Olvasói kérdés
Kedves Nóra! 8 hetes kisfiam nagyon nyugtalanul alszik, nappal es éjszaka is egyaránt. Sokszor felsir álmában, simogatásra nyugszik meg és jobb esetben visszaalszik. Koraszülött baba, 35. Hétre érkezett. Tanácstalan vagyok, hogyan lehetne segíteni neki, hogy nyugodtabb es hosszabb alvasai legyenek!? Mi okozhatja ezt a nyugtalanságot, vagy egyszerűen csak rossz alvó??? Köszönöm válaszát!
Szakértői válasz
Kedves Kérdező!
A kisbabák biológiai meghatározottságuknál is fogva erősen igénylik a szülői testközelséget, éjjel és nappal is. Ott van a biztonság, a nyugalom, ahol a szülői testmeleg is.
Ez egy időre született csecsemőnél is fenn áll, koraszülött babánál pedig hatványozottan is el tudom képzelni, hisz ő még töltött volna időt a pocakban, tehát elképzelhető, hogy számára több idő szükséges, míg a külvilághoz alkalmazkodik.
Létezik egy fogalom, az evolúciós kompromisszum, miszerint mindannyian koraszülötteknek számítunk, érettségünket figyelembe véve, mikor megszületünk. Az optimális idő a megszületésre valójában 18-21 hónap volna, akkor tudnánk teljesíteni azokat az elvárásokat, amiket a babáktól most is elvárnak, amire pedig koruknál és éretlenségüknél fogva képtelenek. Ilyen témakör az alvás is.
A babák úgy működnek, hogy éjjelente is többször felébrednek és szoptatással, ringatással, tehát mindenképp testközeli segítséggel alszanak vissza a legkönnyebben. Nappali alvásnál sem ritka, hogy egyhuzamban egy alvásciklusnyit aludjanak, ami ebben a korban 30-40 perc. Mivel az idegrendszer még éretlen, a mély alvásból átlépni a felszínes szakaszba történő váltásra nagyon könnyen felébrednek. Ez idővel alakul magától, ahogy érik, fejlődik a baba.
A sok testközelség nappal is, ha nem alszik, akkor is, ha szopik, akkor igény szerinti szoptatás (éjjel is), éjjel, ha lehetséges minél közelebb helyezkedjen a baba Önökhöz, hogy a kezdeti jeleket is minél hamarabb észrevegye (könnyebb visszaaltatni azt a babát, aki nem ébredt még fel teljesen). Nappalra esetleg a hordozást is be lehet vetni.
Mivel írta, hogy simogatásra megnyugszik, valószínűleg a nyugtalansága azt jelzi, hogy jobb lenne, ha Ön/Önök közelebb lennének.
Az alvás nem tanult folyamat, hanem éréshez kötött. Olyan érési folyamat, melyben hullámzó intenzitással szerepelnek ébredős, nyugtalanabb szakaszok, aztán következnek jobb időszakok is, míg el nem éri az idegrendszer azt az állapotot, mikor a kisgyerek képes az önálló elalvásra és átalussza az éjszakát.
Az ébredéseknek sok oka lehet, de mint írtam, ez a fejlődés normális velejárója is. Éhség, nappali sok inger, fejlődésbeli változások, stb.mind fokozhatják az ébredéseket, lehetnek kihatással az alvás minőségére.
Attól ne féljen, hogy ha megfelelően és testközellel reagál babája ébredéseire, elkényeztetné, ártana neki! Ellenkezőleg, a babája megtanul bízni saját jelzései helyességében, a szüleiben és a világban. A sírni hagyás és egyéb drasztikus módszerek pont ezt a jelzőrendszert iktatják ki, ami azzal is jár, hogy a baba csalódik magában, a világban, bizalomvesztést okoz.
Üdvözlettel:
A kisbabák biológiai meghatározottságuknál is fogva erősen igénylik a szülői testközelséget, éjjel és nappal is. Ott van a biztonság, a nyugalom, ahol a szülői testmeleg is.
Ez egy időre született csecsemőnél is fenn áll, koraszülött babánál pedig hatványozottan is el tudom képzelni, hisz ő még töltött volna időt a pocakban, tehát elképzelhető, hogy számára több idő szükséges, míg a külvilághoz alkalmazkodik.
Létezik egy fogalom, az evolúciós kompromisszum, miszerint mindannyian koraszülötteknek számítunk, érettségünket figyelembe véve, mikor megszületünk. Az optimális idő a megszületésre valójában 18-21 hónap volna, akkor tudnánk teljesíteni azokat az elvárásokat, amiket a babáktól most is elvárnak, amire pedig koruknál és éretlenségüknél fogva képtelenek. Ilyen témakör az alvás is.
A babák úgy működnek, hogy éjjelente is többször felébrednek és szoptatással, ringatással, tehát mindenképp testközeli segítséggel alszanak vissza a legkönnyebben. Nappali alvásnál sem ritka, hogy egyhuzamban egy alvásciklusnyit aludjanak, ami ebben a korban 30-40 perc. Mivel az idegrendszer még éretlen, a mély alvásból átlépni a felszínes szakaszba történő váltásra nagyon könnyen felébrednek. Ez idővel alakul magától, ahogy érik, fejlődik a baba.
A sok testközelség nappal is, ha nem alszik, akkor is, ha szopik, akkor igény szerinti szoptatás (éjjel is), éjjel, ha lehetséges minél közelebb helyezkedjen a baba Önökhöz, hogy a kezdeti jeleket is minél hamarabb észrevegye (könnyebb visszaaltatni azt a babát, aki nem ébredt még fel teljesen). Nappalra esetleg a hordozást is be lehet vetni.
Mivel írta, hogy simogatásra megnyugszik, valószínűleg a nyugtalansága azt jelzi, hogy jobb lenne, ha Ön/Önök közelebb lennének.
Az alvás nem tanult folyamat, hanem éréshez kötött. Olyan érési folyamat, melyben hullámzó intenzitással szerepelnek ébredős, nyugtalanabb szakaszok, aztán következnek jobb időszakok is, míg el nem éri az idegrendszer azt az állapotot, mikor a kisgyerek képes az önálló elalvásra és átalussza az éjszakát.
Az ébredéseknek sok oka lehet, de mint írtam, ez a fejlődés normális velejárója is. Éhség, nappali sok inger, fejlődésbeli változások, stb.mind fokozhatják az ébredéseket, lehetnek kihatással az alvás minőségére.
Attól ne féljen, hogy ha megfelelően és testközellel reagál babája ébredéseire, elkényeztetné, ártana neki! Ellenkezőleg, a babája megtanul bízni saját jelzései helyességében, a szüleiben és a világban. A sírni hagyás és egyéb drasztikus módszerek pont ezt a jelzőrendszert iktatják ki, ami azzal is jár, hogy a baba csalódik magában, a világban, bizalomvesztést okoz.
Üdvözlettel: