Prof. Dr. Balázs Csaba

Tisztelt Professzor úr,
Jódpótlással kapcsolatban szeretnék kérdezni Öntől. Olvastam a Családineten írt cikkeit a témában (Mire jó a jód? A jódhiány veszélyei. 10 jel, mely pajzsmirigy betegségre utalhat) és úgy tűnik nekem, hogy biztonságosabbnak tartja a természetes jódot mint jódforrást. (Szemben a jódozott sóval, jódtablettával.)

Próbáltam utánajárni az interneten, hogy milyen élelmiszereknek magasabb a jódtartalma, tudnám-e csak ezekből fedezni az ajánlott napi mennyiséget, de elég kiszámíthatatlannak tűnik a dolog. Ezért gondolkoztam el az algatablettákon (barna algák, kelp), viszont az algákkal kapcsolatban is több aggály felvetődik, hogy mennyire biztonságosak egyrészt a szennyezettség szempontjából, másrészt a változó és sokszor túl magas jódtartalom miatt, ami akár a tablettákban is jelen lehet, annak ellenére, hogy mit tüntetnek fel a címkén jódtartalomként.

Professzor úrnak mik a tapasztalatai? Van olyan fajta alga, ami előnyösebb tulajdonságú ilyen szempontból? Vannak olyan gyártók, akik megbízhatóbbnak számítanak és magasabb minőségi követelményeknek felelnek meg?

Pajzsmirigy műtét után golyva kiújulása és újabb göbösödés megelőzésére (és az alulműködés kialakulásának elkerülésére) milyen feltételekkel javasolt a jódpótlás? Mennyi idővel a műtét után szabad elkezdeni?

(Nekem Jodid 100 tablettát, kálium-jodid, javasoltak, de tartok tőle, hogy ilyen közvetlen formában vigyem be a szervezetembe. Vagy ez még nem olyan mennyiség, aminél gondok lehetnek?)