Olvasói kérdés
KEDVES PROFESSZOR ÚR!OLYAN PROBLÉMÁVAL FORDULOK ÖNNHÖZ,HOGY 7 ÉVVEL EZELŐTT VOLT EGY VETÉLÉSEM,MAJD A RÁ KÖVETKEZŐ ÉVBEN EGY ÚJABB,AMI 4-5 HETESEN KÖVETKEZETT BE.MAJD EZUTÁN ELMENTEM AZ EGYIK FŐVÁROSI KLINIKÁRA,AHOL PETEÉRÉSSERKENTŐT KAPTAM,BÁR NEM TUDOM MIÉRT,MERT VOLT PETEÉRÉSEM,ÉS SZÓLTAM,HOGY MÁR EGYSZER ÍRTAK FEL NEKEM ILYET,DE CISZTÁT OKOZOTT.2-3 HÓNAP ELTELTE UTÁN SAJNOS EGY TÖBBREKESZES CISZTÁM LETT,AMI KI KELLETT OPERÁLNI.MÁSNAP ÚJRA OPERÁLTAK BELSŐVÉRZÉSSEL.MÁR KEZDTEM TÚLTENNI MAGAM EZEKEN A DOLGOKON,AMIKOR MENTEM A 6 HETES KONTROLLVIZSGÁLATRA,AHOL KIDERÜLT,HOGY MOST A MÁSIK PETEFÉSZKEMBEN VAN CISZTA.ÉS INNENTŐL KEZDVE HOSSZÚ ÉVEKEN ÁT,MINDEN HÓNAPBAN,HOL AZ EGYIK,HOL A MÁSIK PETEF.-BEN VOLT CISZTA.HORMONVIZSGÁLATON KIDERÜLT,HOGY NINCS TÜSZŐREPEDÉSEM,DE SEMMIT NEM CSINÁLTAK VELEM.MINDEN HÓNAPBAN AZT HALLOTTAM,HOGY NE IZGULJAK EZEK LELÖKÖDNEK A MENZESSZEL.MOST MÁR FOGAMZÁSGÁTLÓT SZEDEK,HOGY MINDEN HÓNAPBAN NE LEGYEK ENNEK KITÉVE,ÍGY MINDEN RENDBEN IS VOLNA,CSAK 32 ÉVES VAGYOK ÉS GYEREKET SZERETNÉK.MÁR ÉRDEKLŐDTEM,DE NEM ADNAK PÉLDÁUL TÜSZŐREPESZTŐ INJEKCIÓT,HOGY A PETEÉRÉSNÉL NE LEGYEN ÚJRA CISZTÁM,MERT ÁLLÍTÓLAG AKKOR BE KELL SZEDNI ÚJRA PETEÉRÉSSERKENTŐT.DE ÉN EZT MÁR EZEK UTÁN NEM KOCKÁZTATNÁM MEG.TUD-E ESETLEG A DOKTORÚR SEGÍTENI,HOGY VAN -E ERRE VALAMILYEN LEHETŐSÉG!ELNÉZÉST A HOSSZÚ LEVÉLÉRT!KÖSZÖNETTEL ZSUZSI
Szakértői válasz
Kedves Zsuzsi!
Sajnos problémája elég gyakori. Könnyen elintézhetném a választ, hogy ez a nőgyógyászok „asztala”, de nem teszem, mert úgy gondolom lehet segíteni és több babája is lehet. Ráadásul ez az egyik leggyakoribb endokrin betegség, amely a pajzsmirigybetegségeihez társul, ezért részletesen leírom a problémakörrel kapcsolatos fontosabb információkat. Sajnálom, hogy ezekhez eddig – ahogyan szavaiból kiveszem – nem jutott hozzá. A PCOS (cisztás petefészek tünet-együttes) genetikailag alapvetően meghatározott (örökletes), de környezeti tényezők által is jelentős mértékben súlyosbított betegség, aminek kialakulása általában már a pubertás előtt megindul. Kialakulásában több, részben egymást erősítő folyamat játszik szerepet. Alapvető az ovariumok (petefészkek) fokozott androgén (férfi hormon) elválasztása, amihez a mellékvesék többé-kevésbé szintén aktívabb hormontermelése társul. Az ovariumok kóros hormontermelése részben – alkati okok által meghatározott –eltérés, részben az agyaalapi hormonok az „LH- és az FSH fokozott termelésére vezethető vissza. A nem hormonokat stimuláló agyalapi hormonok (gonadotropin) ezen zavara a kóros ösztrogén, progeszteron, androgén arány eredménye is. A hyperandogenismus (fokozott férfihormon) mellett jellemző a megnövekedett ösztrogénhatás (női hormon) is, aminek következtében magasabb a prolaktin (agyalapi hormon) szint. Az inzulin szint növekedése (hyperinsulinaemia) is alapvető szerepet játszik a betegségben. Ezért csökken mind a szex-hormon kötő fehérje (SHBG) szintje, aminek fokozott nemi hormon hatás lesz a következménye. A magas inzulin szint (hyperinsulinaemia) és inzulin rezisztencia egymást kölcsönösen fokozzák, ami a PCOS létrejöttének egyik önerősítési körét hozza létre, s magyarázza, hogy a PCOS súlyosbodását sokszor súlygyarapodás idézi elő.
A PCOS a serdülőkortól kezdődően okozhat panaszokat, menstruációs zavart, infertilitást (meddőséget), illetve hyperandrogen tüneteket: fokozott szőrösödést ( hirsutismust), acnékat, valamint androgén jellegű hajhullást. A PCOS gyakran a pajzsmirigy autoimmun gyulladásával, súlyfelesleggel, elhízással társul. A PCOS és a metabolikus szindróma (MS) között olyan szoros kapcsolat van, hogy tágabb értelemben a PCOS a MS egyik megjelenési formája. A PCOS a szénhidrát anyagcserezavar vonatkozásában – különösen, ha elhízás is társul – jelentős kockázati tényező: a relatív kockázat a 2-es típusú diabéteszre pedig 7,5 szeres!.
Előfordulási gyakoriság:A PCOS gyakori, a nők 5-10 %-a lehet érintett. Fontos tudni, hogy morfológiailag a PCO (a polycystás ovarium maga) még gyakrabban mutatható ki, kb. a nők 30 %-ában, klinikai tünetek és panaszok nélkül is. Egyéb hyperandrogen állapotok másodlagosan is okozhatnak PCO-t.
Diagnózis:A PCOS diagnózisa a Rotterdami kritériumok (2003) alapján történik. Ennek megállapítása endokrinológus feladata. A hormonvizsgálatok egy részét (az „alapvizsgálatokat”) a ciklus (ha van) első napjaiban (2-4. nap között) kell végezni. Ilyenek LH, FSH, tesztoszteron, SHBG, ösztradiol, prolaktin. Célszerű a szabad tesztoszteron mérése vagy a szabad tesztoszteron index kiszámítása. Szükség van a szénhidrátanyagcsere időszakos ellenőrzésére, a kortizol és vérzészavar esetén, a pajzsmirigy diszfunkció kizárása céljából immunológiai és hormonális vizsgálatokra.
Kezelés
A kezelés elvi céljai: A vázolt önerősítési körök magyarázzák, hogy különböző módokon lehet a PCOS-t okilag kezelni. Ezek: 1. Az inzulin szint csökkentése (életmódi kezelés, inzulin-érzékenyítő gyógyszerek). 2. A nemi hormonhatások normalizálása, így az agyalapi hormonok szintjének normalizálása (az SHBG szint emelésével), androgének elválasztásának és/vagy hatásának csökkentése.
Életmódi kezelés: Az életmódi kezelés fontos része a kezelésnek, célja az inzulinérzékenység fokozása, ami a hyperandrogenaemiát és reproduktív potenciált egyaránt javítja, csakúgy, mint a metabolikus szindrómát és a cukorbetegség kockázatát. Ezt az átlagosnál egészségesebb táplálkozással és napi rendszerességgel végzett, legalább fél órás, közepes intenzitású aerob, többlet-testmozgással lehet elérni. A tanácsolt étrend legyen változatos, három egyenlő részre osztott, zöldségben, gyümölcsben gazdag, telített zsiradékokban szegény. Fontos a teljes kiőrlésű gabona arányának növelése, a megfelelő mennyiségű zsírszegény tej, tejtermék, dióféle, növényi olaj és halétel fogyasztása. Testsúlycsökkentés 80 cm haskörfogat felett indokolt, 88 cm felett pedig feltétlenül szükséges. A kalóriabevitel 600 Kcal-val való csökkentése tanácsos. Az elsődleges cél 7-10% súlycsökkenés, majd annak megtartása. A súlyfelesleg mértékétől függően, amennyiben az elsődleges cél stabilan teljesíthető volt, további tartós fogyást kell megcélozni. Fogyasztó hatású gyógyszer is indokolt, ha a testtömeg index 30 feletti vagy, ha manifeszt metabolikus szindróma is társul, már 27 felett is. Fontos annak megértése, hogy az életmódi kezelés lényege az életmódban történő, jó irányú, tudatos változtatások következetes folytatása. A folyamat logikájából következik, hogy ez általában csak lépcsőzetes változtatások sorozata révén válik sikeressé és rendszerint a visszarendeződési tendenciák számos kudarcával terhelt. Ebben a folyamatban a páciens általában fontos támogatást igényel kezelőorvosától. Hasznos, ha a beteggel konkrét, leleteiben rögzített terápiás megállapodást kötünk. A PCOS-ben szenvedő nőbetegek életkorából következik, hogy egészség-tudatosságuk más, mint az idősebb korosztályé. Az orvos figyelje meg, hogy a beteg miként motiválható megfelelően. Lehet ugyanis, hogy adott esetben a kozmetikai, illetve fertilitási előnyök nagyobb mozgósító erővel bírnak, mint a cukorbetegség, vagy szív-érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése.
Mielőbbi javulást, sok babát kívánok, tisztelettel
Sajnos problémája elég gyakori. Könnyen elintézhetném a választ, hogy ez a nőgyógyászok „asztala”, de nem teszem, mert úgy gondolom lehet segíteni és több babája is lehet. Ráadásul ez az egyik leggyakoribb endokrin betegség, amely a pajzsmirigybetegségeihez társul, ezért részletesen leírom a problémakörrel kapcsolatos fontosabb információkat. Sajnálom, hogy ezekhez eddig – ahogyan szavaiból kiveszem – nem jutott hozzá. A PCOS (cisztás petefészek tünet-együttes) genetikailag alapvetően meghatározott (örökletes), de környezeti tényezők által is jelentős mértékben súlyosbított betegség, aminek kialakulása általában már a pubertás előtt megindul. Kialakulásában több, részben egymást erősítő folyamat játszik szerepet. Alapvető az ovariumok (petefészkek) fokozott androgén (férfi hormon) elválasztása, amihez a mellékvesék többé-kevésbé szintén aktívabb hormontermelése társul. Az ovariumok kóros hormontermelése részben – alkati okok által meghatározott –eltérés, részben az agyaalapi hormonok az „LH- és az FSH fokozott termelésére vezethető vissza. A nem hormonokat stimuláló agyalapi hormonok (gonadotropin) ezen zavara a kóros ösztrogén, progeszteron, androgén arány eredménye is. A hyperandogenismus (fokozott férfihormon) mellett jellemző a megnövekedett ösztrogénhatás (női hormon) is, aminek következtében magasabb a prolaktin (agyalapi hormon) szint. Az inzulin szint növekedése (hyperinsulinaemia) is alapvető szerepet játszik a betegségben. Ezért csökken mind a szex-hormon kötő fehérje (SHBG) szintje, aminek fokozott nemi hormon hatás lesz a következménye. A magas inzulin szint (hyperinsulinaemia) és inzulin rezisztencia egymást kölcsönösen fokozzák, ami a PCOS létrejöttének egyik önerősítési körét hozza létre, s magyarázza, hogy a PCOS súlyosbodását sokszor súlygyarapodás idézi elő.
A PCOS a serdülőkortól kezdődően okozhat panaszokat, menstruációs zavart, infertilitást (meddőséget), illetve hyperandrogen tüneteket: fokozott szőrösödést ( hirsutismust), acnékat, valamint androgén jellegű hajhullást. A PCOS gyakran a pajzsmirigy autoimmun gyulladásával, súlyfelesleggel, elhízással társul. A PCOS és a metabolikus szindróma (MS) között olyan szoros kapcsolat van, hogy tágabb értelemben a PCOS a MS egyik megjelenési formája. A PCOS a szénhidrát anyagcserezavar vonatkozásában – különösen, ha elhízás is társul – jelentős kockázati tényező: a relatív kockázat a 2-es típusú diabéteszre pedig 7,5 szeres!.
Előfordulási gyakoriság:A PCOS gyakori, a nők 5-10 %-a lehet érintett. Fontos tudni, hogy morfológiailag a PCO (a polycystás ovarium maga) még gyakrabban mutatható ki, kb. a nők 30 %-ában, klinikai tünetek és panaszok nélkül is. Egyéb hyperandrogen állapotok másodlagosan is okozhatnak PCO-t.
Diagnózis:A PCOS diagnózisa a Rotterdami kritériumok (2003) alapján történik. Ennek megállapítása endokrinológus feladata. A hormonvizsgálatok egy részét (az „alapvizsgálatokat”) a ciklus (ha van) első napjaiban (2-4. nap között) kell végezni. Ilyenek LH, FSH, tesztoszteron, SHBG, ösztradiol, prolaktin. Célszerű a szabad tesztoszteron mérése vagy a szabad tesztoszteron index kiszámítása. Szükség van a szénhidrátanyagcsere időszakos ellenőrzésére, a kortizol és vérzészavar esetén, a pajzsmirigy diszfunkció kizárása céljából immunológiai és hormonális vizsgálatokra.
Kezelés
A kezelés elvi céljai: A vázolt önerősítési körök magyarázzák, hogy különböző módokon lehet a PCOS-t okilag kezelni. Ezek: 1. Az inzulin szint csökkentése (életmódi kezelés, inzulin-érzékenyítő gyógyszerek). 2. A nemi hormonhatások normalizálása, így az agyalapi hormonok szintjének normalizálása (az SHBG szint emelésével), androgének elválasztásának és/vagy hatásának csökkentése.
Életmódi kezelés: Az életmódi kezelés fontos része a kezelésnek, célja az inzulinérzékenység fokozása, ami a hyperandrogenaemiát és reproduktív potenciált egyaránt javítja, csakúgy, mint a metabolikus szindrómát és a cukorbetegség kockázatát. Ezt az átlagosnál egészségesebb táplálkozással és napi rendszerességgel végzett, legalább fél órás, közepes intenzitású aerob, többlet-testmozgással lehet elérni. A tanácsolt étrend legyen változatos, három egyenlő részre osztott, zöldségben, gyümölcsben gazdag, telített zsiradékokban szegény. Fontos a teljes kiőrlésű gabona arányának növelése, a megfelelő mennyiségű zsírszegény tej, tejtermék, dióféle, növényi olaj és halétel fogyasztása. Testsúlycsökkentés 80 cm haskörfogat felett indokolt, 88 cm felett pedig feltétlenül szükséges. A kalóriabevitel 600 Kcal-val való csökkentése tanácsos. Az elsődleges cél 7-10% súlycsökkenés, majd annak megtartása. A súlyfelesleg mértékétől függően, amennyiben az elsődleges cél stabilan teljesíthető volt, további tartós fogyást kell megcélozni. Fogyasztó hatású gyógyszer is indokolt, ha a testtömeg index 30 feletti vagy, ha manifeszt metabolikus szindróma is társul, már 27 felett is. Fontos annak megértése, hogy az életmódi kezelés lényege az életmódban történő, jó irányú, tudatos változtatások következetes folytatása. A folyamat logikájából következik, hogy ez általában csak lépcsőzetes változtatások sorozata révén válik sikeressé és rendszerint a visszarendeződési tendenciák számos kudarcával terhelt. Ebben a folyamatban a páciens általában fontos támogatást igényel kezelőorvosától. Hasznos, ha a beteggel konkrét, leleteiben rögzített terápiás megállapodást kötünk. A PCOS-ben szenvedő nőbetegek életkorából következik, hogy egészség-tudatosságuk más, mint az idősebb korosztályé. Az orvos figyelje meg, hogy a beteg miként motiválható megfelelően. Lehet ugyanis, hogy adott esetben a kozmetikai, illetve fertilitási előnyök nagyobb mozgósító erővel bírnak, mint a cukorbetegség, vagy szív-érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése.
Mielőbbi javulást, sok babát kívánok, tisztelettel
Prof. Dr. Balázs Csaba