Tisztelt Professzor Úr.
Tanácsát szeretném kérni, mert tanácstalan vagyok és egyre kellemetlenebb lesz az állapotom.
Kicsit összetett a problémám ezért elnézést a hosszú sorokért. (SNSA gyanu - Gyulladás - Derékfájdalom - Sugárzó fájdalom)
A primer problémám a 3-4 éve tartó erős hátfáradás, hátfájás, azóta 1 nagy - több kisebb lumbágó, szinte folyamatos jobb lábam combjába sugárzó kellemetlen fáldalom. 2 éve volt egy kis műtétem, a bal lábam 2es ujában volt egy jóindulatú encondróma(3* tört el egy nyár alatt). Gyógyult. Érzem is hogy jobb oldalon ha úgy mozdulok valami időnként a gerincemben mintha "odébb roppanna".
Ez a lelkiismeretes doki, miután csak érintőlegesen mondtam, hogy zsibbad a lábam.. elküldött röntgenre majd tegnap végeztem az MRI-vel.
Itt jött az lényeg, mert SNSA -ra is utalható nyomokat vélt a vizsgálatot végző orvos felfedezni a felvételen. Egyből utánna is olvastam a témának és túl sok véletlen egybeesést tapasztaltam az SNSA tünetegyüttest tekintve.
Minden jel arra utal, hogy évek óta valami gyulladás van a szervezetemben, nem is érzem magam 100%-os -nak 4-5 éve, továbbá folyamatosan fáradtnak és aluszékonynak érzem magam.
Érdeklődnék milyen vizsgálatok szükségesek a gyulladások felismeréséhez, lokalizálásához.. gondolom egy alapos vér és immunológiai vizsgálat biztosan nem árt ? Kérem segítsem tanácsával, javaslatával.
Kórtörténetem:
32 éves férfi vagyok, kb 7-8 éve tartó hátfájással ami kb 4 éve konkrét derékfájássá erősödött. Nagyon hamar elfáradt és fájt az egész hátam, de nem volt semmi más tünet.
Egy óvatlan pillanatban megemeltem magam kb (100kg szekrény görbe háttal), ekkor lent is maradtam a földön, nem birtam mozogni a kezemet nem tudtam rátenni a gépkocsi váltókarjára, a kuplungot nem tudtam benyomni. Akkor azt mondták Lumbágó 1 hónap alatt el is múlt 1 röntgen készült, de arrol azt állapította meg az SZTK hogy kopott a csigolyám (?). Megközelítőleg ettől az időponttól számítva folyamatos lett a hátfájásom , ami erősebb vagy gyengébb de mindíg érzem..azóta párszor volt olyan hogy rosszul mozdultam és le kellett feküdnöm a földre, mert nem tudtam mozdulni.
Friss MR lelet:
A porckorongok Schmorl herniakon kívül egyéb eltérést nem mutatnak.
Kóros porckorong kiboltosulás nem látható.
Synovalis folyadék felszaporodás a lumbalis kisizületekben.
A kisizületi synovitis okozhat panaszokat. Ennek hátterében lehet Scheuermann eltérés ls nem zárható ki SNSA sem. KÖSZÖNÖM A SEGÍTSÉGÉT !
B.
Tisztelt Uram!
Ez a betegség nem endokrin eredetű, de számos vonatkozása van, amely nem a gerinccel függ össze. Röviden néhány fontos dolgot leírok:
Az SNSA formakörbe tartozó betegségek közös klinikai tünetei:
• elsősorban az alsó végtag ízületeit érinti és aszimmetrikus,
• enthesitis, az íntapadási helyek gyulladásos elváltozása,
• a szem gyulladásos elváltozásai (iritis, steril conjunctivitis),
• a bőr elváltozásai (psoriasis, keratoderma blenorrhagica a tenyéren vagy talpon, balanitis circinata a glans penisen),
• gyulladásos bélbetegség,
• a szív ingerületvezető rendszerének zavara (A–V blokk), aorta insufficiencia.
Az SNSA formakörben szenvedő betegek hozzátartozóin gyakoribb az előbbi betegségek előfordulása, mint az átlag lakosságban. Jellemző, hogy a HLA B27 antigén gyakrabban mutatható ki e betegeken (50–90%), mint a lakosságban (5–8%).
Epidemiológiai adatok szerint a Crohn és a colitis ulcerosa betegek 5%-ában, psoriasisos betegek 5%-ában, a reaktív arthritisek közül 5–15%-ban alakul ki spondarthritis.
Az SNSA formakörbe tartozó betegségek legjellemzőbb képviselője az SPA.
Csont scintigráfia
Technécium izotóp segítségével az osteoblastok jelölhetők, ezért a fokozott csontosodás helyét a csont scintigráfia nem specifikusan jelzi. Az SNSA esetében a sacroileitis kimutatására alkalmas a vizsgálat. A vizsgálat kvantitatív azáltal, hogy a sacroiliacalis ízület izotóphalmozásának mértékét a sacrum kijelölt területével vetik össze (sacroiliacalis hányados), ennek mértéke 1,4 felett kóros.
Az SNSA-ra kórjelző laboratóriumi vizsgálat nincs. A gyulladásos aktivitás jeleként az akut fázis fehérjék szintje emelkedett (CRP).
Azt tudom javasolni, hogy a fentebb említett csont izotóp vizsgálatot célszerű volna elvégezni és a kiegészítő laboratóriumi tesztet is.
Hangsúlyozom, hogy komplex kezelésre szorul majd.
Budai Immuno-Endokrin Központ
06/30-9651-129
Mielőbbi javulást, gyógyulást kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba