdés
A szülés várható dátuma: 2014.04.22. Kérdésem: mikor lehet elmenni legkorábban táppénzre, hogy ne legyen több mint 30 nap keresőképtelenség, és így járjon folyamatosan a szabadság a gyed első évének végéig. Csak hétfőtől péntekig kell dolgozni, nem értem a naptári nap miértjét a keresőképtelenségben: miért kell a 30 napba a hétvégéket is beleszámolni?
Ha a kiírás szerint történnek a dolgok (szülés 04.22), ami képtelenség, de számoljunk ezzel, akkor:
a.: a hétvégéket is, munkaszüneti napokat is beleszámolva 03.22ig dolgozni kell; 03.23-tól mehet a táppénz.
b.:ha viszont csak a hétköznapokat/munkanapokat számolom, amikor egyébként is dolgozni kellene, akkor 03.10-től már mehetne a táppénz.
Melyik a helyes kalkuláció?
Köszönöm szépen!
Ha a kiírás szerint történnek a dolgok (szülés 04.22), ami képtelenség, de számoljunk ezzel, akkor:
a.: a hétvégéket is, munkaszüneti napokat is beleszámolva 03.22ig dolgozni kell; 03.23-tól mehet a táppénz.
b.:ha viszont csak a hétköznapokat/munkanapokat számolom, amikor egyébként is dolgozni kellene, akkor 03.10-től már mehetne a táppénz.
Melyik a helyes kalkuláció?
Köszönöm szépen!
Szakértői válasz
A tgyást a szülés várható idejét megelőző 28. naptól már igénybe lehet venni. Ez 03.25. Ha ezelőtt 30 napnál rövidebb időre akarsz táppnézen lenni, akkor ennek a legkorábbi kezdő dátuma 02.24. Ha nem akarod a tgyást korábban kezdeni, akkr április 22-i szüléssel számolva március 23. az a nap, amitől legfeljebb 30 nap telik el április 21-ig.
Szabadság egyébként 2011. ausztus óta csak a gyed első 6 hónapjáig jár.
Nem értem, hogy miért helyezel erre ekkora hangsúlyt. Főleg akkor, amikor elképzelhető, hogy az egész számra kerekítés miatt lehet, hogy nem lesz különbség a hosszabb keresőképtelenség miatt csökkentett szabadság és az enélkül számított napok között, mert pl. egyik esetben egész évre egy kerek nap jár, a másik eseben pedig egy 0,6-ra végződő tört nap.
A kérdés lényegére válaszolva: az Mt. valahol az elején definiálja, hogy amikor napot említ, akkor azon naptári napot ért. A legtöbb dolog napban számolódik, pl. felmondási idő vagy fellebbezés határideje. A szabadságot is naptári napra arányosítjuk, ha valaki év közben lép ki vagy be. Ez így van és kész.
Szabadság egyébként 2011. ausztus óta csak a gyed első 6 hónapjáig jár.
Nem értem, hogy miért helyezel erre ekkora hangsúlyt. Főleg akkor, amikor elképzelhető, hogy az egész számra kerekítés miatt lehet, hogy nem lesz különbség a hosszabb keresőképtelenség miatt csökkentett szabadság és az enélkül számított napok között, mert pl. egyik esetben egész évre egy kerek nap jár, a másik eseben pedig egy 0,6-ra végződő tört nap.
A kérdés lényegére válaszolva: az Mt. valahol az elején definiálja, hogy amikor napot említ, akkor azon naptári napot ért. A legtöbb dolog napban számolódik, pl. felmondási idő vagy fellebbezés határideje. A szabadságot is naptári napra arányosítjuk, ha valaki év közben lép ki vagy be. Ez így van és kész.
Szakbarbár