A családok támogatásáról szóló törvény az emelt összegű családi pótlékot egy rendeletben tételesen felsorolt betegségekhez, állapotokhoz köti, itt konkrétan le van írva, hogy 1500 g születési súly alatt még a teljesen egészséges baba után is jár. A táppénzről szóló jogszabályban ilyen konkrétum nincs, ott az szerepel, hogy gyermek ápolása esetén jár a gyermekápolási táppénz illetve hogyha egyszerre több ellátásra, gyedre és gyápra is jogosult vagy, akkor választhatsz, hogy melyiket veszed igénybe.
A keresőképtelenséget a gyerekorvos bírálja el, ha ő úgy találja, hogy a baba az állapota miatt ápolást igényel, akkor felvesz táppénzre. Ha nem találja úgy és ezt vitatod, akkor meg ad beutalót az ORSZI-ban működő Főorvosi Bizottsághoz, ahol eldöntik a kérdést. Minden betegségnek megvan a maga BNO kódja, ezt az orvosnak kell tudnia, ha tőled várja, akkor legrosszabb esetben ki tudod guglizni.

1997. évi LXXXIII. törvény

a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

44. § Keresőképtelen,
e) az a szülő, nevelőszülő és helyettes szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja;

46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban
b) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig;

39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.


102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet

a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről

8. § (2) Ha a biztosított a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos döntésével nem ért egyet, a keresőképességének elbírálását kérheti a területileg illetékes FOB-tól.