Olvasói kérdés
Kedves Balogh Andrea, szeretném a segítségét kérni. Van két unokám, egy 13 éves kislány és 9 éves kisfiú. Külön családban, de a problémájuk azonos: az esti egyedül alvás. Ez egyiküknek sem megy. Rendezett körülmények között élnek, esti mese, rendszeres esti dolgok megvannak. Ha a szülők mellettük vannak, semmi gond, de ha egyedül maradnak csak pityeregnek, nem tudnak elaludni. Jó tanulók mindketten, zeneiskolába is járnak. Hogyan tudnánk Őket hozzászoktatni az egyedül alváshoz?
Segítségét előre is köszönöm
Segítségét előre is köszönöm
Szakértői válasz
Kedves nagyszülő!
Érzem leveleből, hogy aggódik, mert úgy érezheti, ennyi idősen ez a megnyilvanulás nincsen rendben.
A helyzet és a gyerekek alapos ismerete nélkül nem vonhatok le nagy következtetéseket, mégis azt gondolom, ez nem feltétlenül jelez bajt, vagy nevelési hibát.
Önmagában az, hogy egy gyereknek szüksége van az elalváshoz a szülő közelségére, nem kóros. Hiszen a felnőttek is szívesen alszanak el a párjukkal, ha egy mód van rá.
A kérdés az, hogy vannak-e a tény mellett egyéb aggasztó jelek? Viselkedésben, teljesitményben, baráti körben nagy változások? Ez egy újfajta megnyilvánulás a gyerekek részéről vagy mindig is kifejezték a szülői közelség iránti igényt elalváshoz? Mi a gyerekek reakciója, ha a szülők nem akarják megvárni, míg teljesen elalszanak? Éjjel milyen az alvás minősége? Mennyi időt tölt együtt a család?
A szülők hogyan kezelik ezt a helyzetet? Számukra is aggasztóan hat?
Üdvözlettel:
Érzem leveleből, hogy aggódik, mert úgy érezheti, ennyi idősen ez a megnyilvanulás nincsen rendben.
A helyzet és a gyerekek alapos ismerete nélkül nem vonhatok le nagy következtetéseket, mégis azt gondolom, ez nem feltétlenül jelez bajt, vagy nevelési hibát.
Önmagában az, hogy egy gyereknek szüksége van az elalváshoz a szülő közelségére, nem kóros. Hiszen a felnőttek is szívesen alszanak el a párjukkal, ha egy mód van rá.
A kérdés az, hogy vannak-e a tény mellett egyéb aggasztó jelek? Viselkedésben, teljesitményben, baráti körben nagy változások? Ez egy újfajta megnyilvánulás a gyerekek részéről vagy mindig is kifejezték a szülői közelség iránti igényt elalváshoz? Mi a gyerekek reakciója, ha a szülők nem akarják megvárni, míg teljesen elalszanak? Éjjel milyen az alvás minősége? Mennyi időt tölt együtt a család?
A szülők hogyan kezelik ezt a helyzetet? Számukra is aggasztóan hat?
Üdvözlettel:
Dobiné Olasz-Papp Nóra