Olvasói kérdés
Kedves Doktor Úr!
Túl vagyok 3 sikertelen lombikprogramon. Legutóbb volt immunológiai kivizsgálásaim is ahol celluláris immunstatus NK funkciómérést is végeztek. A többi érték tökéletes volt de a Nk funkciós vizsgálatnál csökkent aktivitás tapasztalható. Kérdésem, a következő lombik előtt érdemes felkeresnem egy immunológust tud javítani Nk funkción?
Előre is köszönöm Doktor Úr válaszát!
Túl vagyok 3 sikertelen lombikprogramon. Legutóbb volt immunológiai kivizsgálásaim is ahol celluláris immunstatus NK funkciómérést is végeztek. A többi érték tökéletes volt de a Nk funkciós vizsgálatnál csökkent aktivitás tapasztalható. Kérdésem, a következő lombik előtt érdemes felkeresnem egy immunológust tud javítani Nk funkción?
Előre is köszönöm Doktor Úr válaszát!
Szakértői válasz
Tisztelt Kérdező!
Több alkalommal is foglalkoztam ezzel a kérdéssel és az alkalmaz kezeléssel is.
A magzat fiziológiás “transzplantátum”, azaz olyan, mint egy átültetett szerv, amelyről tudjuk, hogy a legnagyobb veszély a szerv kilökődése. A természet csodája, hogy egy immunológiai értelemben félig “idegen” magzat egyáltalában megtapad a méhben és később pedig nem minden esetben lökődik ki.
Immunológiai mechanizmusok
A magzat kilökődését számos védő mechanizmus akadályozza. A terhesség alatt megváltozik az immunrendszer szabályozása. Ennek lényege, hogy az immunológiai védekezésért felelős sejtek, az ún. limfociták egyike a Th2 (az antitestek termelődéséért felelős) sejtek és azok által termelt anyagok mennyisége növekszik, ezzel szemben a Th1 (sejtes immunitásért felelős) limfociták száma és funkciója csökken. Ennek következtében a Th1 által közvetített immun- és autoimmun folyamatok aktivitása általában csökken, ezért élettani körülmények között a terhesség második trimeszterétől (4.hónaptól) kezdve az autoimmun betegségek tünetei általában javulnak. Ez egy élettani immungátlás, azaz kényes egyensúly, amely feltétlen szükséges ahhoz, hogy a magzat megmaradhasson. Ezt a kényes egyensúlyt azonban számos hormonális és külső tényező képes felborítani. Amennyiben ez a fiziológiás immungátlás nem alakul ki, akkor kóros terhesség és spontán abortusz következhet be.
Az NK sejt problémák esetén egyénre szabott kezelést javaslok (Budai Endokrin Központban).
email:info@endokrinkozpont.hu, vagy szekelymelinda66@gmail.com Szekelym@vipmail.hu
Jó egészséget kívánok:
Több alkalommal is foglalkoztam ezzel a kérdéssel és az alkalmaz kezeléssel is.
A magzat fiziológiás “transzplantátum”, azaz olyan, mint egy átültetett szerv, amelyről tudjuk, hogy a legnagyobb veszély a szerv kilökődése. A természet csodája, hogy egy immunológiai értelemben félig “idegen” magzat egyáltalában megtapad a méhben és később pedig nem minden esetben lökődik ki.
Immunológiai mechanizmusok
A magzat kilökődését számos védő mechanizmus akadályozza. A terhesség alatt megváltozik az immunrendszer szabályozása. Ennek lényege, hogy az immunológiai védekezésért felelős sejtek, az ún. limfociták egyike a Th2 (az antitestek termelődéséért felelős) sejtek és azok által termelt anyagok mennyisége növekszik, ezzel szemben a Th1 (sejtes immunitásért felelős) limfociták száma és funkciója csökken. Ennek következtében a Th1 által közvetített immun- és autoimmun folyamatok aktivitása általában csökken, ezért élettani körülmények között a terhesség második trimeszterétől (4.hónaptól) kezdve az autoimmun betegségek tünetei általában javulnak. Ez egy élettani immungátlás, azaz kényes egyensúly, amely feltétlen szükséges ahhoz, hogy a magzat megmaradhasson. Ezt a kényes egyensúlyt azonban számos hormonális és külső tényező képes felborítani. Amennyiben ez a fiziológiás immungátlás nem alakul ki, akkor kóros terhesség és spontán abortusz következhet be.
Az NK sejt problémák esetén egyénre szabott kezelést javaslok (Budai Endokrin Központban).
email:info@endokrinkozpont.hu, vagy szekelymelinda66@gmail.com Szekelym@vipmail.hu
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba