Olvasói kérdés
Kedves Nóra!
Az alábbi kérdésekben kérnék tanácsot. Van egy 1,5 éves kisfiam, születése óta
egyedül nevelem. Az apukája viszont minden este jön hozzá, hétvégén
több órát vele tölt. Ezt csak előzményként írtam le.
Kisfiam nagyon anyás, apukája nem tud vele nagyon játszani,
nem ragaszkodik hozzá a kisfiam, de látszik, hogy
szereti. Kisfiam enyhe epilepsziában szenved, pár hónapja nem volt gond
mióta gyógyszert kap. Sosem volt jó alvó nappal csak
babakocsiban, éjjel velem alszik. Pár hónapja
óránként sírdogál - nyafogás sírás - szeme csukva és
ha hozzábújok visszaalszik majd újra. Nem fogzás, nincs hideg, meleg, zaj,
száraz levegő, nem szomjas. Mindig 12-3 óra közt.
A másik, egy hete nem hajlando kimenni, hatalmas hiszti van a kinti
Cipőjét, kabátját löki el és tolat a bejárati ajtóból sírva.
Lehetetlen kimenni a lakásból. Ha kiviszem ennek ellenére,
jól érzi magát. Eddig imádott menni, ő maga hozta
a kabátot. Apukája szerint nem történt semmi, de
akkor mi lehet az oka? Nem sok rajta a ruha,
tehát tud mozogni. Nem ijesztette meg semmi,mégis
ordít, ha sétálni akarom vinni. Mi baj lehet?
Köszönöm
Hajni
Az alábbi kérdésekben kérnék tanácsot. Van egy 1,5 éves kisfiam, születése óta
egyedül nevelem. Az apukája viszont minden este jön hozzá, hétvégén
több órát vele tölt. Ezt csak előzményként írtam le.
Kisfiam nagyon anyás, apukája nem tud vele nagyon játszani,
nem ragaszkodik hozzá a kisfiam, de látszik, hogy
szereti. Kisfiam enyhe epilepsziában szenved, pár hónapja nem volt gond
mióta gyógyszert kap. Sosem volt jó alvó nappal csak
babakocsiban, éjjel velem alszik. Pár hónapja
óránként sírdogál - nyafogás sírás - szeme csukva és
ha hozzábújok visszaalszik majd újra. Nem fogzás, nincs hideg, meleg, zaj,
száraz levegő, nem szomjas. Mindig 12-3 óra közt.
A másik, egy hete nem hajlando kimenni, hatalmas hiszti van a kinti
Cipőjét, kabátját löki el és tolat a bejárati ajtóból sírva.
Lehetetlen kimenni a lakásból. Ha kiviszem ennek ellenére,
jól érzi magát. Eddig imádott menni, ő maga hozta
a kabátot. Apukája szerint nem történt semmi, de
akkor mi lehet az oka? Nem sok rajta a ruha,
tehát tud mozogni. Nem ijesztette meg semmi,mégis
ordít, ha sétálni akarom vinni. Mi baj lehet?
Köszönöm
Hajni
Szakértői válasz
Kedves Hajni!
Elnézést a kései válaszért!
1,5 éves korban nem ritkák az önállósodási törekvések, saját akarat egyre intenzívebb, veleszületett temperamentumnak megfelelő kinyilatkoztatása. Ez nem kóros, sőt, egyáltalán nem baj, hogy próbálgatja magát és élvezi, hogy amik körötte történnek, azokra ő is befolyással lehet! Ez az időszak alkalmas arra a szülőnek, hogy megkeresse, meghúzza a határokat, melyeket azért érdemes rugalmasan kezelni és adott élethelyzetre, szituációra reagálni. Érdemes minél nagyobb szabad teret adni számára, bevonni a mindennapi tevékenységekbe, engedni kísérletezni, próbálkozni és választási lehetőségeket biztosítani:pl.öltözködésnél hadd válasszon két nadrág, pulcsi,stb. közül, vagy hadd dönthesse el, melyik cipőben szeretne kimenni!
Még az is segíthet, ha tudja, hogy kb.mikor szeretne kimenni vele, mikor kell elindulniuk, akkor ne hirtelen, átmenet nélkül kezdjenek készülődni, hanem szóljon készülődés előtt 10 perccel, hogy legyen ideje felkészülni arra, hogy a játékot abba kell hagyni és el kell kezdeni öltözködni.
Hamarosan itt a tavasz, biztos nagy könnyebbség lesz sokkal kevesebb ruhát felhúzni! :-)
Mindeközben nyugodtan jelezze vissza neki, mit lát rajta, ő hogy érezheti magát és vállalhatja mind kisfia, mind saját maga előtt a saját érzéseit is!
Az éjjeli alvás 1,5 éves kor körül kicsit bizonytalanná válhat. Ez az ún.újraközeledési krízis időszaka, ilyenkor fokozottabban szükség van arra, hogy anya elérhető legyen fizikai és érzelmi értelemben egyaránt. Ez a korszak arról szól, hogy a gyermek már képes arra, hogy fizikailag eltávolodjon a szülőjétől és meg kell arról bizonyosodnia, hogy visszamehet, visszavárják és éjszaka is meg van a biztonság.
Az ébredések a fejlődés normális velejárói lehetnek, és a testközelség megteremtése ebben a korban is nagy jelentőséggel bír. Az nagyon jó, hogy kisfia megnyugszik, mikor megérzi az Ön közelségét. Az idegrendszer érésének folyamatával válnak majd egyre hosszabbá az egyes alvásciklusok és egyszer csak majd átalussza az éjszakát. Mindezek ellenére bármi újdonság, változás, sok inger, feszültség, lappangó betegség, majd csak később kibújó fogacska boríthatja a megszokott rendet, nyugalmat és tehet intenzívebbé éjszakákat. A legjobb, amit ilyenkor tehet, hogy nem hagyja egyedül kisfiát, aki láthatóan megnyugtatóan reagál erre!
Nem vagyok kompetens orvosi témákban, nem tudom, a kapott gyógyszer, kisfia jelenlegi állapota milyen irányban képes befolyásolni kisfia ingerlékenységét, alvás minőségét, talán érdemes lehet ezt is körbejárni, ám, azzal tesz nagyon sokat kisfiáért, ha ilyen érzékeny és válaszkész marad irányába!
Üdvözlettel:
Elnézést a kései válaszért!
1,5 éves korban nem ritkák az önállósodási törekvések, saját akarat egyre intenzívebb, veleszületett temperamentumnak megfelelő kinyilatkoztatása. Ez nem kóros, sőt, egyáltalán nem baj, hogy próbálgatja magát és élvezi, hogy amik körötte történnek, azokra ő is befolyással lehet! Ez az időszak alkalmas arra a szülőnek, hogy megkeresse, meghúzza a határokat, melyeket azért érdemes rugalmasan kezelni és adott élethelyzetre, szituációra reagálni. Érdemes minél nagyobb szabad teret adni számára, bevonni a mindennapi tevékenységekbe, engedni kísérletezni, próbálkozni és választási lehetőségeket biztosítani:pl.öltözködésnél hadd válasszon két nadrág, pulcsi,stb. közül, vagy hadd dönthesse el, melyik cipőben szeretne kimenni!
Még az is segíthet, ha tudja, hogy kb.mikor szeretne kimenni vele, mikor kell elindulniuk, akkor ne hirtelen, átmenet nélkül kezdjenek készülődni, hanem szóljon készülődés előtt 10 perccel, hogy legyen ideje felkészülni arra, hogy a játékot abba kell hagyni és el kell kezdeni öltözködni.
Hamarosan itt a tavasz, biztos nagy könnyebbség lesz sokkal kevesebb ruhát felhúzni! :-)
Mindeközben nyugodtan jelezze vissza neki, mit lát rajta, ő hogy érezheti magát és vállalhatja mind kisfia, mind saját maga előtt a saját érzéseit is!
Az éjjeli alvás 1,5 éves kor körül kicsit bizonytalanná válhat. Ez az ún.újraközeledési krízis időszaka, ilyenkor fokozottabban szükség van arra, hogy anya elérhető legyen fizikai és érzelmi értelemben egyaránt. Ez a korszak arról szól, hogy a gyermek már képes arra, hogy fizikailag eltávolodjon a szülőjétől és meg kell arról bizonyosodnia, hogy visszamehet, visszavárják és éjszaka is meg van a biztonság.
Az ébredések a fejlődés normális velejárói lehetnek, és a testközelség megteremtése ebben a korban is nagy jelentőséggel bír. Az nagyon jó, hogy kisfia megnyugszik, mikor megérzi az Ön közelségét. Az idegrendszer érésének folyamatával válnak majd egyre hosszabbá az egyes alvásciklusok és egyszer csak majd átalussza az éjszakát. Mindezek ellenére bármi újdonság, változás, sok inger, feszültség, lappangó betegség, majd csak később kibújó fogacska boríthatja a megszokott rendet, nyugalmat és tehet intenzívebbé éjszakákat. A legjobb, amit ilyenkor tehet, hogy nem hagyja egyedül kisfiát, aki láthatóan megnyugtatóan reagál erre!
Nem vagyok kompetens orvosi témákban, nem tudom, a kapott gyógyszer, kisfia jelenlegi állapota milyen irányban képes befolyásolni kisfia ingerlékenységét, alvás minőségét, talán érdemes lehet ezt is körbejárni, ám, azzal tesz nagyon sokat kisfiáért, ha ilyen érzékeny és válaszkész marad irányába!
Üdvözlettel:
Dobiné Olasz-Papp Nóra